„A munkánk nem csak szerződésírásból és ügyfélmegbeszélésekből áll, időnként sárga munkavédelmi sisakban járjuk az építkezéseket”

Az ingatlanjog az ügyvédi munka egyik legfontosabb pillére, mégis keveset lehet róla hallani a jogi egyetemen. Legújabb interjúnkban a Schönherr ingatlanjogi csoportjának két munkatársával, Krüpl László ügyvéddel és Magyar Viktória ügyvédjelölttel beszélgettünk a jogterület szépségeiről.

Mi alapján választottátok a jogászi hivatást?

László: Az enyém nem túl szokványos pálya. Egy közgazdaságtani szakközépiskolába jártam, közgazdaságtanból is érettségiztem. De mégsem a közgázra mentem, mert 2003-ban elrontottam az OKTV-t, viszont történelemből és magyarból viszonylag jó voltam, ezért végül a jogot választottam. Nem volt az ismerősi körömben egy jogász sem, azt sem tudtam, hogy mit csinál egy ügyvéd.

Viktória: Hozzám mindig is közel állt az ügyvédi pálya, de nekem sem volt egyértelmű választás. Hasonlóan közgazdasági szakközépiskolából jövök, ezért szemeztem a közgazdasági pályával is. Azonban a családi ismerősi körömben több ügyvéd is volt, akikre felnéztem és szívesen hallgattam a történeteiket, ezek alapján azt éreztem, hogy a jogi pálya jól passzolhat a személyiségemhez. Az ELTE nyílt napját követően pedig már biztos voltam benne, hogy ide szeretnék járni.

Mikor jött el az a pillanat, amikor eldöntöttétek, hogy ügyvédként szeretnétek dolgozni?

V: Az ügyvédi irodákban töltött gyakornoki munkák hozták meg igazán a kedvemet. Olyan visszaigazolásokat kaptam, amelyek alapján világossá vált, hogy a jövőben is szívesen foglalkoznék ezzel.

L: Nekem nagyon fontos volt az egyetem alatt, hogy egy kicsit mindenbe belekóstoljak. Voltam a GVH-ban is gyakornok és az Alkotmánybíróságon is szereztem tapasztalatokat, kipróbáltam magam külföldön és voltam több ügyvédi irodában is. Végül az ügyvédkedés tűnt a legjobb lehetőségnek.

Volt olyan oktatótok, akitől sokat tanultatok, jó szívvel emlékeztek vissza rá?

V: Lápossy Attilát emelném ki, ő már az egyetem első évében egyengette a pályánkat, nagyon sokat segített. Az egész alkotmányjogi tanszék oktatógárdája kiemelkedő volt, közülük kiemelném még Kollarics Flórát, akinek éjjel-nappal jogeseteket küldtem, és ő mindig készségesen visszajelzett a munkámra. Rácz Rékára is jó szívvel emlékszem vissza, miatta kedveltem meg a munkajogot, illetve Hungler Sárára is, akihez a szakdolgozatomat írtam.

L: Fuglinszky Ádámot és Németh Ágnest emelném ki. Polgári jogászként a mai napig az általuk tanított dogmatikából élek. Fuglinszky Ádámhoz hasonló „modern professzorokkal” korábban csak Németországban találkoztam, de ő remekül meghonosította itthon is ezt a műfajt. Nagyon nagyra értékeltük az életközeli példáit, a kiváló oktatói habitusát és a gyakorlatorientáltságát. A fenti két oktató sosem zárkózott elefántcsonttoronyba. Rajtuk kívül Papp Imre alkotmányjogi szemináriumaira emlékszem vissza szívesen, valamint Nagy Mariannára, akinek csak előadásait látogattam, de ezáltal megtanultam, hogy a közigazgatási jog ismerete a polgári joggal foglalkozó jogászok számára is nélkülözhetetlen – gondolok itt például az építési jogra. Tilmann Altwicker professzor urat, az akkori DAAD-lektort is mindenképpen szeretném megemlíteni, akitől a német jogrendszer logikáját nagyon jól meg lehetett tanulni, sok órájára jártam.

László, az egyetemet követően több nemzetközi irodában is megfordultál. Miben más a Schönherr, mint a konkurens irodák?

