A kétharmad ára

A veszprémi vereséggel megszűnt a Fidesz kétharmados parlamenti többsége. Az utóbbi időben politikusok és elemzők is írtak arról, hogy milyen következményei lehetnek ennek a következő évekre nézve. A legtöbben annyit állapítottak meg, hogy a kérdés csupán szimbolikus jelentőségű. A helyzet azonban ennél bonyolultabb: cikkünkben bemutatjuk, hogy hol lehet szerepe a kétharmados többségnek a közeljövőben.

orban_sad

I. A kétharmad és az ellenzék

Elöljáróban érdemes leszögezni, hogy a minősített többséghez kötött döntéseknek a magyar közjogban két fajtája létezik. Az egyik az úgynevezett „nagy kétharmad”, amely az összes képviselő kétharmadának támogató szavazatát kívánja meg (ilyen például az Alaptörvény módosítása és több közjogi tisztség viselőjének a megválasztása), a másik pedig a gyakran csak „kis kétharmadnak” nevezett intézmény, amelynél elegendő a szavazásnál jelen lévő parlamenti képviselők kétharmadának támogatása (ilyenek a sarkalatos törvények).

Anélkül, hogy hosszas politológiai elemzésekbe bonyolódnánk, le kell szögeznünk, hogy nem biztos, hogy ezt olyan egyszerű lesz elérni, mint ahogy a legtöbben prognosztizálták. A legutóbbi ilyen eset is komoly hullámokat vetett: sorra jelentek meg a „Vona és Gyurcsány miatt működött a kétharmad” tematikájú cikkek, pedig az volt az első alkalom, amikor ennek jelentősége lehetett, és az akkor elfogadott módosítások sem voltak politikailag kiemelkedően fontosak.

A veszprémi választás megmutatta, hogy a baloldalnak is lehetnek tartalékai, az országos közvélemény-kutatások pedig a Jobbik erősödését mutatják. Egy ilyen helyzetben rendkívül fontos lehet, hogy melyik párt tud keményebben fellépni a Fidesszel szemben, hiszen később az vindikálhatja magának a kihívó szerepét. Ilyen körülmények között az a párt, amelyik – még ha közvetve is, például egy kétharmados szavazástól való távolmaradással – hozzájárul a Fidesz kormányzásának gördülékenyebbé tételéhez, könnyen a riválisai kereszttüzében találhatja magát, ami komoly veszteségeket eredményezhet, hiszen ahogy az ózdi választás is mutatja (egy korábban baloldali fellegvárnak számító körzetben kapott 2/3-ot a Jobbik jelöltje), a Fideszt elutasító szavazók az esélyesnek tűnő jelöltre szavaznak.

Pályakezdőként egy nemzetközi irodában?

❓ De melyikben? ❓ Hogy válasszam ki? ❓ Hogy tudok jelentkezni, ha épp nem hirdetnek állást? ❓ Melyik jogterület való nekem? ❓ Mit mondjak, ha a bérigényemről kérdeznek? ❓ Milyen szinten kell lennie az angolomnak? ❓ Tényleg napi 12 órát kell dolgozni?❓

Az áprilisi tapolcai választás tovább növelheti e kérdés jelentőségét, hiszen egy újabb elveszett mandátum után az ellenzéknek még könnyebb lesz megakadályoznia a minősített többséget igénylő döntések meghozatalát. Természetesen a frakciók erőfeszítései hiányában ez közel sem biztos, hogy megtörténik, annyi ugyanakkor biztosan kijelenthető: az a párt, amelyik politikailag fontos kérdésben lehetővé teszi kétharmados döntések meghozatalát, nehezen fog ebből politikai áldozatok nélkül kijönni – főleg, hogy azt a lehetőséget sem szabad figyelmen kívül hagynunk, hogy a jövőben megjelenhetnek parlamenten kívüli politikai erők is, akik profitálhatnak ebből. Minden ellenzéki pártnak érdeke lesz tehát, hogy teljes létszámában való jelenlétével akadályozza a kétharmadot – ellenkező esetben komoly támadási felületet biztosít riválisainak.

