„A jó admin gondosságával”

E cikk a Bird & Bird és az Arsboni által meghirdetett 2019. évi Cikkíró Pályázat keretében született.
Szerző: Halmos Szilvia

Bírói fantáziálás egy Pp.-applikációról

Quo vadis, bírósági digitalizáció?

Miután az elektronikus cégeljárás 2005-től megvetette a lábát az eljárásjogunkban, a bírósági eljárások digitalizációja lavinaszerű megállíthatatlansággal zajlik. Az eltűnt vétívekkel, nehezen olvasható postai és ügyvédi bélyegzőkkel való küszködést felváltotta az elektronikus űrlapokkal és aláírásokkal, meghiúsulási visszajelentésekkel, rendszerhibákkal való bajlódás. Az elektronikus eljárásnak persze számos előnyét is felsorolhatjuk: az iratok integritásának megőrzése, a kézbesítési idő lerövidülése, – legalábbis elvben – a papírtakarékosság, a postaköltségek megspórolása minden résztvevő életét megkönnyíti.

Az elektronikus eljárások bevezetése azonban csak a kezdet volt: ma már számos digitális kényelmi szolgáltatás áll rendelkezésre a gyorsabb, gazdaságosabb, átláthatóbb pereskedés elősegítése céljából. A felek elektronikus felületen teljesíthetik illetékfizetési kötelezettségüket, telefonra érkező értesítéseket és tájékoztatásokat kérhetnek saját peres ügyeikkel kapcsolatban, kalkulátor segít megsaccolni egy adott bíróságon indítandó peres ügy várható tartamát. Távmeghallgatási rendszer épült ki, amelynek segítségével a vidéki vagy külföldi tanúval, fogvatartott terhelttel hatalmas kivetítőn lehet „videochat”-elni.

Mindezzel együtt persze a bírók munkakörnyezete is jócskán átalakult. Bár evvel valóban csökkent a tárgyalások vintage hangulata, végül megváltunk az emblematikus kazettás magnóktól is, és most már a menő digitális hangfelvevő a legközelebbi munkatársunk a tárgyalóban. Mobil IT-eszközökkel és flexibilizált munkaidőnkkel már mi is belekóstolhatunk a digitális nomád életformába. Igaz, még gyakran feltűnést keltünk lakókörnyezetünkben, buszon, orvosi rendelőben, iskolai folyosón a vaskos aktákat rejtő gurulós bőröndökkel, nemsokára bevezetik az e-aktát, amellyel megvalósul az iratanyag teljes digitalizációja. Az e-akta biztosítja majd az iratanyag nonstop online hozzáférését az ügyfelek számára, és teljes körű, digitális feldolgozhatóságát a bíróság részére.

A bírósági munka digitalizációjával kapcsolatban európai szinten is sikerült remekelni: a hazai igazságszolgáltatás az Európai Bizottság idei felmérése szerint az élen szerepel a tagállamok között a digitális eszközök elérhetőségéről szóló rangsorban, és már külföldi érdeklődés is van a magyar igazságszolgáltatási digitalizációs know-how-val kapcsolatban. Persze a digitalizáció jelenleg a földgolyó egyik legdinamikusabban fejlődő projektje, amelyről senki sem tudja, pontosan hová tart, mit hoz. Így azt sem tudni, hogy az igazságszolgáltatásnak milyen új, a digitális világ adta kihívásokkal kell majd megküzdenie. A példa kedvéért: kutatások folynak már jelennek már meg a mesterséges intelligencia igazságszolgáltatásban való felhasználhatóságáról, az emberi munka IT-eszközökkel való kiváltásának észszerű formáiról. E nagy horderejű kutatási kérdéseket azonban elengedve, ebben a cikkben csupán egy saját fantáziaképemet szeretném felvázolni: a Polgári Perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) szerinti peres eljárásokat online felületre helyező applikáció vízióját.

Hogyan nézhetne ki egy Pp.-applikáció?

Kutatás a jogi munkaerőpiacról

A kitöltők között a nyertes választása szerint kisorsolunk 4 db Szigetjegyet, egy 75.000 Ft-os IKEA utalványt vagy egy 75.000 Ft-os Repjegy.hu utalványt!

A Pp. kifejezetten olyan koncepcióval rendelkezik a perről, amely jól átültethető egy applikációk által alakítható, virtuális térbe. Sőt megkockáztatom, hogy a Pp. sokkal inkább „ki tudná adni az ízét”, ha az írásbeli eljárási cselekmények egy virtuális felületen zajlanának, és jelennének meg.

