A jelen cikkünkben azt járjuk körül, hogy milyen esetekben és milyen feltételek fennállása esetén van lehetőség a munkabér forinttól eltérő, más devizában történő biztosítására és fizetésére. A hatályos jogszabályi rendelkezésekben foglalt korlátokon és kivétel szabályokon túlmenően összefoglalónkban röviden az is bemutatásra kerül, hogy a fenti feltételek hiányában milyen egyéb alternatív megoldási lehetőségek állnak a munkáltató rendelkezésére a munkabér euróban történő kifizetésére vagy ezen munkavállalók más módon történő kompenzálására.
Általános szabályok
A munka díjazására és a munkabér kifizetésére vonatkozó rendelkezések az Mt.[1] kógens rendelkezéseinek minősülnek, amelyeket minden munkáltatónak be kell tartania, azoktól eltérni nem, vagy csak a törvény által megengedett, szűk körben van lehetőség. Az Mt. 154. § (1) bekezdése értelmében a munkabért forintban kell megállapítani és kifizetni, ettől sem a felek megállapodása, sem kollektív szerződés nem térhet el[2]. Amennyiben a munkaszerződésben a felek a munkabért euróban határoznák meg, akkor a munkaszerződés ezen része érvénytelen lenne és helyette automatikusan az a szabály lépne életbe, hogy a munkabért forintban kell megállapítani és kifizetni.
Külön jogszabályi felhatalmazás hiányában tehát a magyar jog alapján Magyarországon munkát végző munkavállalók számára még abban az esetben sincs lehetőség a munkabér forinttól eltérő devizában történő megállapítására, amennyiben erről a felek a munkaszerződésben külön megállapodnának és a munkavállaló számára is előnyösebb volna a külföldi devizanemben történő munkabérfizetés.
Kivételek
A fenti ismertetett szabály alkalmazásától eltérni csak abban az esetben lehet, ha a munkavégzés külföldön történik vagy jogszabály az eltérésre lehetőséget ad. Amennyiben például a munkavállaló munkáját részben vagy egészben külföldön végzi, vagy vezető beosztású munkavállalóról van szó, úgy a munkabér más devizában is biztosítható.
Külföldi elem a munkaviszonyban
Külföldön történő munkavégzés: Ha egy magyar munkáltató munkavállalóját nem Magyarország területén végzett munkavégzés keretében kívánja foglalkoztatni, a felek közötti munkaviszonyban külföldi elem merül fel. A munkavállaló munkahelyét a munkaszerződésben kell meghatározni, ennek hiányában a munkavégzés helyének azt a helyet kell tekinteni, ahol a munkáját szokás szerint végzi.[3] Amennyiben a munkavállaló munkahelye nincs meghatározva a munkaszerződésben, az általános szabályok szerint munkahelye abban az országban van, ahonnan a munkáját ténylegesen végzi. Az Mt. 154. § (1) bekezdése értelmében a munkabért külföldön történő munkavégzés esetén lehetséges a forinton kívüli más pénznemben is megállapítani és kifizetni. Amennyiben tehát a munkavállaló külföldön végzi a munkáját – és amennyiben erről megállapodnak vele – jogszerűen lehetséges azt számára euróban kifizetni.
Külföldi állampolgár esetén más állam jogának alkalmazása: Amennyiben a munkaviszonyban további külföldi elem igazolható, úgy lehetőség nyílik arra, hogy a felek a munkabért a munkavállaló állampolgársága szerinti devizában folyósítsák. Az Mt. 3. § (1) bekezdése szerint e törvény rendelkezéseit a nemzetközi magánjog szabályaira tekintettel kell alkalmazni. A Róma I. rendeletben pedig alapelvként került rögzítésre a felek szabad jogválasztása, azaz – amennyiben a munkaviszony külföldi elemmel rendelkezik – a munkaviszony alanyai szabadon dönthetik el, hogy a jogviszonyukra mely állam jogát rendelik alkalmazni.
Vezető állású munkavállalók
Vezető állású munkavállaló esetében az Mt. 209.§-a felhatalmazást ad az Mt. teljes Második Részében foglalt rendelkezésektől – többek között az Mt. 154. §-tól – való eltérésre, amely alapján részére a munkabér devizában is megállapítható és kifizethető. Vezető állású személynek minősülnek az általános vezetők és annak helyettesei, illetve az ún. minősített vezetők.
