A Himnuszper – kisebbségi jogérvényesítés Romániában

E dolgozat a Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda, az Új Jogtár és az Ars Boni által meghirdetett 2015. évi cikkíró pályázat keretében született.

Szerző: Ádám Szabó

Az erdélyi magyarság idei évét meghatározta a “Himnuszper”. Az ügy jól példázza, hogy az identitás megőrzéséért folytatott küzdelmet nemcsak a politika, hanem a jog eszközeivel is érdemes vívni, utal azonban a politika és a jog összefonódásaira is.

Egy nemzeti közösség identitásához való jogának érvényesülése a magyarság szempontjából kiemelt jelentőséggel bíró téma. Különösen érdekes megvizsgálni azokat az eseteket, amikor nem – kizárólag – a politikusok csatározásain múlik az aktuális ügy sorsa, hanem az – elviekben – független, döntését a jogszabályok és az adott eset körülményeinek értékelésére alapozó igazságszolgáltatás hoz ítéletet egy vitatott kérdésben.

Az erdélyi, felvidéki, délvidéki, vagy kárpátaljai magyar közösség évtizedek óta vívja küzdelmét kisebbségi jogainak érvényesítéséért, sok esetben a központi kormányzat jogkorlátozó törekvésével szemben is. Talán állítható, hogy e közösségek magyarságtudata sokkal egységesebben jelenik meg, mint az Magyarországon tapasztalható, és határozottabban jelenik meg az olyan nemzeti szimbólumokhoz való ragaszkodásuk, mint a piros-fehér-zöld zászló, vagy a Himnusz.

Himnuszunk például Erdély-szerte hagyományos része a közéleti, vallási eseményeknek, de még akár a lakodalmaknak is. Vajon lehetséges-e napjainkban, hogy ez a nemzeti jelkép a román állam jogkorlátozásának áldozatul essen? Vajon létezik olyan jogszabály Romániában, amely alapján tilalmazni lehet egy másik európai uniós tagország himnuszát? És vajon működik-e olyan bíróság, amely ítéletével rögzítené: „az erdélyi magyarok nem énekelhetik a Himnuszt”? A Romániában idén lefolytatott ún. „Himnuszper” választ adott a fenti kérdésekre.

Kutatás a jogi munkaerőpiacról

A kitöltők között a nyertes választása szerint kisorsolunk 4 db Szigetjegyet, egy 75.000 Ft-os IKEA utalványt vagy egy 75.000 Ft-os Repjegy.hu utalványt!

A Magyar Polgári Párt (MPP) – az erdélyi magyarságot képviselő romániai magyar pártok egyike – 2014. június 4-re megemlékezést szervezett a trianoni békeszerződés aláírásának 94. évfordulója alkalmából a székelyföldi Sepsiszentgyörgyön. A rendezvény lezárásaként a jelenlévők elénekelték a Himnuszt is. Az esemény a megszokottaknál nagyobb visszhangot nem váltott ki, minden bizonnyal maguk az érintettek sem tartották volna utóbb különösen emlékezetes napnak a tavalyi évfordulót.

Kovászna megye kormánybiztosi hivatala és Marius Popică prefektus ugyanakkor tettek arról, hogy az egyébként is szimbolikus jelentőségű dátum az erdélyi magyarok számára pluszjelentőséggel bírjon. A megemlékezést követően csaknem fél évvel, 2014. december 2-án arról számoltak be a hírportálok, hogy a június 4-i rendezvény – egészen pontosan a himnuszéneklés – miatt a kormánybiztosi hivatal 5000 lejes, vagyis hozzávetőleg 350 ezer forintos bírságot szabott ki az MPP megyei szervezetére. A bírságról szóló határozatban a 1157/2001. számú, a zászló, himnusz és jelképek használatára vonatkozó kormányhatározatra hivatkoztak, melynek 16. cikke szerint „más államok himnusza ünnepi alkalmakkor énekelhető, amikor jelen van az adott állam hivatalos képviselője is”. A prefektus érvelése szerint „a más állam himnuszának a Románia területén való eléneklése olyan rendezvényen, amelynek nem volt nemzetközi jellege, és amelyen nem vett részt Magyarország hivatalos küldötte, kihágást jelent, és 2500-tól 5000 lejig terjedő bírsággal büntetendő”. A hatóság értelmezésében tehát a jogszabály rögzíti: többek között a Himnuszt is kizárólag olyan ünnepi alkalmakkor énekelhetné az erdélyi magyarság, amikor Magyarország képviselője is jelen van. A prefektúra a június 4-i himnuszéneklést ráadásul olyan súlyos kihágásnak értékelte, hogy a büntetési tétel felső határát alapul véve, a kiszabható legmagasabb összegű bírsággal sújtotta a Kovászna megyei MPP-t.