Egy szabályszerű keresetlevél előállításánál – amely ponton, mint közismert, máris rengeteg vér folyt a peres arénákban – segítséget nyújtana egy online kitölthető, a keresetlevél szerkezetéről szóló Pp. 170. § (1) bekezdését leképező űrlap. Az app szépen feldobná a kitöltendő mezőket, és megengedné a mellékletek feltöltését. Nem lenne többé gond egyes pontok kihagyásával, hiszen a kötelező mezők nélkül a keresetlevelet be se lehetne adni (ahogy a NAV-os e-nyomtatványoknál már rég megszoktuk). Gyakori problémaforrás, hogy ha a keresetlevél befogadható is, túl szűkszavú a tényállást illetően, kimaradnak belőle egyes fontos, jogalapi hivatkozások, vagy a felperes még nem teregeti ki az összes kártyáját a bizonyítási indítványok terén. Vagyis szinte biztos, hogy sikeres pereskedéshez keresetváltoztatásra (Pp. 7. § (1) bek., 12. pont) vagy újabb perfelvételi nyilatkozatokra (Pp. 183. § (1) bek.) lesz szükség. Márpedig már a perfelvételi szakban is korlátozott lehet a keresetváltoztatás (Pp. 185. §), a későn érkező perfelvételi nyilatkozatok pedig pénzbírságot generálhatnak (Pp. 183. § (5) bek.). Remek lenne, ha ezekre a körülményekre már a keresetlevél benyújtása előtt fel lehetne hívni a figyelmet, például súgóalkalmazás, a kitöltést segítő, felugró ablakok segítségével. Fontos lenne továbbá, hogy a tényelőadás megtételénél a tények kronologikus sorrendben, gondolati egységek mentén való tagolására is lehetőséget adjon a felület.

Az írásbeli ellenkérelemben foglalt érdemi védekezés szerkezete (Pp. 199. § (2) bek.) valójában a keresetlevél struktúrájának a fonákja: az alperesnek a keresetlevél tartalmához igazodóan kell megjelölnie a vitatás pontos tartalmát és terjedelmét. Az applikáció segítségével az írásbeli ellenkérelmet szintén online formanyomtatványon lehetne előterjeszteni, mégpedig a keresetlevélben foglalt egyes mezőkhöz kapcsolódóan. Ha a felperesi tényelőadás megfelelően tagolt, akkor az alperes az egyes tényállításokkal kapcsolatban külön-külön tehetne nyilatkozatot a vitatásról vagy a beismerésről. Felugró üzenetekkel az alperes is kaphatna figyelmeztetéseket, például a Pp. 203. §-ában foglaltakra, miszerint – kissé leegyszerűsítve – amire nem nyilatkozik, azt a részéről nem vitatottnak kell tekinteni. Továbbá igazmondási kötelezettségére is figyelmeztetni lehetne (Pp. 4. § (4) bek.), ami annak megfontolására intené, hogy csak olyan dolgokat vitasson, amelyek valóban vitára érdemesek (s ennek megfelelően kerülje „mindent vitatok”-típusú nyilatkozatokat is).

Minthogy jelenleg – még az elektronikus eljárásban is – folyószövegben érkeznek a felek beadványai, a keresetlevél és az ellenkérelem tükörképi jellege csupán a felek és a bíró képzeletében jelenik meg. A felek tény- és jogállításainak, jogi érveléseinek, kérelmeire és ezek vitatására vonatkozó nyilatkozatainak egymással való szembeállítása pedig igen fontos része a peranyag rendezésének, hiszen ebből válik világossá a vita terjedelme és pontos tartalma.

Ha a feleknek applikáció segítségével lehetőségük lenne online formanyomtatványok segítségével beadni a keresetlevelet és az írásbeli ellenkérelmet, egy közösen elérhető online felületen kiválóan vizualizálható lenne a két irat tükörképi jellege, egyszerűen egymás mellé helyezve a felperes és az alperes tényállításait, jogállításait, kérelmeit, jogi érveléseit.

A vitatott tényállítások mellett, egy harmadik oszlopban jelenhetne meg később a bizonyítás eredménye (pl. egy tanúvallomást rögzítő jegyzőkönyvi részlet vagy ikonról kattintva egy mellékelt okirati bizonyíték, hangfelvétel stb.).