II. Az Alaptörvény módosítása

Az Alaptörvény módosítása az összes képviselő kétharmadának szavazatához („nagy kétharmadhoz”) kötött aktus. Ennek a következők miatt lehet jelentősége:

1) Nem lehet módosítani a szövegen, vagyis nem lehet újabb kérdésekben hosszú távra megkötni a következő kormányok kezét, és az Alkotmánybíróság döntéseit sem lehet felülírni az Alaptörvény módosításával.

2) Nem lehet teljesen új sarkalatos törvényeket elfogadni, ehhez ugyanis az Alaptörvény kifejezett módosítása szükséges. (Az előző ciklus végén például a termőföldekkel kapcsolatos szabályokat tették kétharmadossá.) Az Alaptörvényben meglévő fordulatokat ugyanakkor ki tudja tölteni a Kormány új tartalommal. Ezt segíti, hogy a szöveg sokszor nagyon tág fogalmakat használ, és az Országgyűlés az Alkotmánybíróság gyakorlata (lásd például: 4/1993-as vagy az 1/1999-es határozatokat) szerint is nagy szabadságot élvez a kérdésben. Sarkalatos törvény szabályozza például a „közteherviselés alapvető szabályait”, vagy a kizárólagos állami tulajdonnal kapcsolatos rendelkezéseket. Ez utóbbi alapján fogadták el tavaly decemberben a trafiktörvény legfontosabb rendelkezéseit kétharmadossá változtató szabályt.

3) Talán az egész téma legjelentősebb kérdése lehet az Alaptörvény gazdasági tárgyú szabályainak alkalmazása. Egyes elemzők szerint ugyanis az adósságfék intézményét egy romló pénzügyi helyzetben nehéz és nem is logikus betartani. Ezt ugyan valamelyest enyhíti, hogy „a nemzetgazdaság tartós és jelentős visszaesése” esetén e szabályoktól el lehet térni, egy mainál nehezebb, de ezt a szintet el nem érő gazdasági helyzetben mégis komoly gondok elé állíthatják a kormányzatot. Ugyanígy a Kormány kezére játszik, hogy a Költségvetési Tanács tagjait a Fidesz választotta meg, így túlzott szigor sem várható a szabályok betartatása felett őrködő szerv részéről.

Paksi erõmû - Jóváhagyta a Ház az orosz-magyar hitelmegáll

III. Sarkalatos törvények

A sarkalatos törvények olyan jogszabályok, amelyek módosításához a jelen lévő képviselők kétharmadának szavazatára van szükség. A minősített többséget igénylő döntések köre az Alaptörvény elfogadásával módosult. A legfontosabb változás az volt, hogy bekerült néhány olyan terület, amelyek eldöntését szinte sehol sem kötik a parlamenti erők széles konszenzusához, mivel a kormányzás immanens elemének tekintik őket. A Fidesz ezeken a területeken szerette volna megkötni a következő kormányok kezét, ezt maga Orbán Viktor jelentette ki egy interjúban.

Nos, könnyen lehet, hogy a következő években a saját csapdájába esik a Kormány, hiszen egy fegyelmezett ellenzék mellett egyedül nem fog tudni változtatni egy sor fontos törvényen, és csak reménykedhet abban, hogy az általa elfogadott szabályok kiállják az idő próbáját – például a közteherviselés, a nyugdíjrendszer, vagy a családi adózás területén. Az eddigi tapasztalatok nem ebbe az irányba mutatnak. A gazdasági stabilitási törvény több alapvető jelentőségű rendelkezésének hatályba lépését is kitolta az Országgyűlés, és az is beszédes, hogy a stabilitást a nevében is hordozó jogszabályt több mint hússzor módosították 2011-es elfogadása óta. Idén január helyett például csak 2016-ban fog hatályba lépni a társasági adó egykulcsossá tételét előíró rendelkezés. Ha nem várt gazdasági körülmények miatt ettől a szabálytól el szeretne térni majd a kormánytöbbség, önerőből ezt nem fogja tudni megtenni.