Általános vezető[4] a munkáltató első számú vezetője és annak helyettesei, így tehát az ügyvezető, cégvezető, igazgatósági tag, fióktelep-vezető, valamint ezen személyek megfelelő hatáskörrel rendelkező helyettese(i), aki(k) jelentős befolyással bír(nak) a munkáltató működésére, irányítására.
A fentieken túlmenően más, vezető állású munkavállalónak minősített munkavállalók[5] is vezetőnek minősülnek, akik vonatkozásában az alábbi feltételek együttes fennállása biztosított:
- kiemelkedő jelentőségű[6] vagy fokozottan bizalmi jellegű munkakört látnak el és
- alapbérük a mindenkori minimálbér hétszeresét[7] eléri, és
- elfogadják, hogy vezetőnek minősülnek (azaz ezen megállapodást a munkaszerződés tartalmazza).
Alternatív megoldási lehetőségek
Amennyiben a fentiekben meghatározott feltételek az adott munkavállaló vonatkozásában nem állnak fenn, a munkáltatónak az alábbi alternatív megoldási lehetőségek állnak rendelkezésére.
Munkaviszony helyett megbízási jogviszony
A forintban történő bérmeghatározás, illetve kifizetés kizárólag a munkaviszony-alapú foglalkoztatásra irányadó. Ha a felek között megbízási típusú jogviszony jön létre, úgy a fentiekben bemutatott munkajogi szabályok nem kötik őket, így az egymás között fizetendő ellenértéket bármilyen devizában megállapíthatják.
Árfolyamértékhez kötött munkabér
A munkáltató hozhat olyan döntést, hogy akár euróban, akár egyéb devizában meghatározott árfolyamértékhez köti a munkavállalók forintban meghatározott havi munkabérét és az árfolyamingadozást bizonyos időközönként, például negyedévente korrigálja és megtéríti a munkavállalói számára. A korrekció szabályait elegendő belső szabályzatban rögzíteni.
Átváltási költségek munkáltató általi átvállalása
Ha a munkáltató a munkavállaló devizaalapú bankszámlájára utalja a munkavállaló bérét, az átváltás eredményeként esetlegesen felmerülő veszteség és a mindenkori árfolyam változása miatt a bank által jóváírt összeg folyamatos változásából eredő kockázat a munkavállalót terheli. Ezen átváltási költségeket ugyanakkor a munkáltató átvállalhatja, amelynek feltételeit elegendő belső szabályzatban rögzíteni.
Bérinfláció követése jutalom vagy egyéb juttatás formájában
Bár az euróban meghatározott munkabér jelenleg jobban szolgálná a munkabér védelmét, éppen a munkabér védelmében hozott és 2.1. pontban bemutatott szabály gátolja azt. Amennyiben az euróban történő munkabérfizetés feltételei nem állnak fenn, a jutalom vagy egyéb juttatás formájában – forintban – jogosult az érintett munkavállalóit kompenzálni a bérinfláció követésére.
Egyedi ügyben a foglalkoztatott munkavállalókra és munkavégzésükre vonatkozó konkrét információk rendelkezésre bocsátása esetén van lehetőség annak eldöntésére, hogy a hatályos jogszabályok alapján az egyes munkavállalók tekintetében lehetőség nyílik-e a munkabér euróban történő megállapítására és kifizetésére. Erre vonatkozó igény esetén a BékésPartners szakértő csapata készséggel nyújt jogi támogatást.
Jegyzetek [1] A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (’Mt.’) [2] Mt. 165. § (1) bekezdés [3] Mt. 45. § (3) bekezdés [4] Mt. 208. § (1) bekezdés [5] Mt. 208. § (2) bekezdés [6] A munkáltató a jogszerű joggyakorlás keretein belül szabadon döntheti el, hogy az adott munkakör ilyennek minősül-e. Az Mt. indokolása szerint a munkáltató szervezeti felépítésén belül, az eset összes körülményei alapján kerülhet meghatározásra, hogy mennyire jelentős az adott munkakör. [7] 2024-ben a havi minimálbér bruttó 266.800,- Ft, így annak hétszeres összege bruttó 1.867.600,- Ft
***
Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Arsbonit a Facebookon. Videós tartalmainkért pedig látogass el a Youtube csatornánkra.