Az erdélyi magyarok a várakozásoknak megfelelően reagáltak: állandósultak a demonstrációk a kormánybiztos hivatala előtt, többezres tüntetéseken tiltakoztak a büntetés ellen, és a bírságot kiszabó prefektusnak ezt követően naponta többször is volt alkalma meghallgatni himnuszunkat. A magyar állam is megszólalt az ügyben: december 12-én a külügyi tárca a csíkszeredai főkonzul révén tiltakozott a prefektusi döntés ellen.

Mindeközben az MPP bejelentette, hogy jogi útra tereli az ügyet, és a megyei szervezet a román igazságszolgáltatáshoz fordul a büntetés miatt. Biró Zsolt, a párt elnöke egyúttal leszögezte, a bírságot nem fogja befizetni pártja. Az MPP beadványában a bírság kiszabását megalapozó jogszabályi hivatkozást kifogásolta, ugyanis álláspontjuk szerint a kormányhatározatban foglaltak nem vonatkozhatnak a magyarság által szervezett sepsiszentgyörgyi megemlékezésre. Az érintett jogszabály ugyanis alapvetően azt írja elő – állították –, hogy mikor kötelező a román himnusz elhangzása: amikor hivatalos külföldi delegáció érkezik Romániába, az adott eseményen el kell hangoznia a román himnusznak, és a megengedő szabályozás értelmében emellett énekelhető az érkező delegáció országának himnusza is. Ennek megfelelően a 1157/2001. számú kormányhatározatot a vizsgált esetre nem lehet alkalmazni, és nem létezik Romániában egyéb olyan jogszabály sem, amely tiltaná más ország himnuszának eléneklését – vélte az MPP. Mivel pedig hivatalos magyarországi delegáció nem vett részt a rendezvényen, így a bírságot az sem indokolhatta volna, hogy a román himnusz nem hangzott el a megemlékezésen.

A vitatott bírság megalapozatlanságához újabb adalék, hogy a vonatkozó jogszabályt utóbb – a 223/2002. számú kormányhatározattal a 1157/2001. számú határozat szövegébe illesztve a 23. (1) cikket – olyan értelemben módosították, mely szerint a nemzeti kisebbségeket képviselő, országosan bejegyzett szervezetek (mint az MPP) rendezvényeiken használhatják a saját szimbólumaikat, jelképeiket. Az erdélyi-székelyföldi magyar közösség érdekképviseletét deklaráltan felvállaló szervezetek identitásának pedig szerves részét képezik az olyan szimbólumok, mint nemzeti énekünk, vagy éppen a magyar zászló.

Románia Alkotmányának 6. szakasza továbbá – „Az identitáshoz való jog” címen – ugyancsak megerősíti, hogy a román állam „elismeri és biztosítja a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogát az etnikai, kulturális, nyelvi és vallási identitásuk megőrzéséhez, fejlesztéséhez és kifejezéséhez”. Ennek pedig talán legkifejezőbb eleme a Himnusz.

A kritikák kereszttüzébe került prefektus, Marius Popică végül december 18-ig maradhatott posztján: Victor Ponta román miniszterelnök a botrány kirobbanását követően gyorsan lépett, és leváltotta. Helyét Sebastian Cucu alprefektus foglalta el.

