A GMO nemzetközi jogi szabályozásának áttekintése

A géntechnológia alkalmazása a mezőgazdaságban az utóbbi évek legvitatottabb kérdése. A GMO-ra az Európai Parlament és Tanács 2001/18/EK a géntechnológiával módosított szervezetek környezetbe történő szándékos kibocsátásáról szóló irányelv szerint a géntechnológiával módosított szervezet (genetically modified organism) olyan szervezet, – az ember kivételével – amelyben a genetikai anyagot olyan módon változtatták meg, amely nem fordulna elő a természetben párosodás, illetve természetes rekombináció útján.[1]

A „GMO-kérdés” aktualitása

A hatályos hazai szabályozás szerint olyan természetes szervezet, amelyben a génállomány géntechnológiai módosítás által változott meg, ideértve ennek a szervezetnek a módosítás következtében kialakult tulajdonságot továbbvivő utódait.[2]

A témakör fontosságát bizonyítja, hogy szinte mindegyik nemzetközi szervezet kidolgozta javaslatait a GMO-kérdésben, így az Egészségügyi Világszervezet (WHO), a Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Világszervezet (FAO), és az Egyesült Nemzetek Környezetvédelmi Programja (UNEP) is.[3] Az első GM növények 1994-ben kerültek forgalomba, amióta elterjedtségük és jelentőségük folyamatosan növekszik. A GM élőlényeken belül beszélhetünk genetikailag módosított mikrobákról, állatokról és növényekről.[4] A leginkább elterjedt génmódosítás a „rovar-ellenálló” GM növények létrehozása, melynek sejtjei rovarölő szert termelnek, így a kártevő rovart elpusztítják, illetve a „gyomirtószer-ellenálló” növények előállítása, melyek a totális gyomirtó szerrel való kezelés során nem pusztulnak el.[5] A technológiát fejleszteni, kutatni vagy alkalmazni kívánó országok sorra hozták nemzeti szabályaikat, rendeleteiket, törvényeiket.[6]

A genetikailag módosított élőlények, illetve a belőlük nyert termékek társadalmi fogadtatása igen ellentmondásos világszerte és hazánkban is. A jelen tanulmány célja, hogy áttekinthetőbbé tegye a GM növények jogi szabályozását amerikai, uniós és kiemelten hazai viszonylatban, ezáltal elősegítse a tisztábban látást e komplex témában. Az eddig ismert génmódosított növényeknél az jelenti a legnagyobb gondot, hogy nem ismerik a hosszú távú egészségre és környezetre gyakorolt hatásokat[7], ezért az erre irányuló kutatások támogatása volna célszerű, a tanulmányban az engedélyezés szabályozására helyezem a hangsúlyt.

A GMO szabályozása az Egyesült Államokban és az EU-ban

A géntechnológia alapjait feltáró amerikai kutatók a biológiai fegyverek betiltásának időszakában vetették fel a géntechnológia szabályozásának sürgető kérdését.[8] A kutatások eredetileg igen szigorú szabályozásából mára csak a bejelentési kötelezettség maradt fent, ugyanis az USA-ban jelenleg nem szükséges engedély a GMO-k szántóföldi kísérleteihez. A GM növényekből készült élelmiszerek nem igényelnek külön eljárást, más élelmiszerekkel azonosan ellenőrzik őket, a „lényegi azonosság elve” alapján.[9] Az alapelv alapján egy GM növény egészségügyi kockázatának analízise során a kémiai összetételét a hozzá legközelebb álló hagyományos növényéhez kell viszonyítani, és ha az adatok a vonatkozó értéktartományon belül találhatóak, akkor biztonságosan fogyaszthatónak minősülnek. Ezt a gyakorlatot vette át az Európai Unió, és az elv bekerült a Codex Alimentarius Élelmiszer könyvbe, amit az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA) is alapul vesz.[10]

