A jogi vállalkozó aranykora az Amerikai Egyesült Államokban

Omlik a fal: a modern ügyvéd már inkább üzletember, mint jogász?

Az ügyvédek hagyományosan piacvédő, protekcionista hozzáállásának falát az Egyesült Államokban lassan kezdik áttörni a jogi vállalkozók (legal enterpreneurs). A jogászság ezen új rétege egyrészt a magánszemélyek számára szeretné megkönnyíteni a joghoz való hozzáférést, másrészt a vállalkozások igényeinek a korábbiaknál hatékonyabb kielégítésére is törekszik.

Ez az írás Mark A. Cohen Forbes-ban megjelent cikkének alapulvételével készült.

A jogról kevesen asszociálnak a vállalkozó szellemre. Az angolszász jogrendszerekben legalábbis biztosan nem; az angol és amerikai jogászok ugyanis fokozottan hagyománytisztelők, kockázatkerülők és inkább reaktívak, mint innovatívak. A vállalkozókat ettől egy abszolút különböző mentalitás jellemzi: új üzleti modelleket alkotnak, és kockázatot vállalnak a fogyasztói igények kielégítése céljából.

V. Jog és Innováció Meetup

Szeptemberi meetupunkon elméleti és gyakorlati megközelítésből vizsgáljuk meg, hogy a ma elérhető technológiák milyen módon hatnak a jogi praxisra. Találkozzunk szeptember 25-én!

Ez utóbbihoz a gyakorlatban nem feltétlenül szükséges jogi végzettség – tőkepiaci és iparági ismeretek annál inkább. Egy korábbi provokatív cikkünkben mi is foglalkoztunk azzal a kérdéssel, hogy jó-e egyáltalán, és ha igen, úgy kinek jó ez a fajta protekcionizmus. Jelen írásban a kérdést az Egyesült Államokra és piacára vonatkoztatva vizsgáljuk. 

Jogi karrier mint a „biztonságos út”?

A jogi diploma régen útlevél volt az anyagilag stabil, biztonságos és társadalmilag megbecsült karrier felé. A legnagyobb presztízsű pozíciót pedig hagyományosan a partneri státusz jelentette egy nagy irodában.

A jogi szegmens teljes spektrumát jogászok uralták az oktatástól kezdve a tevékenység gyakorlásának engedélyezésén és a szakvizsgán át az etikai standardokig. Mindeközben biztosították, hogy minden nem-jogász teljes mértékben ki legyen zárva a jogi tevékenység végzéséből. Cserébe egy dolgot árultak csupán: a jogi szakértelmet.

A jogászok egy új nyelvet és eljárásrendek százait alkották meg, gyakorlatilag létrehozva egy homogén kasztot, amely elkülönülve működött a társadalom többi részétől. Ez táplálta a jogászok különleges mivoltának mítoszát, ami segített fenntartani a már említett hegemóniát és szeparációt. Nem volt jellemző az egyes irodák közötti konkurálás: ebben a rendszerben mindenkinek megvolt a jól bejáratott ügyfélköre és vadászmezeje. Egészen a hetvenes évekig, amikor felbukkantak az első jogi vállalkozók.

 A jogi vállalkozók megjelenése

Ezt a kezdeti szakaszt leginkább egy mentalitásbeli változással lehetne jellemezni, amely alapján a változások úttörői a más iparágakban már bevett üzleti megoldásokat a sokkal konzervatívabb jogi piacon is elkezdték alkalmazni.

A status quo-t felrázó első ügyvédi iroda a Finley, Kumble, Wagner, Underberg, Manley, Myerson & Casey volt, amely az alapításkori nyolc főt számláló műhelyből az 1987-es felszámolásáig több, mint hétszáz jogászt foglalkoztató irodává vált. Finley-ék irodája inkább számított laza együttműködésnek egységes brand alatt, mint tényleges partneri viszonynak. Ők alkalmazták először taktikaként a más irodák ügyvédjeinek átcsábítását saját irodájukba, továbbá úttörői voltak a jogászi piacon annak a manapság széles körben alkalmazott jutalmazási rendszernek, amely a magasabb fizetést az elért bevételhez kötötte az életkor helyett.

