A felértékelés végnapjai? – a bizalmi vagyonkezelés adózási szabályairól

A vagyontervezés megannyi fontos lépése közül a vagyont érintő adózási kérdések különösen meghatározóak. Nincs ez másképp a bizalmi vagyonkezelés esetében sem. „A bizalmi vagyonkezelés egyre nagyobb érdeklődésnek örvendő jogintézmény hazánkban, melyet főleg az adózására vonatkozó rendelkezéseknek köszönhet, különös figyelemmel a vagyonrendelés és a vagyonkiadás adózási környezetére.” Írtam ezt a bevezetőt még néhány hónappal ezelőtt, azóta azonban számos ponton megváltozott az adózási környezet. Alább a fontosabb adójogi jogszabályi rendelkezések összefoglalása mellett törekszem a bizalmi vagyonkezelés során felmerülő gyakorlati kérdések megválaszolására is. Kutatásom nem kimerítően tartalmazza az adózási szabályokat, ezeket csupán ismertető szándékkal foglalom össze.

1. Bevezető a bizalmi vagyonkezelésről

Egy korábban megjelent cikkben már ismertetésre került a bizalmi vagyonkezelés jogintézménye (a továbbiakban: BVK), melyet elérhetnek. Elegendő tehát a bizalmi vagyonkezelési szerződés lényegét feleleveníteni, mely során a Ptk. vonatkozó rendelkezése van segítségünkre, miszerint: “a bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján a vagyonkezelő a vagyonrendelő által tulajdonába adott dolgok, ráruházott jogok és követelések (a továbbiakban: kezelt vagyon) saját nevében a kedvezményezett javára történő kezelésére, a vagyonrendelő díj fizetésére köteles.”

A fenti cikkre is tekintettel a BVK szerződésre alkalmazandó általános rendelkezéseket írásomban csak nagy vonalakban érintem és annak inkább egy szűkebb aspektusára: az adózási vonatkozásaira fektetem a hangsúlyt. Kritikus pontja ugyanis a vagyontervezés korai szakaszának a jól átgondolt és előre megtervezett adózás, amelynek döntő szerepe lehet már akkor, amikor kiválasztásra kerül a vagyon sorsára vonatkozó legkedvezőbb konstrukció: a magáncélú alapítvány, a magántőkealap vagy éppen a bizalmi vagyonkezelés?

Cikkemben a bizalmi vagyonkezelés jogviszonyának és szereplőinek rövid bemutatása után, különösen az adózási vonatkozásait járom körbe.

Jogviszony szerkezete

A bizalmi vagyonkezelési szerződés szabályaira – eltérve az alább részletezett szabályokkal – a megbízási szerződés szabályai alkalmazandóak. A szerződés tehát nem eredménykötelem, mert a lényege, hogy a vagyonkezelő a vagyonrendelő által rábízott vagyon kezelésének gondos ellátására, a kedvezményezett javára vállal kötelezettséget.

Különlegessége leginkább abban ragadható meg, hogy bár a vagyonkezelő tulajdonjoga a rábízott vagyon felett teljes (rendelkezés, használat és hasznosítás), azonban azt mégis a szerződésben meghatározottak szerint, a kedvezményezett javára kell kezelnie.

Szereplők jogai és kötelezettségei

A jogviszony szerkezete sajátos: a vagyonrendelő és a vagyonkezelő köt szerződést a kedvezményezett javára. A jogviszony tehát három szereplő között áll fenn. A vagyonrendelő és vagyonkezelő jogain és kötelezettségeiken keresztül határolhatóak el egymástól.

Vagyonrendelő:

• ellenőrzés joga (Ptk. nevesíti);
• vagyonkezelés feltételeinek meghatározásának joga;
• kedvezményezetté válás feltételének meghatározásának joga;
• kedvezményezettként megszűnési esetek meghatározásának joga;
• kedvezményezett kijelölésének joga;
• utasítástól tartózkodás kötelezettsége (Ptk).

Vagyonkezelő:

• kezelt vagyon rendelkezési joga;
• költség és díjigény;
• vagyonkezelővel szembeni fokozott követelmény;
• titoktartási kötelezettség;
• tájékoztatási és számadási kötelezettség;
• vagyonelkülönítés és nyilvántartás kötelezettsége.

Kedvezményezett:

• ellenőrzés joga.

2. Adózási vonatkozások vizsgálata

A BVK-t érintő adókat természetesen több szempont vonatkozásában vizsgálhatjuk: egyrészt kit terhel (vagyonrendelő, vagyonkezelő, kedvezményezett, kezelt vagyon); másrészt a vagyon életciklusának mely részében jelentkeznek (vagyonrendelés, vagyonkezelés, vagyonkiadás); harmadrészt pedig csoportokat alkotnak az érintett adónemek is (társasági adó, áfa, illeték, személyi jövedelemadó, helyi adók). Látható, hogy a kezelt vagyon maga is adószámmal rendelkező adóalanynak tekinthető.