A GM-termékek Európába kerülését 2004-ig megakadályozta az EU által 1998-ban elrendelt GMO-moratórium, amely miatt az USA, Kanada és Argentína a WTO előtt beperelte az Európai Uniót a szabad kereskedelem akadályozása miatt.[11] Az EU 2004-ben a tilalom feloldására kényszerült.[12] A GMO moratórium feloldása óta, ha egy adott növény forgalmazási, termesztési engedélyt kap, a tagállamok a védzáradék kérelmezésével tiltakozhatnak ellene környezeti és egészségügyi kockázatokról szóló kutatásaik alapján.[13] A 2015/412/EK irányelv a tagállamok számára a területükön történő termesztésnek korlátozására, illetve megtiltására biztosít lehetőséget azáltal, hogy minden uniós tagállam maga dönthet a GM-fajták felhasználásról. A tagállamok illetékes miniszterei rendelet keretében környezetpolitikai célokra, város és vidéki területrendezésre, földhasználatra, társadalmi és gazdasági hatásokra, más termékek szennyezésére, agrárpolitikai célokra, valamint a közrendre való hivatkozással utasíthatják el az adott fajta termesztését az országban.[14]

Az EU-ban jelenleg csak két GM növény, a MON810 GM kukorica és az Amflora GM burgonya termesztése van engedélyezve, ezeket is csak kis területen termesztik. A MON810 GM kukorica termesztésére 9 tagállam vezetett be tagállami tiltást, míg az Amflora GM burgonyára vonatkozóan 3 tagállam élt a védzáradék lehetőségével. A keresztbeporzás megelőzésére a Bizottság a GM és nem GM növények közötti üres területek bevezetését javasolja, ennek nagysága azonban országról országra változhat. Az uniós szabályozás emellett megengedi a GM mentes zónák létesítését is.[15]

Egy GM növényfajta Uniós engedélyeztetése akár három évbe is beletelik, míg ugyanez az eljárás az Amerikai Egyesült Államokban vagy Kanadában nem több mint hat-nyolc hónap. Az eljárás költsége Amerikában megközelíti az 5 millió dollárt, míg az Unióban a 8 millió eurót.[16] Ez ellehetetlenítheti azt, hogy egyetemi kutatás vagy kutatóintézeti műhely kezdeményezhesse egy GM növény engedélyeztetését, ezáltal teret ad a tőkeerős, multinacionális cégek kutatásainak, melyek elsősorban a gazdasági haszonnal járó és szabadalmilag védhető hibrid növényekre korlátozódnak.[17]

Stankovics Petra

A szerző PhD-hallgató a Pannon Egyetem Georgikon Karának Növénytermesztéstani és Talajtani Tanszékén, Keszthelyen.

A tanulmány második része itt olvasható.

A publikáció elkészítését a EFOP-3.6.3- VEKOP-16- 2017-00008 számú projekt támogatta. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg.

Jegyzetek

A képek forrásai: itt és itt.

[1] Európai Parlament és Tanács 2001/18/EK, 2. cikk (2) bekezdés

[2] a GMO tv. 2. § b)

[3] Balázs Ervin: A géntechnológiai szabályozás menete (Balázs, 2011)

In: http://zoldbiotech.hu/articles/2012-04/6/book-small_MAGYAR%20VEGSO.pdf, 107.o.

[4] Balázs Ervin, Dudits Dénes, Sági László: Genetikailag módosított élőlények (gmo-k) a tények tükrében. Pannon Növény-Biotechnológiai Egyesület, Szeged, 2011, 9.o.

[5] http://www.ng.hu/Civilizacio/2007/02/12_erv_a_GMO_mellett_es_ellen (letöltve: 2017.12.01.)

[6] Balázs, 2011, 107.o.

[7]Az Európai Unió ma csupán 90 napos vizsgálatot ír elő.

http://2010-2014.kormany.hu/download/f/a5/60000/gmo-rol%20roviden.pdf

[8] http://greenr.blog.hu/2012/11/10/ki_nyeri_az_amerikai_gmo-haborut (letöltve: 2017.12.03.)

[9] http://sitn.hms.harvard.edu/flash/2015/from-corgis-to-corn-a-brief-look-at-the-long-history-of-gmo-technology/(letöltve: 2017.12.03.)

[10] T. Kovács Júlia: A GMO-mentes Alaptörvény hatása a mezőgazdaságra – különös tekintettel a visszaszerzett EU tagállami szuverenitásra és a TTIP-re (T. Kovács, 2016) In:http://www.vmtt.org.rs/mtn2014/300_319_T_Kovacs.pdf

[11] T. Kovács, 2016

[12] Pepó Pál – Kovácsné Oskolás Henriett – Tikász Gabriella – Szabó Erzsébet – Tóth Szilárd: Növénygenetikai és nemesítési kutatások a génmódosítás tükrében. Debreceni szemle.19. évf. 4. sz. / 2011. 417. oldal. http://szemle.unideb.hu/wordpress/wpcontent/uploads/bsk-pdf-manager/163_2014-06-08.PDF

[13] http://ec.europa.eu/info/law/law-making-process/applying-eu-law_hu (letöltve:2017.01.01.)