Az MPP beadványa nyomán az első tárgyalási fordulót 2015. március 9-re tűzte ki a sepsiszentgyörgyi bíróság. Az elsőfokú tárgyaláson elsősorban a bírság címzettjének személye és a kormányhatározat értelmezése képezte vita tárgyát. Az alperes képviselői jelezték, hogy a megemlékezésre szóló engedélyt nem az MPP megbírságolt megyei, hanem a sepsiszentgyörgyi helyi szervezete kérte. Az MPP ügyvédje szerint a hivatkozott jogszabály nem tartja tiszteletben a nemzetközi jogot és a kölcsönösség elvét – Magyarország csíkszeredai főkonzulja levélben jelezte, hogy „hazánkban senkit nem büntetnek a román himnusz elénekléséért” –, eddig példátlan esetről van szó, hiszen nem történt kihágás, így a büntetés sem jogos, a bírság pedig önmagában is túlzott mértékű lenne. A kormányhivatal jogi képviselője ugyanakkor azon az állásponton volt, hogy a kölcsönösség elve nem kötelező, egyebekben pedig a 1157/2001. számú rendelet „nem tiltja a himnusz eléneklését, csupán meghatározza, milyen körülmények között énekelhető”.

Az elsőfokú ítélet meghozatalára két tárgyalási nap után, április 3-án került sor: nem jogerősen igazat adtak az MPP-nek, és érvénytelenítették a jegyzőkönyvet, amely a bírság kiszabásáról rendelkezett. A magyar szervezetnek kedvező ítélet indokolásában – amelyet május 7-én kapott kézhez a párt – a bíróság három tényezőt emelt ki:

• Jogi személy sem himnuszt, sem mást nem tud énekelni. • A jogi személyiséggel nem rendelkező megyei szervezet nem büntethető. • Kormányhatározat nem írhat felül törvényt.

A nem jogerős ítélet tehát kimondta, hogy az MPP nem büntethető a himnusz eléneklése miatt, mivel himnuszt – vagy bármi mást – csupán természetes személy tud énekelni. Ennek megfelelően a párt csak abban az esetben lett volna büntethető, ha az általuk szervezett rendezvény nem rendelkezik engedéllyel, nem tartották volna a bejelentett időkorlátot vagy rendbontás történt volna. A büntethetőségi akadály különösen érvényes az MPP megyei szervezetére, amelynek – a helyi szervezethez hasonlóan – nincs jogalanyisága. Vagyis, ha mégis jogszabály-sértésre került volna sor, úgy nem az önálló jogi személyiséggel nem rendelkező megyei vagy helyi szervezetet, hanem a jogi személyiséggel felruházott országos szervezetet lehetett volna büntetéssel sújtani. A bíróság a jogszabályi hierarchiára figyelemmel kiemelte: kormányhatározat nem írhat felül egy törvényt sem. A 1157/2001. számú kormányhatározat pedig a román nemzeti jelképek használatára vonatkozó törvény végrehajtási utasításait tartalmazza, amelyben nem szerepel megkötés más államok himnuszának éneklésére vonatkozóan, csupán arról rendelkezik, hogy a román himnuszt is el kell énekelni abban az esetben, amennyiben hivatalos külföldi küldöttség is részt vesz a rendezvényen. Az ítélet indokolása megerősítette továbbá a demokratikus jogállamok azon alapelvét, mely szerint azt a tevékenységet szabad gyakorolni, amelyet a jogszabályok nem tiltanak.

Az ügy jellegére tekintettel kiemelt jelentősége volt, hogy milyen alapon ítélik meg az MPP pernyertességét. Amennyiben tartalmi okokra hivatkoznak, az egyértelműsíti: Romániában senkit nem lehet büntetni a Himnusz énekléséért. Ha azonban formai okokra hivatkoztak volna, az nem jelentette volna azt, hogy a romániai magyarok büntetlenül énekelhetik a Himnuszt, csupán azt, hogy eljárási hibát vétett a kormányhivatal a bírságolás során.

Az ítélet indokolásának kézhezvételét követően 30 napja volt a feleknek a fellebbezésre. A prefektusi pozíciót, egyúttal a „Himnusz-ügyet” Marius Popicătól átvevő Sebastian Cucu a határidő utolsó napján benyújtotta fellebbezését, azaz a kormányhivatal nem adta fel álláspontját a himnuszéneklés vonatkozásában.