A kezelt vagyon adókötelezettsége a szerződés hatályosulásakor áll be és az adóbevallását a vagyonkezelő nyújtja be, a kezelt vagyon saját adószámával.

Társasági adó

A vagyonrendelés kapcsán társasági adófizetési kötelezettség keletkezésének kérdése merül fel, amelyre adható válaszok többféleképpen is alakulhatnak attól függően, hogy a vagyonrendelő magánszemélynek, egyéni vállalkozónak vagy gazdálkodó szervezetnek minősül-e. Magánszemélyként egyszerű a válasz: a vagyonrendelés önmagában nem adóköteles. Egyéni vállalkozó vagyonrendelő esetén azonban – az eszköz értékesítése miatt – adóköteles lesz. Ha a vagyonrendelő gazdálkodó szervezet, társasági adó alanyaként 9% tao fizetendő.

A 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról (a továbbiakban: Tao tv.) 2.§ (6) alapján “belföldi illetőségű adózónak minősül a bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján kezelt vagyon.”

Tehát a törvény magát a kezelt vagyont is kifejezetten a társasági adó alanyi körébe vonta.

A kezelt vagyon hozamának kiadásakor, a kedvezményezett adóalany esetén arra kell először választ adni, hogy a vagyonrendelő és a kedvezményezett személye megegyezik-e? Ha különböző személyek, akkor a hozam adóalap növelő hatású lesz, míg megegyező vagyonrendelő és kedvezményezett esetén, osztalékként kiadva a hozam, adómentes lesz.

A táblázatból levonható a következtetés a legkedvezőbb esetet illetően: ha a vagyonrendelő és kedvezményezett is magánszemély és csak pénzügyi bevételei (pl. osztalék, részvények) vannak, ekkor ugyanis az a kedvező eset áll fenn, hogy nem kell társasági adót fizetni.

A kezelt vagyon és a vagyonkezelő alapítvány esetében az adózás előtti eredményt csökkenti a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezései szerint megállapított tartós befektetésből származó jövedelem.

Általános forgalmi adó

Nem szabad megfeledkezni a költségek kalkulálása során a vagyonkezelőt terhelő áfa kötelezettségről sem. Amennyiben a vagyonkezelő, gazdasági tevékenységként végez, úgy az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) alapján áfaalany. Ebben az esetben is megkülönböztetjük a vagyonrendelés és a vagyonkiadás aktusaihoz kapcsolódó adózást. Mindenekelőtt az Áfa tv. 18.§ alkalmazhatósága vizsgálandó, ugyanis az abban felsorolt feltételek fennállása esetén áfamentességet is megállapíthatunk. A vonatkozó részletszabályokat az alábbi táblázatban foglaltam össze.

Illetékek

Az egyik legkedvezőbb szabály, hogy a vagyonrendelés illetékmentes jogi aktus. Kivétel van azonban a főszabály alól, például amennyiben a vagyonrendelő kedvezményezett is egyben.

Magának a BVK alapításának oka lehet a vagyon sorsának befolyásolása az örökléstől függetlenül is. A kezelt vagyon ugyanis nem képezi részét a vagyonrendelő örökségének, azonban a BVK által, kijelölt helyettes vagyonkezelővel, biztosítható a vagyon célként kitűzött sorsa halált követően is.

Sőt, arra is van lehetőség, hogy a BVK szerződésben új elvek kikötésével biztosítson új célt a kezelt vagyonnak a vagyonrendelő.

Ajándékozási illeték merül fel a vagyonkiadás körében. (A vagyonkezelőnek először a hozamot kell kiadnia és csak utána a tőkét.)

Személyi jövedelemadó

A 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról (a továbbiakban: Szja tv.) a következő vizsgálandó jogszabály a BVK-ből származó jövedelmek utáni adózás tekintetében.

Nagyon fontos és már itt szeretném felhívni a figyelmet a rohamosan közeledő adójogi változásokra, amelyek a BVK-t annak ellenére, hogy csak az szja tekintetében érintik, e területen a kialakult gyakorlatban is már megszokottakhoz képeset igen jelentős eltérésekkel kell számolnunk!

Tekintetbe véve, hogy az új szabályokat csak a hatályba lépést követően megkötött BVK szerződésekre kell majd alkalmazni, fontosnak tartom röviden vázolni azt a még néhány napig érvényes (és nagyon is kedvező) környezetet, amelyek szeptember 11. napjáig létrejött szerződésekre még alkalmazhatóak.