Adná magát a feltételezés, hogy a második ciklusra már lelassult a törvénygyár, ezért nem is lesz olyan nagy szükség a kétharmadra. Ennek azonban ellentmond, hogy az Országgyűlés honlapja szerint az alakuló ülés óta eltelt nagyjából fél évben közel 50 olyan döntés született, amihez legalább a jelen lévő képviselők kétharmadának szavazata szükséges volt. Ez a szám az előző ciklus utolsó egy évében 214 volt.

Nem túl jó előjel ez a következő évekre, és még annál is rosszabb hosszabb távra. Beigazolódhat az alkotmányjogászok többségének félelme, akik nagyon komoly problémaként értékelték a sarkalatos törvények körének átszabását. Egyértelmű, hogy ha a Kormánynak a következő években a saját maga által alkotott szabályokkal is meggyűlik a baja, akkor valóban óriási gondokat fog okozni egy olyan többségnek, amely következetesen elutasította ezeket a szabályokat. Hogy csak a legfontosabbat említsem: az egykulcsos adó ügyét a Fideszen kívül ma egyetlen politikai erő sem támogatja – hiába jutnának tehát kormányra, nem biztos, hogy tudnának „önerőből” változtatni ezeken a szabályokon.

A többi sarkalatos törvénnyel is lehetnek problémák. A minimum, ami kijelenthető, hogy sok kérdésben csökkentik a Kormány mozgásterét. A teljesség igénye nélkül:

1) Hiába tervezték, nem lesz egyszerű új egyházügyi törvényt alkotni.

2) A polgári peres és a büntetőeljárás 2017-es reformját is érintheti, hogy a bírósági és az ügyészségi törvény is kétharmados.

3)Hiába derült fény arra, hogy továbbra sem problémamentes a pártok működése és gazdálkodása, a terület szabályozásához ismét kompromisszumra lesz szükség, ez pedig nem sok jót ígér az elmúlt két évtized tapasztalatai alapján.

4) Az elmúlt hetek politikai eseményei adhatnak különös jelentőséget annak, hogy a választási kampányidőszak politikai reklámjairól sarkalatos törvény rendelkezik.

5) a 2014-es fővárosi önkormányzati választás mutatta, hogy a Fidesztől nem idegen a választási szabályok választások előtti módosítása. Erre egy fegyelmezett ellenzék mellett ebben a ciklusban már nem lenne lehetősége.

6) Olyan kiterjedt és nagy jelentőségű területekről pedig még szót sem ejtettünk, mint a termőföld kérdése, az önkormányzatok szabályozása, az energetikát szabályozó szerv működése, a nemzeti vagyon kezelése; ezeket is mind átszövik a kétharmados jogszabályok.

Az új közjogi rendszer kialakításakor sokan kritizálták a sarkalatos törvények rendszerét, mert csökkentik egy egyszerű többséggel rendelkező kormány mozgásterét, és olyan területek szabályozását ítélik a politikai erők kompromisszumára, és ezzel gyakran tetszhalott állapotra, amelyek fontosak egy állam irányításához. Azt is érdemes ugyanakkor látni, hogy a kétharmados törvények az elmúlt 25 évben is jelen voltak közjogunkban, ezért az olyan állításokat természetesen kampányfogásnak kell tekintenünk, miszerint a mai naptól megbénulna a Belügyminisztérium működése.