[14]  2015/412 irányelv,  26b. (3) cikk

[15]http://hu.wikipedia.org/wiki/Genetikailag_m%C3%B3dos%C3%ADtott_%C3%A9l%C5%91l%C3%A9nyek(letöltve:2017.01.01.)

[16] http://zoldbiotech.hu/articles/2012-04/6/book-small_MAGYAR%20VEGSO.pdf(letöltve:2017.01.01.)

[17] Balász, 2011

Felhasznált irodalom

Darvas B et al. (2004.). „Data for the risk analysis in Hungary of Bt maize pollen and larvae of protected butterfly species”. Növényvédelem (Plant Protection), 447. o.

Balázs Ervin, Dudits Dénes, Sági László: Genetikailag módosított élőlények (gmo-k) a tények tükrében. Pannon Növény-Biotechnológiai Egyesület, Szeged, 2011, 9.o.

Dudits D (2008). „Anti-GMO Kerekasztal kormányzati befolyással”. Zöld Bitechnológia ‑ Hírlevél 4 (június), 10. o

  1. Kovács Júlia: A GMO-mentes Alaptörvény hatása a mezőgazdaságra – különös tekintettel a visszaszerzett EU tagállami szuverenitásra és a TTIP-re (T. Kovács, 2016) In: http://www.vmtt.org.rs/mtn2014/300_319_T_Kovacs.pdf

Pepó Pál – Kovácsné Oskolás Henriett – Tikász Gabriella – Szabó Erzsébet – Tóth Szilárd: Növénygenetikai és nemesítési kutatások a génmódosítás tükrében. Debreceni szemle.19. évf. 4. sz. / 2011. 417. oldal. http://szemle.unideb.hu/wordpress/wpcontent/uploads/bsk-pdf-manager/163_2014-06-08.PDF

Internetes forrás:

http://www.vmtt.org.rs/mtn2014/300_319_T_Kovacs.pdf

http://gmo.kormany.hu/magyarorszag-tovabbra-is-a-gmo-mentesseg-mellett-van

http://gmo.kormany.hu/engedelyeztek-e-magyarorszagon-gmo-kat

http://www.gmoterkep.hu/

http://hpops.tk.mta.hu/blog/2015/03/az-unios-gmo-engedelyezesi-rendszer-reformja

file:///C:/Users/User/Desktop/phd/book-small_MAGYAR%20VEGSO.pdf

http://www.zoldbiotech.hu/cikk/49-A-g-nm-dos-tott-n-v-nyek-kock-zatait-vizsg-lt-k-magyar-kutat-k

http://www.nak.hu/agazati-hirek/mezogazdasag/146-novenytermesztes/93970-uj-gmo-szabalyozas-magyarorszagon

http://gmo.kormany.hu/legyen-az-unio-gmo-mentes-ovezet

http://gmo.kormany.hu/oriasi-siker-tiltas-nelkul-is-gmo-mentes-marad-a-magyar-mezogazdasag

http://www.ng.hu/Civilizacio/2007/02/12_erv_a_GMO_mellett_es_ellen

http://www.gmoterkep.hu/

http://hu.wikipedia.org/wiki/Genetikailag_m%C3%B3dos%C3%ADtott_%C3%A9l%C5%91l%C3%A9nyek

http://www.jomagyar.hu/egeszseg-cikkek/98-attores-a-gm-szoja-tap-ugyeben

Jogforrások:

2001/18/EK AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2001. március 12-i 2001/18/EK IRÁNYELVE a géntechnológiával módosított szervezetek környezetbe történő szándékos kibocsátásáról és a 90/220/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2009/41/EK IRÁNYELVE (2009. május 6.) a géntechnológiával módosított mikroorganizmusok zárt rendszerben történő felhasználásáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2015/412 IRÁNYELVE (2015. március 11.) a 2001/18/EK irányelvnek a tagállamok számára a géntechnológiával módosított szervezetek (GMO-k) területükön történő termesztésének korlátozására, illetve megtiltására biztosított lehetőség tekintetében történő módosításáról

A géntechnológiai tevékenységről szóló 1998. évi XXVII. törvény

***

Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Ars Bonit a facebookon.