A szja kötelezettség megállapíthatósága – az eddigi adónemekhez hasonlóan – szintén több szempontból vizsgálandó. Először is a BVK szerződést kell megvizsgálni: ingyenesen vagy ellenérték fejében létrejött megállapodásról van-e szó a kedvezményezett vonatkozásában. Másrészt figyelembe kell venni azt, hogy a szereplők magánszemélynek vagy gazdasági szereplőnek minősülnek-e, illetve azt az esetet, amikor személyük megegyezik, hiszen arra is eltérő szabályok vonatkozhatnak. Harmadrészt egymástól elkülönülnek a kezelt vagyon hozamának és tőkéjének kiadásának eseteire vonatkozó rendelkezések is.

Az első kérdésre adott válasznak azért van jelentősége, mert abban az esetben, amikor a megnevezett magánszemély ingyenesen kerül kedvezményezettként a BVK szerződésbe, személyi jövedelemadó tekintetében, a kezelt vagyon tőkéjének kiadásakor egy megítélés alá kerül az ajándékozással. Ez esetben tehát a tőkerész kiadása adómentes bevétel révén, szja-mentes lesz.

A BVK hozamának kiadása viszont már osztalékból származó jövedelem, így az már 15% szja fizetési kötelezettséggel jár.

Ellenkező esetben, (amikor ellenérték fejében kerül kedvezményezettként a szerződésbe) bevétel adókötelezettségének jogcímét és a jövedelem összegét a tevékenységre, átruházásra, szolgáltatásnyújtásra irányadó rendelkezések szerint kell megállapítani.

A vagyonrendelés maga eddig (!) magánszemély vagyonrendelő esetén szja-mentes volt, míg egyéni vállalkozónál adóköteles.

Miként változnak a szabályok szeptember 12-től?

Az Országgyűléshez június 6-án benyújtott és július 4-én el is fogadott törvényjavaslatot kell értelmezni a légitársaságok hozzájárulásáról és egyes adótörvények módosításáról. Ez a módosítás ugyanis a BVK jól megszokott szja-adózási szabályait jelentősen megváltoztatja a következők szerint:

A vagyonrendelés ezentúl értékesítésnek fog minősülni, ezáltal – akár ingatlanértékesítésből származik, akár árfolyamnyereségből, – a magánszemély adóbevallásában (természetesen az értékesítés adóévéről szólóban) meg kell jelennie olyan értéken, amelyen a kezelt vagyon a nyilvántartásban szerepel, levonva belőle annak szerzési érétkét. Értelemszerűen ebből következik, hogy amennyiben a megszerzésére magasabb összeget kellett fordítani, mint amennyi a vagyonrendelés értéke volt maga, végül adómentes lesz.

A vagyonrendelés adózási szabályaira vonatkozó változás annyiban kedvező rendelkezést is tartalmaz a magánszemélyek részére, hogy 3 éves halasztás lehetőségét biztosítja a bevallásra és befizetésre, tehát nem feltétlenül fogja terhelni a vagyonrendelés időpontjában ez az összeg a vagyonrendelőt.

A legfontosabb változás, hogy a vagyonrendelés maga, amely eddig magánszemélynél adómenetes volt, immár szja kötelezettséggel terheltté válik a vagyonrendelő oldalán!

A vagyonkiadást követő adózást meghatározza a vagyonkezelő kiadást megelőző cselekménye: a vagyon (vagy részének) értékesítése, amely szeptember 12-ig akár szerzési értéken történt, akár felértékelés után a vagyonrendelőt adózás szempontjából nem érintette. Ez szeptember 12 után azonban már csak akkor lesz igaz, ha nem történt felértékelés a vagyonrendeléskor, ugyanis a törvénymódosítás megszünteti a felértékelésre vonatkozó adómentességet.

Összefoglalva a változásokról elmondhatjuk, hogy bár némely kedvező adójogi rendelkezés átalakul, magának az intézménynek a lényege érintetlen marad, sőt csak hangsúlyosabbá válik a megfogalmazott kivételeken keresztül, mint amilyen például: a vagyonrendelő halálával létrejövő BVK szja-mentessége, amely véleményem szerint az „örökség-védelmi” funkcióját erősíti.

A jelenlegi 15%-os személyi jövedelemadó (kamatadó) mellett 13%-os szociális hozzájárulási adót is kell fizetni a 2023. július 1-je után keletkező betéti kamatok és az újonnan vásárolt értékpapírokból keletkező kamatjövedelmek után.

A kezelt vagyonban lévő befektetésekre nem fog vonatkozni az új adóteher. A bizalmi vagyonkezelő által a kedvezményezett számára kötött tartós befektetési számla hozamát nem kell adóköteles jövedelemként figyelembe vennie a kedvezményezettnek.