L: A Schönherr javára írható, hogy a nemzetközi irodák között a magyar iroda közepes méretűnek számít, részben ezért is nagyon erős nálunk az emberközpontúság. A különböző practice group-ok szorosan együttműködnek és így nem egymás mellett, hanem egymással dolgozunk. Nagyobb és kisebb irodákban is megfordultam, de az emberközeliség itt érezhető a leginkább. Kiemelném még, hogy a nemzetközi pipeline-unk igazán erős, nagyon jó ügyek jönnek a külföldi társirodáktól. A helyi csapatunk nagyon erős és összetartó és szakmailag is top kategóriában vagyunk, amit mi sem igazol jobban, mint az, hogy 2022-ben a Chambers a Schönherrt választotta meg a régiónk legjobb ügyvédi irodájává.

Viki, te diploma után egyből a Schönherrnél kezdtél ügyvédjelöltként, egyetem alatt azonban több helyet is kipróbáltál gyakornokként. Mi alapján döntöttél a Schönherr mellett?

V: Az egyetem elvégzése után biztos voltam benne, hogy ügyvédjelöltként szeretnék dolgozni, azt gondoltam, hogy jelöltként lehet a legtöbbet tanulni és fejlődni ezen a pályán. Fontos szempont volt, hogy legyen lehetőségem angol nyelven dolgozni, valamint egy támogató közösség részesévé válni. A Schönherrt az Arsboni segítségével találtam, éppen akkor hirdettek meg egy pozíciót ingatlanjogi területre így beadtam a jelentkezésem. Amint lezajlott az első  interjú – többek között Lacival – azonnal tudtam, hogy ide én még vissza szeretnék jönni. Még további három felvételi kör volt, amiből az utolsó már egy ismerkedés volt az ingatlanjogi csoport harmadik tagjával, ekkor megbeszéltük, hogy hogyan tudnánk együtt dolgozni. Jelenleg, ami kiemelten fontos, hogy a Schönherr egy igazi szakmai közeg valamennyi ügyvéd kiemelt figyelmet fordít arra, hogy edukálja a fiatalabbakat ezt az iroda évente megrendezendő bécsi és hazai tréningekkel is támogatja.

L: Az új kollégák felvétele nem csak egy felülről érkező döntés. Nagyon fontos, hogy a munkatársak között meglegyen a megfelelő szimpátia, és ezáltal erős legyen a csapategység. A hitvallásunk, hogy lehet valaki nagyon okos, de ha nem jó fej, akkor nem kerülhet be a csapatunkba.

Mindketten ingatlanjoggal foglalkoztok, amely az egyetemen egy kevésbé érintett terület. Hogyan foglalnátok össze röviden, hogy mit is csináltok pontosan?

L: A csoportunk alapvetően három nagyobb területtel foglalkozik. Az első és talán ügyfélkapcsolati és menedzsment szempontból legérdekesebb a tranzakciós tanácsadás, amely során ingatlanok és ingatlant tulajdonló cégek adásvételét bonyolítjuk le. Emellett foglalkozunk zöldmezős beruházásokkal is, ahol a beruházási célterület kiválasztásától és átvilágításától kezdve, a kivitelezési szerződés elkészítésén és fedezetkezelésen át egészen a termelés megkezdéséig támogatást nyújtunk. A harmadik nagyobb terület pedig a bérleti szerződések tárgyalása, ahol mind bérbeadói, mind pedig bérlői oldalon, és ezen belül is mindenféle szektorban – kereskedelem, irodaházak, logisztika – dolgozunk. A felsoroltakon kívül még többféle ingatlanhoz kapcsolódó feladatunk van, például nagyobb értékű ingatlanokkal kapcsolatos pereket viszünk.

Az ügyvédjelöltek mennyire veszik ki a részüket a felsorolt munkákból? A kezdetektől be vannak vonva a projektekbe?

V: A korábbi tapasztalataimhoz hasonlítva azt látom, hogy a Schönherrnél az ügyvédjelöltek felé óriási a bizalom, nagy önállóságot is kapunk a munkánk során. Sokszor lényegében már ügyvédi munkákat is ellátunk. Egy tranzakció minden lépcsőfokán, az elejétől a végéig támogatjuk az ügyvédek munkáját, és ilyenkor gyakran dolgozunk együtt más csoportokkal is. Emellett részt veszünk bérleti szerződések véleményezésében, memokat vagy más beadványokat draftolunk és peres képviseletben is közreműködünk. Továbbá természetesen jelöltként vannak a mindennapi projekt menedzsmenttel kapcsolatos feladataink is.

Ez azt jelenti tehát, hogy más jogterületekkel is foglalkozol?

V: Igen, az érdeklődési körének megfelelően mindenki foglalkozhat más területekkel is. Részt veszek többek között kereskedelmi szerződések véleményezésében, foglalkozom társasági jogi kérdésekkel, és az energiajogi csoporttal is több közös projektünk van.

