A dizájn eszköztára a jogban – hogyan sajátítsuk el a legal design adta lehetőségeket?

A dizájn jelentősége egyre inkább kilépett a festővászon, vagy a mérnökasztal keretei közül, elérve a jog világát is. Ugyan nem ecset és vonalzó, de léteznek eszközök a jogászok számára is, melyekkel nem csak új köntösbe öltöztethetik a jogot, de a laikusok számára is tetszetősebbé és szélesebb körben elérhetőbbé tehetik azt. De vajon hogyan?

A legaltech témáján belül talán már nem cseng olyan ismeretlenül a legal design kifejezés, mint pár évvel korábban, ugyanakkor hazánkban még mindig nem olyan elterjedt, mint nemzetközi szinten. Korábban már láthattunk a jelenségről érdekes cikkeket, valamint egy előadást is az Arsboni felületén. A fogalommal úgy találkozhatunk, mint a jogi munkavégzés megközelítése a design thinking módszereivel, ahol a jogalanyok bizonyos értelemben felhasználókként értelmezhetőek. Emellett a legal design-on belül beszélhetünk jogi termékdizájnról és jogi eljárásdizájnról is. A következőkben szeretnék röviden bemutatni pár olyan eszközt és metódust, amelyek a jogászok szolgálatára lehetnek a tervezői gondolkodás tekintetében.

Kollaboráció az ügyfelekkel

Az egyik első és legfontosabb lépés ha legal design-ról beszélünk, hogy egyeztessünk a kliensünkkel annak érdekében, hogy meghatározzuk, mit is szeretne a folyamat végén elérni. Ehhez nagyon fontos megismerni a kliens helyzetét, esetleges problémáit és alapos kutatást kell folytatni a témában.

Bizonyos társaságok felismerték már, hogy a marketing sikerességének céljából előnyös tud lenni egy felhasználóbarát weboldal vagy az általános szerződési feltételek átláthatósága. Ahogy Margaret Hagan, a legal design egyik fő képviselője is írja: „A jogi dizájn egy olyan lencse, amelyen keresztül a jog innovatív oldala, tesztelése és egy olyan rendszer kiépítése kerül fókuszba, amely a benne élő emberek érdekeit szolgálja.”

Tagolás, vizualizáció

Meghatározó szempont a jogi szöveg szerkesztését illetően annak tagolása és megjelenítése. Az átlagemberek számára a legnagyobb gondot a jogi dokumentum végeláthatatlan hossza és nehezen értelmezhető szövegezése szokta jelenteni. Ezt a joganyagot hasonlíthatjuk egy kódhoz is, amely tökéletesen tartalmaz minden szükséges elemet, de csak a programozó fogja tudni megérteni.

Ahhoz hogy ’dekódoljuk’ a jogi szöveget, szükséges azt átláthatóbb egységekre bontani, kiemelni a lényeget és közérthetőbbé tenni.

Így végső soron a kódon nem változtattunk, csak olyan formában tettük közzé, amely egy kellemesebb vizuális élményt és könnyebb olvashatóságot biztosít mindenki számára.

Mielőtt azonban belevágunk a procedúrába, fontos meghatároznunk mi lesz a végeredmény – egy szerződés? Esetleg egy adatvédelmi tájékoztató? Nem mindegy ugyanis milyen technikai megoldásokkal élünk a szerkesztéskor és miként tudjuk a legjobban érvényre juttatni a lényeges elemeket. Ebben segíthetnek például az úgynevezett dizájnmintatárak különböző sablonokkal, melyek meghatározott esetekre nyújtanak megoldási javaslatokat, vázlatokat.

Nyelvezet, hangnem

Miután megnéztük a tagolást, érdemes megvizsgálni a szövegezést is. Az elrettentő dokumentumhegyek látványát csak fokozza a tény, hogy azok tartalma sem kecsegtet sok jóval. Ha az ember mégis nekiül az olvasásnak, valószínűleg rövid időn belül el fogja veszteni a fonalat, figyelme lankadni fog és végső soron nem fogja tudni kiszűrni a lényeges információkat. A jogbiztonság megőrzése érdekében ugyan alapelv rögzíti a normavilágosság követelményét, ez azonban sokszor mégsem érvényesül. Megállapíthatjuk tehát, hogy a joghoz való széleskörű hozzáférést gátolja a bonyolult és túlzóan összetett szövegezés is.

Mindezek fényében tehát egy szöveg szerkesztésénél annak nyelvezetére is oda kell figyelni, a közérthetőbb megfogalmazás még nem fogja ellehetetleníteni a jogot. Sőt! Ki mondta azt, hogy egy jogi szöveget nem lehet barátságos hangnemben megírni? Ha már a közérthetőség adott, akkor olyan részletekre is odafigyelhetünk, mint az olvasókban szimpátiát keltő megszólítás. Például indulhatna egy adatvédelmi tájékoztató barokkos körmondatok helyett egy egyszerű ’Hello’-val is.

Grafikai megoldások

Ha nem rendelkezünk sok előismerettel, a legal design témakörét tekintve az első dolgok amik eszünkbe juthatnak azok az ábrák, ikonok és egyéb grafikai elemek lehetnek. Természetesen sokat adnak az összképhez, de nem feltétlen ezek a legfontosabb eszközök egy jogász kezében. Nagyobb projektek esetében mindenképp grafikus szakemberekkel érdemes együtt dolgozni, akik a leginkább kivitelezni tudják az ügyfél és a jogász munkatársak elképzeléseit. Ettől függetlenül hasznosak lehetnek a jogászok számára is a grafikai alapismeretek, hiszen így könnyebben tudják vizualizálni terveiket és megbeszélni azok kivitelezését a grafikusokkal.
A profit elosztását szemléltető diagrammoktól kezdve eljuthatunk az egészen merész képregény szerződésekig is, melyek igazán érdekesen oldják meg az ismeretek átadását például az adott nyelvet nem beszélő munkavállalók számára is.

Összegezve tehát elmondhatjuk, hogy rengeteg eszköz áll a jogászok rendelkezésére a klasszikus jogi gondolkodás terepén kívül is, melyeket bátran lehet ötvözni egymással. Habár a tervezői gondolkodás távol áll a jogi megközelítéstől, a kettő nem zárja ki egymást és sok esetben olyan összefüggéseket, nézőpontokat fedezhetünk fel a párosítás segítségével, melyek felett amúgy elsiklottunk volna. Még nem lehet pontosan megmondani, hogy milyen hatásai lesznek a legal design-nak a szakmára, de az biztos hogy jó nyitott szemmel járni és megismerkedni az újdonságokkal, melyeket akár saját praxisunkba is beépíthetünk.

Ez a cikk az Arsboni 2024. tavaszi gyakornoki programjának keretében készült.

Irodalomjegyzék