A második hullám

A második generációs jogi vállalkozók az ezredforduló környékén bukkantak fel. Az ő újításukat a nagy volumenű, de kevés hozzáadott értékű munkafolyamatok olcsóbb országokba történő kiszervezése jelentette (Legal Process Outsourcing – LPO). Ez a fajta újítás már nem csak hozzáállásbeli, belső, hanem komoly külső, strukturális változást, szervezeti átrendeződést is jelentett.

Ebből a szakaszból a kiemelésre leginkább érdemes cég a David Perla által alapított Pangea3, melyet 2007 óta folyamatosan az LPO egyik piacvezető vállalataként tartanak számon. A Pangea3 egy több mint tizenkét millió dolláros befektetésnek köszönhetően világszintű hálózatot épített ki. A céget végül az egyik legnagyobb jogi technológiai óriás, a Thomson Reuters vette meg.

Az aranykor

A 2008-as pénzügyi válság és a rohamos technológiai fejlődés egybeesése különösen termékeny táptalajt nyújtott a jogi vállalkozóknak. A pénzügyi válság nyomán csökkent a cégek költési hajlandósága, a technológiai fejlődés – cloud computing, okostelefonok, mesterséges intelligencia – pedig lehetővé tette a nagy volumenű, de könnyen automatizálható folyamatok még inkább költséghatékonnyá tételét.

Az ezen a vonalon mozgó jogi vállalkozások közül két nevet érdemes kiemelni: a Burford Capital-t és a LegalZoom-ot. Az első fő szolgáltatása az ún. perfinanszírozás (legal financing, litigation financing), mely azt a koncepciót jelöli, amikor egy harmadik fél nyújt pénzügyi hátteret egy jogvita lezárásához. A LegalZoom fő szolgáltatási körét olyan dokumentumok elkészítése jelenti, amelyhez nem feltétlenül szükséges ügyvéd (pl. végrendeletek). Ezzel a vállalkozás elképesztően megkönnyíti a joghoz való hozzáférést olyan rétegek számára, amelyek egyébként nem engedhetnék meg maguknak a borsos ügyvédi munkadíj kifizetését: 1999-es alapítása óta körülbelül négymillió kisvállalkozás és magánszemély vette igénybe a LegalZoom szolgáltatásait.

Konklúzió

A jogi alrendszernek számtalan problémája van, így az elosztás, az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés és a nagyfokú fogyasztói elégedetlenség. Ahhoz, hogy válaszokat adhassanak ezekre a kérdésekre, a jogi vállalkozók megkerülik az idejétmúlt szabályozást. A jogászok képtelen voltak alkalmazkodni a kihívásokhoz. Ez és a technológiai háttér teszi lehetővé, hogy most (egyelőre még csak az USA-ban) a jogi vállalkozók aranykorát éljük.

A status quohoz való görcsös, protekcionista ragaszkodás a magas minőségi követelményekre hivatkozva egyáltalán nem új keletű. Amikor a második világháború után Japánban megjelent egy olcsó fodrászcég, rögtön nemzeti felháborodás tört ki a klasszikus borbélyok részéről, akik azt állították, hogy előzetes hajmosás nélkül hajvágást végezni egészségtelen, és a magas sztenderdek miatt további szabályozás szükséges, mely kötelezővé teszi hajmosógépek beszerzését minden fodrász- és hajvágószalonba. Ezek a megoldások – csakúgy, mint a jogászság ragaszkodása a jog feletti monopóliumhoz – azonban csak elodázzák, és nem akadályozzák meg a szélesebb fogyasztói rétegek számára is előnyös megoldások és lehetőségek térnyerését. A mai globalizált világban egy iparág szabályok általi gúzsba kötésével nem lehet sokat elérni. A tőke úgyis oda vándorol, ahol a legnagyobb megtérülést reméli. Ha pedig az innováció megfékezése nem sikerült a japán borbélyoknak, valószínűleg hosszú távon a jogászoknak sem fog.

*** Wulters Kluwer logo A Jog és Innováció rovat támogatója a Wolters Kluwer

***

Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Ars Bonit a facebookon.