A KEHTA titkai

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 2014. január 1 óta működteti a központi elektronikus hozzáférhetetlenné tételi határozatok adatbázisát (KEHTA). A meghatározott weboldalakat blokkolni képes rendszert a terrorizmus, a gyermekpornográfia és az állami elleni bűncselekmények elleni harc hívta életre.

Gyömbér Béla a fenti címen előadást tart az Arsboni, Baker McKenzie Jog & Innováció konferencián május 27-én. Ha meghallgatnád, jelentkezz nézőnek ide kattintva!

Vannak, akik hatékony eszközként, mások könnyedén megkerülhető korlátozásként, vagy épp internetcenzúraként tekintenek a KEHTA működésére. Az utóbbi években az online tartalmakat blokkoló rendszer expanziója zajlik, egyre több bűncselekmény esetében lett alkalmazható, miközben már hatósági határozatok alapján is blokkolásra kerülhetnek weboldalak, lényegében a KEHTA segítségével. A rendszer ráadásul technikai értelemben is tovább bővült, folyamatosak a fejlesztések.

Az NMHH végső soron, technikai értelemben egységesen kezeli a büntetőeljárásból eredő blokkolásokat, a tiltott szerencsejáték szervezők weboldalait érintő és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal határozata lapján elrendelt tiltásokat, illetve a diszpécserszolgálati engedéllyel nem rendelkező szolgáltatókat elérhetetlenné tevő Nemzeti Közlekedési Hatóság által kibocsátott határozatokat is. Feltéve, hogy egyáltalán történt már ilyen blokkolás.

Arról viszont, hogy a KEHTA rendszer hogyan működik a gyakorlatban meglehetősen nehéz pontos képet kapni, mivel a működésére vonatkozó információk, az üzemeltető NMHH véleménye alapján – hivatkozva a releváns jogszabály kiterjesztő értelmezésére – nem ismerhetők meg. Az általános, lényegében statisztikai jellegű információkra vonatkozó adatkérésemet ezért elutasították, de közvetett módon, az érintett hatóságok megkérdezése nyomán mégis képet kaphattam arról, hogy miként működik ez a technikai és jogi értelemben is innovatív rendszer a gyakorlatban.

Cikkíró Pályázat

Van egy érdekes témád?

Ez most nem egy évfolyamdolgozat, hanem az Arsboni ötödik alkalommal megrendezésre kerülő Cikkíró Pályázata!

Az NMHH tehát érdemben nem, de az eljárással érintett valamennyi intézmény, így a Fővárosi Bíróság, az Igazságügyi Minisztérium, a Legfőbb Ügyészség, a Magyar Bírósági Végrehajtó Kar, vagy épp az Országos Bírósági Hivatal is válaszolt a megkeresésemre, illetve az adatkéréseimre. Ezek alapján pedig már következtetni tudtam a KEHTA rendszer gyakorlati működésére is.

Természetesen megkerestem a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságot is, azonban a hatóság egy akkor még folyamatban levő bírósági eljárásra hivatkozva nem tudott a beadványom kapcsán érdemi vizsgálatot lefolytatni. Rámutatott azonban egy utóbb a Fővárosi Ítélőtáblát is megjárt ügyre, amelyből kiderült, hogy vajon megismerhetők-e a KEHTA rendszer működésére vonatkozó legalapvetőbb információk, vagy sem.

A per kimenetele számomra nem hozott meglepetést, a kérdéskör és a KEHTA rendszerének további vizsgálata pedig a véleményem szerint szükséges és fontos, mivel a potenciális képességei hatalmas segítséget jelenthetnek a legsúlyosabb bűncselekményekkel szembeni fellépés kapcsán, másrészt viszont az információszabadságot érintő hatásai is jelentősek lehetnek.

Gyömbér Béla

Szakmai gyakorlat és munkatapasztalat:
2016 – 2018MEDIGEN Zrt.
2015 – 2016Fejlesztők Háza Kft.
2013 – 2014NFFKÜ – Nemzetközi Fejlesztési és Forráskoordinációs Ügynökség Zrt.
Tanulmányok:
2006 – 2012Szegedi Tudományegyetem, jogász szak
Nyelvtudás:angol

Nézőként jönnél? Regisztrálj a konferenciára!

Kép forrása

*** Wulters Kluwer logo A Jog és Innováció rovat támogatója a Wolters Kluwer

***

Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Ars Bonit a facebookon.

MEGOSZTÁS