Az eljárás folytatását őszre halasztották: a Kovászna Megyei Törvényszék szeptember 15-re tűzte ki a fellebbviteli tárgyalás első napját. A nyári hónapokban így csak a politikai küzdelem zajlott a felek között. A felháborodott magyar közösség Kulcsár-Terza József, az MPP háromszéki elnöke, Tamás Sándor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség megyei elnöke és Bedő Zoltán, az Erdélyi Magyar Néppárt megyei tanácsosa kezdeményezésére beadványokban vonta kérdőre a prefektust a fellebbezés miatt. Több mint 1500 levél érkezett a prefektúrára, azonban érdemi választ nem kaptak – Sebastian Cucu válaszleveleiben a polgári perrendtartás 446. cikkelyére, valamint arra hivatkozott, hogy a részletes indokolást megküldték az MPP-nek.

A Törvényszék a szeptember 15-i első tárgyalási napon megvizsgálta a fellebbezés megalapozottságát és az ügy körülményeit, ám az ítélethirdetést szeptember 22-re halasztotta. Egy hét elteltével ismét egyhetes halasztást jelentettek be: úgy tűnt, szeptember 29-én kerülhet pont a „Himnusz-ügy” végére.

A Kovászna Megyei Törvényszék 2015. szeptember 29-én megalapozatlannak minősítette és elutasította a Kovászna megyei kormányhivatal fellebbezését, a bírói testület helyben hagyta az alapfokú ítéletet, azaz jogerősen érvénytelenítették a kiszabott 5000 lejes bírságot – győzött az MPP és győzött az erdélyi magyarság összefogása. A 2014. június 4-i megemlékezést immár lezárhatják – lélegzett fel örömmel az egész Kárpát-medence magyarsága.

A Törvényszék ítéletét követően úgy látszott, hogy a Himnusz-per bekerülhet az identitás megőrzéséért vívott küzdelem sikertörténetei közé. A magyar közösség ökumenikus istentiszteleten adott hálát a kedvező végkifejletért, politikusaik az ítéletben azt látták bizonyítottnak, hogy Románia lépést tett a jogállamiság felé, a magyar kormány pedig Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes útján jelezte, hazánk is üdvözli az ítéletet.

November elején ugyanakkor az MPP kézhez kapta a törvényszéki döntés indokolását, amely az alapfokú ítélethez képest ellentétes értelemben magyarázta a döntés hátterét. A Törvényszék helyben hagyta ugyan a bírságról szóló jegyzőkönyv érvénytelenítését, hivatkozási alapként azonban az alábbi tényezőt emelték ki:

• Az MPP városi szervezetét kellett volna megbüntetni, nem a megyei szervezetet.

Ugyanakkor az alapfokú bíróságtól eltérően a fellebbviteli testület úgy állapította meg:

• Jogi személy büntethető a Himnusz eléneklése miatt. • A kormányhatározat alapján büntethető lett volna a himnuszéneklés.

Mindennek értelmében tehát az MPP mindössze azért nem kényszerül a büntetés befizetésére, mert a megemlékezést hivatalosan bejelentő és szervező sepsiszentgyörgyi helyi szervezetre kellett volna kiróni a büntetést, nem pedig a megyei szervezetre. A Törvényszék arra az álláspontra helyezkedett, hogy nemcsak az országos szervezet büntethető, hanem a megyei vagy akár a városi is. A bíróság szerint ugyanis, ha van az adott városi szervezetnek bankszámlája, akkor nincs akadálya a bírság kiszabásának. A fellebbviteli bíróság ugyancsak szakított az alapfokú döntéssel abban a tekintetben, hogy a jogi személy büntethetőségét nem zárta ki ebben a vonatkozásban. Nem állapította meg továbbá azt sem, hogy a 1157/2001. számú kormányhatározat prefektúra általi értelmezése ellentmondana a felettes jogszabálynak.

