A közéleti szereplők személyiségi jogainak védelme – az akaraton kívüli közszereplővé válás speciális esetének vizsgálata

A közéleti szereplőket az általános szinttől magasabb jogvédelem illeti meg, hiszen a „közszereplést vállaló személyeknek vállalni kell azt is, hogy mind a sajtó, mind pedig a szélesebb közvélemény figyelemmel kíséri minden szavukat és cselekedetüket, így nagyobb türelmet kell tanúsítaniuk a kritikai megnyilvánulásokkal szemben.” [1]

Ki minősül közszereplőnek?

Vitatott kérdés, hogy fogalmilag ki minősül közszereplőnek, csoportosításukra azonban a polgári jogban kikristályosodott bírói gyakorlat áll rendelkezésünkre. A közéleti szereplők nem képeznek homogén csoportot, lehetnek természetes és jogi személyek is. [2] Alapvetően két kategóriába sorolhatjuk a természetes személyek közszereplői minőségét. Az első kategóriába a közhatalommal és befolyással rendelkező személyek sorolhatók, akik a közéletet jelentősen befolyásolják. A második kategóriába tartoznak azok a személyek, akik közhatalommal nem rendelkeznek, a nyilvánosságot önként választják. A közszereplőket fentebb említett kategorizálások mellett csoportosíthatjuk aszerint, hogy akarattal vállalják-e ezt a szerepet vagy akaratlanul válnak közszereplőkké.

A közszereplők személyiségi jogainak védelme és a közéleti szereplők fogalmának nyitottsága

A közszereplők személyiségi jogainak védelme másként működik, mint a magánszemélyek esetében. Személyiségi jogaik védelméről a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 2:44.§-ában erről külön rendelkezik: „A közügyek szabad vitatását biztosító alapjogok gyakorlása a közéleti szereplő személyiségi jogainak védelmét szükséges és arányos mértékben, az emberi méltóság sérelme nélkül korlátozhatja; azonban az nem járhat a magán- és családi életének, valamint otthonának sérelmével.”

A Ptk. hatályba lépése előtt a közszereplő volt a használatos elnevezés. A közéleti szereplő kifejezést, mint olyant a Ptk. vezette be, napjainkban pedig felváltva alkalmazzák a két terminus technicust, hiszen azoknak tartalma megegyezik. [3] A fogalom nyitottsága teret ad a széleskörű értelmezésnek, minden közéletben nyilvánosan szereplő egyén közszereplő. [4]

Kiemelendő, hogy a Ptk. mellett a joggyakorlatra támaszkodva jogászok is igyekeztek különböző definíciókat kialakítani a közszereplői minőségre. Dr. Tattay Levente a következő fogalmat alkotta e személyi körről: „Közszereplőnek minősülnek azok a természetes és jogi személyek, akik tevékenységükkel vagy nyilvános fellépésükkel befolyásolják a szűkebben vagy tágabban értelmezett társadalom életét, helyi vagy országos viszonyok alakulását, továbbá azok, akik közéleti kérdésekben érintettként szerepelnek.” [5]

A joggyakorlat feladata az, hogy meghatározza azt, hogy ki minősül közszereplőnek egyedi esetekben, és azt, hogy ki tartozik ebbe a szűk – de egyre bővülő – személyi körbe.  A Legfelsőbb Bíróság döntése szerint: „A közszereplésen közéleti szereplést kell érteni. E körben a fellépésnek a közéletben kell megtörténnie politikai, társadalmi, kulturális, illetve egyéb tevékenység kifejtése során, abból a célból, hogy a nyilvánosság tudatos vállalásával a személy valamit közvetítsen mások felé.” [6] Fontos megemlíteni az 1/2012. Polgári Jogegységi Határozatban foglaltakat: „nem kizárólag az meghatározó, hogy a szereplésnek a közéletben kell megtörténnie, hanem feltételeznie kell az adott személynek a közszereplésre irányuló szándékát is – ez a szándék az, amely megengedi, hogy e minőségében „nagyobb személyiségi jogi kockázatot vállaljon”, mint ha magánszemélyként járna el.” [7] [8]

Korábban a közvéleményben csak a politikai közéletben szerepet vállaló személyekre asszociáltunk, ha a közéleti szereplő, mint fogalom felmerült bármilyen fórum felületén.

Napjainkban viszont e meghatározás egyre nyitottabb, ami azt jelenti, hogy a törvényben nincs pontos definícióként meghatározva: így a bírók szabadon értelmezhetik, ki számít közszereplőnek.  [9] Az Alkotmánybíróság IV/1628/2016. határozata szerint: „a megváltozott társadalmi viszonyok, különösen a telekommunikáció terjedése révén a közszereplői kör bővülése figyelhető meg, így olyan személyeknek is lehetősége nyílik a közéleti viták aktív alakítójává válni, akik korábban nem tartoztak a közszereplők fogalmi körébe. A közszereplői minőség megállapítása mindig egyedi mérlegelés kérdése.” [10]

Személyiségi jogok érvényesítése

Az utóbbi években egyre több közéleti személyiség, médiaszereplő érvényesítette személyiségi jogainak védelmét peres eljárásokon keresztül. A korábbi évek gyakorlata azt mutatja, hogy ezek a közszereplők nem feltétlenül számíthattak jelentős mértékű anyagi kompenzációra. Kiemelendő, hogy a bírói gyakorlat változása már jelentősen észlelhető. Dr. Pataki Árpád szerint: „A jogkereső közönség évek óta szorgalmazza, hogy a személyiségi jogi perekben állapítsanak meg nem vagyoni kártérítés címén az eddiginél magasabb kártérítéseket, és kötelezzék olyan összegek kifizetésére a károkozókat, amelyeknek valódi visszatartó erejük van.” Bár a magyar gyakorlatban még mindig alacsonyabb az anyagi kompenzáció mértéke és az intézmény kialakítása még hosszú és alapos folyamat eredménye lesz a nemzetközi viszonylathoz képest, a vagyoni és nem vagyoni kártérítési gyakorlat jelentősen átalakult, és idomult a közéleti szereplők igényeihez. [11]