L: Az olyan ügyvédi irodákban, ahol száznál is több ember dolgozik (voltam ilyenben is), nagyon kicsi az átjárhatóság az egyes csoportok között. Ez profitabilitási szempontból persze előnyös a csoportra nézve, hiszen aki csak egyfajta dolgot csinál, az abban hatékonyabb. De egyénileg nem biztosít elég fejlődést: egy ügyvédjelöltnek nem feltétlen jó, ha a szakvizsgákig csak egy-két területet lát. Szakvizsga után már nem mondhatja azt egy ügyvéd, hogy „bocsi, ehhez én még nem értek”. Én személy szerint nem is engednék ügyvédként dolgozni olyan kollégát, aki nem csinált még meg egy egyszerű cégalapítást és ingatlan adásvételt.

László, a Portfolio oldalán nemrég olvastam, hogy felkerültél a „Top 10 jogász a hazai ingatlanpiacon” listára. Mit gondolsz erről?

L: Nagyon örültem neki, de ez nyilvánvalóan nem csak személyes érdemem, hanem az egész ingatlanjogi csapat munkáját minősíti. Maga a díj nagy elismerés, jól esik, hogy korábbi principálisaim mellett ott vagyok a listán. Ugyanakkor ez egy jelzés arra is, hogy egyre nagyobb a verseny és itt egy újabb lista, amit mostantól minden évben nézünk majd. Nagyon fontos, hogy láthatóak legyünk a piacon. Mi is ugyanolyan vállalkozók vagyunk, mint egy fodrász vagy cipész, akinek minél magasabb minőségben és minél gyorsabban, hatékonyabban kell kiszolgálnia az ügyfeleit. Az ügyfél nem azt várja el tőlünk, hogy a jogszabályokból szakaszokat idézzünk neki, hanem azt, hogy értsük a problémáját, és azt megfelelően tudjuk is kezelni. A nemzetközi ügyvédi munka nem abból áll, hogy az ügyfelek isszák a szavainkat, hanem professzionális vállalatvezetőkkel van dolgunk, akik visszakérdeznek, cáfolnak, más tanácsadóik (adótanácsadók, műszaki tanácsadók) is felvilágosítást kérnek. A mai ügyvédi munkát legjobban a következő két szó jellemzi: csapatmunka és szolgáltatói piac.

Melyik korábbi munkáitokra vagytok a legbüszkébbek mint ingatlanjogi csoport?

V: Éppen akkor volt folyamatban a Budapart Gate irodaház tranzakciója, amikor elkezdtem itt dolgozni. Hatalmas élmény volt számomra, hiszen egyszerre kellett megismernem magát a tranzakciót, az új kollégákat, az irodai rendszereket, és hirtelen felvenni a ritmust, ezért a tranzakció sikerén túl, személyesen is büszke vagyok arra, hogy akkor megálltam a helyem. Ezenkívül valamennyi nagy irodaház bérleti szerződésének tárgyalását – pl. Duna Tower, Váci Greens, Millenium Gardens – nagy sikerként könyvelem el, valamint számos olyan ingatlanjogi kérdésben vagy felmerült jogvitában nyújtottunk tanácsadást, amely eredményesen zárult, ezek mind különlegesek a számomra.

L: Csepelen van egy konténerterminál, aminek a tranzakcióját közel 10 éve, fiatal ügyvédként én vezényeltem le egyedül. Mindig örömmel tölt el, amikor Csepelnél felhajtok az autópályára és megpillantom a terminált. Ezért is jó egyébként ingatlanjoggal foglalkozni, hiszen az ingatlan ott van és senki sem viszi ki az országból. Egy látható, kézzel fogható dolog, a vevő nem egy aktacsomagot vesz meg (persze sokszor azt is). Emellett pedig maga a munka sem csak szerződésírásból és ügyfélmegbeszélésekből áll, időnként sárga munkavédelmi sisakban tárgyalunk építkezéseken.

V: Így van, nagyon jó érzés azzal a tudattal végigmenni Budapesten, hogy több, jelentős ingatlannal kapcsolatos ügyben aktívan közreműködtünk.

Mit tanácsoltok azoknak a joghallgatóknak, akik nemzetközi ügyvédi irodákban szeretnének elhelyezkedni?