Később, a keresetváltoztatás, az ellenkérelem-változtatás valamint az egyéb perfelvételi nyilatkozatok azt a tényállítást, jogállítást stb. egészítenék ki, módosítanák, amelyhez kapcsolódnak. Hiszen szép dolog, hogy a keresetlevél és az írásbeli ellenkérelem kezdetben talán egymásnak tényleg a tükörképe, de onnantól kezdve, hogy az újabb, folyószövegben beadott dokumentumok, tárgyaláson elhangzott nyilatkozatok folyamatosan korrigálják az első beadványokban foglaltakat, már teljesen széttöredezik ez a tükör, és ismét a résztvevők képzelőerejére van bízva egy-egy fél teljes perfelvételi nyilatkozati anyagának összefoglalása. Ezzel szemben, ha felek teljes nyilatkozati anyaga online felületen van, az tetszőleges ponton, tetszőleges mértékben bővíthető, törölhető, módosítható anélkül, hogy a szerkezetnek bántódása esnék. A módosítások, törlések persze naplózhatók is, ami később segít visszakövetni az eljárás szabályszerűségét, vagy szükség esetén visszaállítható (megtekinthető) a dokumentumtörténetből egy korábbi állomány (pl. sikeres igazolási kérelem esetén).

A kereset és az ellenkérelem érdemén túl külön füleken lehetne nyilvántartani az egyéb lényeges nyilatkozatokat (pl. bizonyítási indítványok), adatokat (pl. felek azonosító adatai), mellékleteket (pl. meghatalmazások).

A virtuális peranyag folyamatosan aktualizálható lenne a felek által, a részükre szabott határidőkben az írásbeli perfelvétel során vagy a tárgyalások közötti írásbeli előkészítés keretében. A tárgyalóban pedig három rendben kinyomtatott aktacsomag tanulmányozása helyett a bíróság és a felek egyetlen nagy kivetítőn tekinthetnék át a teljes peranyagot és a további teendőket. A sok bíróságon már ma is használt, jogi szövegek felismerésére specializált beszédleíró szoftverek segítségével az is megoldható lenne, hogy a bíróság a tárgyaláson elhangzottakat közvetlenül rögzítse az online felületen.

Amit a bíró és a technika hozzátehet

A bíró feladata lényegében nem változna, csak technikailag alakulna át. A tárgyalásokon betöltött szerepe alig változna, leszámítva, hogy a kivetítőt, beszédleírót is kezelnie kellene. Ami pedig az írásbeli pervezetést illeti: továbbra is kérdéseket tenne fel, figyelmeztetne, tájékoztatásokat adna, pontosításra hívna fel, bizonyítást rendelne el. És végül persze – ha még szükséges – érdemi döntést hozna.  

A virtuális peranyag világában tehát a bíró a „jó admin gondosságával” moderálná a felek nyilatkozattételét.

Mindehhez persze számos webes eszközt is alkalmazhatna. Például optikailag kiemelt módon is megjelölhetné azokat a tényállításokat, amelyek további pontosítása szükséges. Emellé figyelmeztetéseket adhatna kis felugró ablakban (például a Pp. 183. § (6) bekezdése szerinti figyelmeztetést a perfelvételi nyilatkozat hiányosságának következményeire). Szintén felugró üzenetekkel végezhetne anyagi pervezetést (Pp. 237. §), vagyis például tájékoztathatná a feleket, ha az általuk hivatkozott jogszabályi értelmezéssel nem ért egyet. Ha határidőt szab egy nyilatkozattételre, a határidő eredménytelen elteltével az adott mező elszürkülhetne, és már nem lenne kitölthető, módosítható. A szürke mezőket a bíró – a törvényi feltételek fennállása esetén, pl. érdemi tárgyalási szakban keresetváltoztatás engedélyezése, igazolási kérelemnek való helyt adás, kézbesítési fikció megdöntése stb. – újra szerkeszthetővé tehetné. A mezők elszürkülése a törvény által előírt preklúziók alkalmazását is segíthetné (pl. törvényi határidők leteltét követő elszürkülés, a perfelvétel lezárását követően a perfelvételi nyilatkozatok módosításának letiltása).