Akaraton kívüli közszereplővé válás esete

Magánszemélyek akaratlanul is közszereplőkké válhatnak.  Ennek kiemelt eseteként leírható a mémeken szereplő személyek, akik közszereplőnek minősülnek, mégpedig olyan közszereplőnek, akik akaratuk ellenére váltak azzá. [12]  A mém kifejezés az utóbbi években vált létezővé és közismertté: olyan vicces képet, videót vagy zenét jelent, mely fájl az interneten, közösségi oldalakon, e-mailen keresztül, blogokon, videómegosztó portálokon terjed.  Mivel a mémek terjedésének gyorsasága kiszámíthatatlan, így az azon szereplők személyiségi jogvédelme is nehezen kivitelezhető, olykor azt sem lehet tudni, hogy a megszerkesztett fájl készítője ki, kitől származik az adott módosított kép, videó vagy zene.

Erre vonatkozóan tett kísérletet az Európai Parlament szerzői jogvédelmi törvényre vonatkozóan „Article 13” nevű módosításával, melyben az interneten megjelenő tartalmakat kívánta korlátozni. A módosítás lényege, hogy az interneten olyan rendszereket hozzanak létre, melyek meggátolják szűrőiken keresztül azt, hogy jogvédelemmel ellátott fotók, videók és zenék kerüljenek fel az internetre. [13]  Az Európai Unió szabályozásának a célja, hogy kevesebb illegális tartalom terjedjen a megosztó internetes portálokon. [14] [15]

A szabályozási törekvések személyiségvédelmi szempontból megkönnyíthetik a mémek kialakulásához kapcsolódó személyiségi jogérvényesítés problémáit, hiszen a jogvédelemmel ellátott fotók nem kerülhetnek megosztásra, ezáltal nem kerülnek jogosulatlanul a közösségi oldalak véget nem érő spiráljába.

Összegzés

A közszereplők jelentősen nagyobb mértékben vannak kitéve annak a veszélynek, hogy személyiségi jogaik sérülnek, mint az egyszerű állampolgárok. Tevékenységük kiemelt figyelemben, nyilvánosan történik, és általában meghatározó pontja közélet történéseinek. Mivel mind a média, mind az magánszemélyek által könnyen bírálat célpontjaivá válhatnak, ezáltal igen nehéz összeegyeztetni személyiségi jogvédelmüket, úgy, hogy valamely alapjogban ne essen csorba. Kiemelten fontos a közéleti szereplők hozzátartozóinak személyiségvédelme is. A kérdéskör számottevő erkölcsi és etikai kérdéseket vethet fel, hiszen gyakran a sajtó és az emberek kíváncsisága ezen határokat feszegeti, vagy éppen nem tartja be. A Magyar Királyi Kúria egy 1939-es döntése ma is irányadó lehet, mely szerint „a pletykaéhes kíváncsiság kielégítése nem közérdek”.

A jog azonban ezen esetekre is folyamatosan reflektál, a joggyakorlat azt mutatja, hogy a közéleti szereplők személyiségi jogérvényesítése egyre szélesebb körben nyer teret, és a digitalizált világban bekövetkezett változásokkal is igyekszik lépést tartani.

A szerző a Sárhegyi és Társai Ügyvédi Iroda gyakornoka.

Források

[1] 36/1994. (VI. 24.) számú Alkotmánybírósági határozat

[2] Tattay Levente: A közszereplők személyiségi jogai. Budapest-Pécs, 2007. Dialog Campus. 20.o.

[3] http://www.mabie.hu/index.php/252-a-kozszereplok-turesi-kotelezettsegenek-hatarai (utolsó letöltés: 2021. 01. 27.)

[4] https://hvg.hu/brandchannel/elteajk_20171025_Tenyleg_mindent_megirhatnak

[5] Tattay Levente: A közszereplők személyiségi jogai. Budapest-Pécs, 2007. Dialog Campus. 20.o.

[6] BH 204. 104. számú döntés

[7] 1/2012. Polgári Jogegységi Határozat

[8] Gelencsér Adél: Közszereplők személyiségvédelme a bírói gyakorlatban

In: Civil Times, 2016. február

[9]http://www.mabie.hu/index.php/252-a-kozszereplok-turesi-kotelezettsegenek-hatarai (utolsó letöltés: 2020. 01. 27.)

[10]https://alkotmanybirosag.hu/kozlemeny/pontositotta-a-kozszereploi-minoseg-megallapitasanak-szempontrendszeret-az-alkotmanybirosag/ (utolsó letöltés: 2020. 01. 27.)

[11] https://mediakutato.hu/cikk/2006_03_osz/06_kozszereplok_szemelyisegvedelme (utolsó letöltés: 2018. 11. 07.)

[12] https://archive.is/t8RSe  (utolsó letöltés: 2021. 01. 27.)

[13]  https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/PDF/?uri=CELEX:52016PC0593&from=EN (utolsó letöltés: 2021. 01. 27.)

[14]https://www.wired.co.uk/article/what-is-article-13-article-11-european-directive-on-copyright-explained-meme-ban (utolsó letöltés: 2021. 01. 27.)

[15] https://www.alphr.com/politics/1009470/article-13-EU-what-is-it-copyright (utolsó letöltés: 2021. 01. 27.)

***

Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Ars Bonit a facebookon.