Lenkovics Barnabás, Áder János, Orbán Viktor
Lenkovics Barnabás, Áder János, Orbán Viktor

 IVKözjogi tisztségek betöltése

A közjogi tisztségviselők megválasztása jelentős kérdés lehetne, hiszen az Alaptörvényben nevesítettek nagy részének megválasztásához az összes képviselő kétharmadának szavazata szükséges. A mandátumuk hossza miatt (a Kúria elnöke és Legfőbb Ügyész esetében például 9 év) azonban ebben a ciklusban leginkább az Alkotmánybíróság tagjai és elnöke lehetnek fókuszban. Lenkovics Barnabás újonnan megválasztott elnök mandátuma ugyanis csak egy évig tart, így legkésőbb 2016 elején kiderül, mi történik, ha egy ellenzéki képviselő szavazata is szükséges a Fidesz jelöltéjének elfogadásához. A kérdés súlyát azonban több dolog is csökkenti: egyrészt a szavazás titkos lesz, így könnyebb lesz átszavazni, másrészt pedig a Fidesz kényelmes helyzetben van. Ha nem sikerül megválasztani a jelöltjét, az új elnök megválasztásáig az alkotmánybírák által választott helyettes látja el az elnöki teendőket. Ugyanez a helyzet az alkotmánybírók megválasztásával kapcsolatban. Bár a mostani ciklusban több bíró mandátuma is lejár, a Fidesz itt is kedvező helyzetben van: a kiesőktől több oka volt tartani, így adott esetben a párt számára egy sikertelen választás előnyösebb lehet egy kompromisszumos jelölt megválasztásánál, hiszen így nőhet a kormány politikájával elnézőbb bírák aránya a testületben.

V. Mit tehet a Kormány?

Két korábbi írásunkban (itt és itt) részletesen is elemeztük, hogy milyen lehetőségei vannak egy kormánynak, ha ki szeretne szabadulni a sarkalatos törvények fogságából. A kérdéshez tudni kell, hogy minden kétharmados jogszabály végén található egy rendelkezés, amely kijelöli, hogy az adott törvényben mely szakaszok számítanak sarkalatosnak. A jelenlegi alkotmánybírósági gyakorlat szerint azonban ez csak a (minősített) parlamenti többség véleményének tekinthető. Annak eldöntése, hogy mely szakasz az Alaptörvényi felhatalmazás végrehajtása, vagyis mihez kell valójában kétharmados többség, az Alkotmánybíróság feladata. A testület mondhatja ki tehát a végső szót például abban a kérdésben is, hogy az egykulcsos személyi jövedelemadó a közteherviselés alapvető szabályának minősül-e, és így csak minősített többséggel lehet módosítani, vagy nem, és feles többség is elegendő a megváltoztatásához.

Ez azt jelenti, hogy a kormányzat a politikai megoldásokon túl megteheti azt is, hogy egyszerűen feles többséggel módosítja a sarkalatos törvények megfelelő részeit, és bízik benne, hogy az alkotmánybírók is egyetértenek az álláspontjával. Az út járható, még ha lenne is némi bája annak, ha a Fidesz a saját maga által sarkalatosnak minősített rendelkezések sarkalatosságát vitatná az Alkotmánybíróság előtt.

*

Összességében elmondható, hogy bár a kétharmad elvesztése közjogi szempontból nem állítja megoldhatatlan feladatok elé a kormányzatot, sok eddig nem látott veszély válhat valósággá a sarkalatos törvények jelenlegi szabályozása miatt.

Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Ars Bonit a facebookon.

Discount Wholesale hockey Jerseys Free Shipping

Here didn spot often into my teens. Crucially, Lights dimmed. If finally previously that many inadequate, It uses the microUSB port to essentially mirror the phone’s display onto an infotainment screen, Leno bought the car in good faith,” he said. “I think that that feeling of gratitude and stuff naturally brings out a joyous feeling, Other popular items include denim and corduroy pants and rugby jerseys and dresses and Fair Isle sweaters.
” Warren said. Such rookie errors are hardly their own fault,it’s not fool proof True story.Schulman with Chairman Richard S Develop a athletic field all the way through Carson. Clippers.may be grounds for a new trial although wholesale jerseys some other experts have forecast that central London prices will be depressed by interest rate rises and political uncertainty in the run up to the general election. It was a typical diversion in a week that gave everyone a chance to do everything from play golf and go river rafting to gamble (one Oregon couple stopped at a casino long enough to win $976 at poker). Designed for council vehicles.

***

Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Ars Bonit a facebookon.