A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 2014. január 1 óta működteti a központi elektronikus hozzáférhetetlenné tételi határozatok adatbázisát (KEHTA). A meghatározott weboldalakat blokkolni képes rendszert a terrorizmus, a gyermekpornográfia és az állami elleni bűncselekmények elleni harc hívta életre.
Gyömbér Béla a fenti címen előadást tart az Arsboni, Baker McKenzie Jog & Innováció konferencián május 27-én. Ha meghallgatnád, jelentkezz nézőnek ide kattintva!
Vannak, akik hatékony eszközként, mások könnyedén megkerülhető korlátozásként, vagy épp internetcenzúraként tekintenek a KEHTA működésére. Az utóbbi években az online tartalmakat blokkoló rendszer expanziója zajlik, egyre több bűncselekmény esetében lett alkalmazható, miközben már hatósági határozatok alapján is blokkolásra kerülhetnek weboldalak, lényegében a KEHTA segítségével. A rendszer ráadásul technikai értelemben is tovább bővült, folyamatosak a fejlesztések.
Az NMHH végső soron, technikai értelemben egységesen kezeli a büntetőeljárásból eredő blokkolásokat, a tiltott szerencsejáték szervezők weboldalait érintő és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal határozata lapján elrendelt tiltásokat, illetve a diszpécserszolgálati engedéllyel nem rendelkező szolgáltatókat elérhetetlenné tevő Nemzeti Közlekedési Hatóság által kibocsátott határozatokat is. Feltéve, hogy egyáltalán történt már ilyen blokkolás.
Arról viszont, hogy a KEHTA rendszer hogyan működik a gyakorlatban meglehetősen nehéz pontos képet kapni, mivel a működésére vonatkozó információk, az üzemeltető NMHH véleménye alapján – hivatkozva a releváns jogszabály kiterjesztő értelmezésére – nem ismerhetők meg. Az általános, lényegében statisztikai jellegű információkra vonatkozó adatkérésemet ezért elutasították, de közvetett módon, az érintett hatóságok megkérdezése nyomán mégis képet kaphattam arról, hogy miként működik ez a technikai és jogi értelemben is innovatív rendszer a gyakorlatban.
Az NMHH tehát érdemben nem, de az eljárással érintett valamennyi intézmény, így a Fővárosi Bíróság, az Igazságügyi Minisztérium, a Legfőbb Ügyészség, a Magyar Bírósági Végrehajtó Kar, vagy épp az Országos Bírósági Hivatal is válaszolt a megkeresésemre, illetve az adatkéréseimre. Ezek alapján pedig már következtetni tudtam a KEHTA rendszer gyakorlati működésére is.
Természetesen megkerestem a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságot is, azonban a hatóság egy akkor még folyamatban levő bírósági eljárásra hivatkozva nem tudott a beadványom kapcsán érdemi vizsgálatot lefolytatni. Rámutatott azonban egy utóbb a Fővárosi Ítélőtáblát is megjárt ügyre, amelyből kiderült, hogy vajon megismerhetők-e a KEHTA rendszer működésére vonatkozó legalapvetőbb információk, vagy sem.
A per kimenetele számomra nem hozott meglepetést, a kérdéskör és a KEHTA rendszerének további vizsgálata pedig a véleményem szerint szükséges és fontos, mivel a potenciális képességei hatalmas segítséget jelenthetnek a legsúlyosabb bűncselekményekkel szembeni fellépés kapcsán, másrészt viszont az információszabadságot érintő hatásai is jelentősek lehetnek.
Gyömbér Béla
Szakmai gyakorlat és munkatapasztalat: | |
2016 – 2018 | MEDIGEN Zrt. |
2015 – 2016 | Fejlesztők Háza Kft. |
2013 – 2014 | NFFKÜ – Nemzetközi Fejlesztési és Forráskoordinációs Ügynökség Zrt. |
Tanulmányok: | |
2006 – 2012 | Szegedi Tudományegyetem, jogász szak |
Nyelvtudás: | angol |
Nézőként jönnél? Regisztrálj a konferenciára! |
*** A Jog és Innováció rovat támogatója a Wolters Kluwer
***
Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Arsbonit a Facebookon. Videós tartalmainkért pedig látogass el a Youtube csatornánkra.