Helyi adók

Végül a helyi adókat is megvizsgálva, a kezelt vagyon az iparűzési adónak alanya, a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) értelmében, de ennek a gyakorlatban kevésbé van jelentősége, ugyanis e tárgyalt körben ritkának mondható az ilyenfajta tevékenység végzése. Ellenben az építményadóval, amelyet mindig figyelembe kell venni, ha található a kezelt vagyonban ingatlan hiszen a helyi önkormányzat adót vethet ki rá.

A helyi adónak tehát a kezelt vagyont terhelő adókötelezettségről beszélhetünk, a helyi adók tekintetében ugyanis a vagyonrendelő nem alanya a helyi adóknak.

5 kérdés – 5 válasz a BVK adózásával kapcsolatban

Mire kell különösen figyelni a különböző adónemek szabályozásának értelmezésekor?

Megfigyelhető, hogy a különböző adónemek esetén megoszlik a BVK három szereplője között a kötelezettség: áfa esetén a vagyonkezelő, illetéknél a kedvezményezett, társasági és helyi adók esetén a kezelt vagyon az alanya.

Lehet adómentes a vagyonkiadás?

Igen, a legalább 5 évig tartós befektetési számlán tartott kezelt vagyon esetén akár adómentes is lehet annak kiadása. Ennek feltételei azonban: mind a vagyonrendelő, mind a kedvezményezett magánszemélyek.

Mindenképpen kontrollt veszít a vagyonrendelő a kezelt vagyon felett?

A kezelt vagyon feletti befolyás elengedése adja az egyik legjelentősebb karakterét a BVK-nak. Erre is van azonban megoldás, ugyanis a vagyonrendelő is kerülhet vagyonkezelő szerepbe. Sőt még kedvezményezettként is szerepelhet a vagyonrendelő, azonban ebben az esetben nem lehet egyedüli kedvezményezett. Megjegyezném itt azonban, hogy azt nem tiltja a törvény, hogy akár például ⅔-⅓ arányban, vagy még magasabb százalékban részesüljön a vagyonrendelő, mint kedvezményezett és a többi kedvezményezett a kezelt vagyonból annak kiadásakor.

Van időbeli korlátja a BVK-nak?

Magyarországon 50 évre lehet alapítani BVK-t. Adózás szempontjából ez azt jelenti, hogy abban az esetben, ha a vagyonrendelés adómentes volt, a vagyon kiadásáig, tehát akár 50 év múltán keletkezik csak adókötelezettség.

Lehet áfamentes a BVK?

Igen, vagyonátadás és vagyonkiadás esetén is. Ennek feltételeit az Áfa tv. részletezi (pl. a szerző adóalany) a 17.§ (5) és 18.§-ban.

3. Nemzetközi kitekintés

A magyar jogintézménynek és az azt övező jogszabályok logikájának megértésekor segítségül hívható az angol trust. Az eredetileg angolszász intézményt ugyanis több kontinentális jogrendszer is átvette, több-kevesebb változtatással, ilyen például a német Treuhand vagy a francia fiducie. A trust-ot, – éppen a kontinentálistól eltérő gyökereiből adódó sajátosságai miatt – fontos a magyar BVK-tól elkülöníteni. Hangsúlyozni kell, hogy annak ellenére, hogy az eredetük összekapcsolja őket, azokat mégsem szabad egy és ugyanazokként kezelni markáns különbségeik miatt.

Az angolszász szabályozás immár többszázéves múlttal rendelkezik, melynek átvétele a magyar jogrendszerbe természetesen nem történhetett meg maradéktalanul, és az nem is lenne indokolt. A Ptk. azáltal, hogy csak nagy vonalakban szabályozza a BVK-t szélesebb teret hagy a részletszabályok kidolgozására a feleknek.

4. Zárszó

Összességében megállapíthatjuk, hogy a BVK adózási környezetében első nekifutásra nem egyszerű eligazodni. Ha hasonlattal szeretnénk élni, az adott BVK-ra vonatkozó szabályok listája lényegében egy többváltozós egyenlet függvényének az eredménye. A változók itt a három szereplő személye és jogi természete, a vagyonrendelés vagy -kiadás aktusa, a kezelt vagyonba tartozó dolgok ingó vagy ingatlan jellege, a BVK létrehozásának ingyenessége vagy visszterhessége. Különös figyelmet érdemes fordítani az adóalanyiság megállapítása után arra, hogy milyen lehetőségek adottak adókedvezmények igénybevételére. A szabályozás összetettsége mellett azonban azt is megállapíthatjuk, hogy a fent sorolt változók szerencsés együttállása esetén a BVK igen kedvező vagyontervezési stratégiát jelenthet az érdeklődő számára.

Ez a cikk az Arsboni 2023. tavaszi gyakornoki programjának keretében készült.

Források