Ugyan a szeptemberi jogerős ítélet kihirdetésekor egyértelműnek tűnt az MPP sikere, ám egy hónap elteltével úgy tűnik, Pürrhoszi-győzelmet arattak a kormányhivatallal szemben. Az ítélethirdetés és az indokolás kézbesítése között eltelt idő a román jogrendszer megítélése szempontjából is nagy jelentőséggel bír. Szeptember végén azon az állásponton voltak az érintettek, hogy Románia bizonyította, igyekszik eleget tenni a demokratikus jogállamiság követelményeinek és a jogbiztonság érvényesülésének, sőt, adott esetben a saját kormányhivatalnokaik tévedéseit is elismerik és orvosolják. Egy hónappal később ez a hit megdőlni látszik. Az indokolásból kiolvasható, hogy a Törvényszék pusztán formai okokra hivatkozva érvénytelenítette az MPP-t sújtó bírságot, azaz értelmezésükben a 1157/2001. számú kormányhatározat adott esetben büntetni rendelheti himnuszunk eléneklését. A ítélet gyakorlatilag deklarálta a tényt: 2015-ben, egy európai uniós tagállamban, amelynek területén az adott – egyébként másfélmilliós lélekszámú – nemzeti közösség bizonyos régiókban csaknem száz százalékos létszámarányban él, ez a nemzeti közösség nem használhatja nyilvánosan nemzeti szimbólumait. Mindeközben a bírói testület egyébként gondosan ügyelt arra, hogy a lehetséges kockázatokat minimalizálja: az MPP számára kedvező ítélet miatt a pernyertesnek nincs jogi lehetősége európai színtérre vinni az ügyet, és jogorvoslatért folyamodni a magyar közösség mindennapjaira is rendkívül negatívan ható ítélet vonatkozásában. A jogerős ítélet – kedvezőtlen tartalmán túlpillantva – azt sugallja, hogy a román igazságszolgáltatás ítélkezési gyakorlata a jogi és politikai megfontolások küzdelmének színtere. Az erdélyi magyar közösség identitáshoz való jogának megőrzése szempontjából kiemelt fontossággal bír, hogy végül előbbi kerekedjen felül.

Források, felhasznált irodalom: Ötezer lej bírság a magyar himnusz elénekléséért www.maszol.ro/index.php/belfold/39906-otezer-lej-birsag-a-magyar-himnusz-elenekleseert

Hatalmas tömeg énekelte a himnuszt Szentgyörgyön www.maszol.ro/index.php/tarsadalom/40369-hatalmas-tomeg-enekelte-a-himnuszt-szentgyorgyon

Victor Ponta leváltotta mindhárom székely megye prefektusát www.maszol.ro/index.php/belfold/40302-victor-ponta-levaltotta-mindharom-szekely-megye-prefektusat

Biró Zsolt: Semmiképpen nem fizetjük ki a büntetést! www.maszol.ro/index.php/belfold/39920-biro-zsolt-semmikeppen-nem-fizetjuk-ki-a-buntetest

Himnusz-per a tárgyalóteremben www.3szek.ro/load/cikk/79326/himnusz-per_a_targyaloteremben

„Amit nem tilt a törvény, azt szabad” www.szekelyhon.ro/aktualis/haromszek/aamit-nem-tilt-a-torveny-azt-szabada

Tovább táplálja a konfliktust a Kovászna megyei prefektúra foter.ro/cikk/20150609_tovabb_taplalja_a_konfliktust_a_kovaszna_megyei_prefektura

„Két mondatban” elintézte a prefektus a himnuszéneklés ügyét www.maszol.ro/index.php/belfold/50722-ket-mondatban-elintezte-a-prefektus-a-himnuszenekles-ugyet

Himnuszper: ismét halasztottak www.maszol.ro/index.php/tarsadalom/53384-himnuszper-ismet-halasztottak

Jogerős: Romániában is énekelhető a magyar himnusz www.maszol.ro/index.php/belfold/53702-joger-s-romaniaban-is-enekelhet-a-magyar-himnusz

Ökumenikus hálaima a himnuszper megnyeréséért foter.ro/cikk/20151005_okumenikus_halaima_a_himnuszper_megnyereseert

Cheap Wholesale Authentic Jerseys China

Alicea said recently that she would never forget the inferno inside the car when the door was finally pried So while a 90% vaccination rate might look like an A.
” As he has before. 59 was backed up both ways. But perhaps the best way to grasp the enormity cheap nba jerseys of predicting 100 years into the future is to recall the world of 1900 and remember the lives our grandparents lived. may qualify. 48, “I’m back for a reason. public apologies, This is most often experienced by people used to consuming very low fat diets.” he said. winless in the past 39 races.
prisoners The salaries of recent grads are HOW TO FIND IT: Call or visit the career services office to ask what it does to help place students. This was one of the funnest parts of the planning for me. When I was younger. “This rainfall could result in life threatening flash floods, that I didn’t want to be there. But technology is.place in her life but understand that it takes work behind the scenes to make that possible.

***

Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Ars Bonit a facebookon.

MEGOSZTÁS