Pp.-app – pro és kontra

Ahogyan az új Pp. bevezetésekor sokat hallhattuk, míg a régi Pp.-ben (1952. évi III. törvény a Polgári Perrendtartásról) a szóbeli pereskedés kapott hangsúlyt, az új perrend az írásbeliséget helyezi előtérbe. A Pp.-app pedig a pereskedést a vizualizáció irányába mozdítaná el. Az ősi távol-keleti mondás is úgy tartja: „egy kép felér tízezer szóval”. Az oktatási és az üzleti szféra is már évtizedek óta ráébredt arra, hogy a vizualizáció az ismeretáramlás igazi motorja, jócskán hatékonyabbá teszi a megértést, mint az írott-olvasott folyószöveg. Ma már többnyire szalonképtelen dolog egy képzésen vagy egy vállalati megbeszélésen előadni valamit legalább minimális prezentációs segédeszköz nélkül. Ha a per – s különösen a közvetlenség elvét követő tárgyalás – célja a jogvita kibontása és eldöntése, ennek során pedig egymás álláspontjának megértése, a félreértések, homályos állítások tisztázása, akkor nagyon is indokolt a vizualizáció eszközeinek intenzívebb használata úgy tárgyalóteremben, mint az írásbeli előkészítés során.

Nem vitás, hogy a Pp.-app tetemes előnyökkel járna az eljárás résztvevőinek. Rengeteg szellemi energia megspórolható lenne a beadványok folyószöveges szerkesztésének, memorizálásának, fejben való strukturálásának elhagyásával. Nem lenne több gond a kézbesítéssel, nem lenne több elhalasztott tárgyalás kézbesítési probléma okán. Mivel egy helyen szerepelnének az azonos fajtájú nyilatkozatok (tényállítások, jogállítások, bizonyítási indítványok stb.), jóval kisebb lenne az esélye annak, hogy a bíró a felkészüléskor vagy az ítéletíráskor kifelejt, benéz egy-egy, az iratban valahol megbújó, de lényeges momentumot. Az ítélet írásba foglalására is nagyságrendekkel kevesebb időt, energiát kellene fordítani, mint amikor egy iratkupacból kell összeillesztgetni a logikailag összekapcsolódó információk mozaikdarabjait. A rendszer minimalizálná a meglepetésítéletek előfordulását is, hiszen egy – némi anyagi pervezetéssel fűszerezett és – jól strukturált peranyagból a döntés az esetek legnagyobb részében már kirajzolja magát. A virtuális felületen való pereskedés elhozhatná a valódi papírmentességet, hiszen az elektronikus kommunikáció jelen formájában jellemzően csak az iratok nyomtatásának helyét módosítja, az akta általában fizikailag megjelenik a bíró és mindkét fél asztalán, továbbá az iratbetekintéshez sem kellene többé időpontot kérni, utazni, sorba állni. (Bár ebben az e-akta reményeink szerint már változást fog hozni.)

Persze, ha elképzeljük, hogy a Pp. applikációhoz szükséges infrastrukturális és jogszabályi háttér varázsütésre előállna, valószínűleg akkor sem válhatna még sokáig univerzális megoldássá. A virtuális pereskedésre nagymértében rá kell hangolódniuk a feleknek és a bíráknak is annak érdekében, hogy a módszerben a pereskedés racionalizálásának eszközét, és ne az életünket megkeserítő technikai ármányt lássák. Úgy gondolom, hogy a törvény előtti egyenlőség továbbra is megköveteli, hogy lehetőség legyen egy per megindítására akár egy egyszerű, kockás papírra vetett pár sorral. Az élő, bírói moderációt, mérlegelést sem tartom helyettesíthetőnek mesterséges intelligencia által (ahogyan ezzel egyes országokban már kísérleteznek). De különösen a digitális bennszülött generációk térnyerésével valószínűleg egyre többen tudnának élni az applikáció alapú pereskedéssel, látva annak előnyeit az idő- és energiamegtakarítás valamint a környezetkímélet terén.

Források:

https://birosag.hu/videogaleriak/digitalis-birosag

V. Tangermann: Estonia is building a „robot judge” to help clear legal backlog – 25.03.2019 (https://futurism.com/the-byte/estonia-robot-judge)

Az Európai Bizottság 2019. május 22-én publikált Igazságügyi Eredménytáblája (https://ec.europa.eu/info/policies/justice-and-fundamental-rights/effective-justice/eu-justice-scoreboard_en)

G. Sartor, L. K. Branting, eds.: Judicial applications of artificial intelligence. Springer Science & Business Media, 2013.

C. Tata: The application of judicial intelligence and ‘rules’ to systems supporting discretionary judicial decision-making. Judicial Applications of Artificial Intelligence. Springer, Dordrecht, 1998. 99-126.

***

Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Ars Bonit a facebookon.

MEGOSZTÁS