V: Azt javaslom, hogy minél több gyakornoki helyre menjenek el, és az egyetemen is próbáljanak ki olyan fakultatív órákat, ahol olyan jogterületekkel ismerkedhetnek meg, amit a kötelező tárgyak egyébként nem fednek le. Ilyen volt nekem az ingatlanjog és a banking & finance. Maga az egyetem is sok lehetőséget nyújt, ilyenek például a moot court-ok és perbeszédversenyek. Emlékszem amikor hazajöttem Erasmusról (Lyonból) amit szintén mindenkinek javaslok, aki készen áll egy ilyen kihívásra, akkor jelentkeztem a Herbert Smith Competition Law Moot Court versenyre. A mindennapi munkámat pedig az ottani tapasztalatokhoz tudnám a legjobban hasonlítani: érveltünk, angol nyelvű beadványokat írtunk, erről szakmai visszajelzést kaptunk és ez alapján tökéletesítettük a beadványainkat.

L: Egykori Bibósként a Bibó István Szakkollégiumot mindenkinek szívből ajánlom. Nagy előnye, hogy a szakkollégisták elérhető közelségbe kerülhetnek felsőbb évesekkel, akiktől elleshetik, hogy mit csinálnak. Vidéki vagyok, amikor 2004-ben Budapestre kerültem, még azt sem tudtam, hogy merre van a kettes metró. Azt pedig végképp nem, hogy pontosan mit csinál egy jogász. A hivatás megismerésében is sokat segített a Bibó, mint szakmai műhely. Együtt laktunk, és folyamatosan tanultunk egymástól. A legjobb oktatók itt Menyhárd Attila és Kiss Daisy voltak, akiktől bármikor kérdezhettünk. Vikihez csatlakozva pedig én is egyetértek azzal, hogy minél több gyakornoki helyet, sőt más jogászi munkát is ki kell próbálni. Az ügyvédi munkát az egyetem alatt csak akkor lehet megismerni, ha gyakornokként elhelyezkedünk irodákban.

V: Amit még hozzátennék, hogy a gyakornoki munkákkal nem feltétlen fogják megtudni a hallgatók, hogy melyik jogterület az, ami a legjobban érdekli őket, de azt biztosan megtudják, hogy melyik az, amelyik egyáltalán nem, ami nem passzol a személyiség vagy érdeklődési köréhez. A gyakornoki helyek nekem nagyon sokat segítettek abban, hogy végül megtaláljam a megfelelő irányt.

A gyakornokok milyen feladatokat kapnak nálatok?

V: A gyakornokok szeretnek nálunk dolgozni, mert több területre is betekintést nyerhetnek és egy fiatalos, támogató csapat tagjai lesznek. Ezért van, aki több szemeszterben is nálunk dolgozott Emellett az ügyvédek nem csak a jelölteket, hanem a gyakornokokat is jelentős mértékben bevonják a munkákba. A gyakornokok nálunk tényleg a csapat tagjai. Legyen szó bécsi karácsonyi partyról, vagy budapesti rendezvényekről, a gyakornokok minden eseményen velünk vannak.

Az ügyvédi munkát nem lehet napi 8 órában végezni. Hogyan tudjátok összeegyeztetni a munkát és a magánéletet?

V: Az iroda kifejezetten támogatja a work-life balance fenntartását. Persze vannak olyan időszakok, amikor kicsit felborulhat ez az egyensúly, de más időszakban ez nagyon könnyen kiegyenlítődik. Ami még nagyon sokat segít, az a csapaton belüli kommunikáció és megértés. Ha például szólok Lacinak, hogy reggel fél órát kések, mert szeretnék elmenni futni, azzal nincs probléma. A lényeg, hogy a munka legyen időben elvégezve.

L: Nagyon sokat fejlődött a világ azóta, hogy én elkezdtem dolgozni. Akkor még az összetörhetetlen Blackberry-k időszakát éltük. Akinek nem volt Blackberry-je sem, annak bent kellett lennie este is az irodában azért, hogy lássa, kap-e e-mailt, hiszen az irodai számítógépen kívül más eszközön nem érte el az e-mail fiókját. Manapság az olyan programok, mint a Teams bárhonnan elérhető, instant kommunikációt biztosítanak. Ez sok szempontból előnyös, de sok szempontból viszont nem, hiszen az ügyfelek akár hétvégén is elérik a kollégákat egy-egy kérdéssel. Néhány kivételtől eltekintve viszont semmi sem olyan fontos, hogy egy kicsit ne várhatna. Régen mindenkinek alap volt, hogy éjszakázunk, ma már nem korrekt erre rendszeresen hivatkozni.

Ezek alapján szerinted jobb most ügyvédként dolgozni, mint 15 évvel ezelőtt?

L: Ügyvédjelöltként biztosan sokkal jobb, de szerintem ügyvédként is jobb egy kicsit. Az egyedüli hátránya az lett, hogy a nagyobb verseny miatt nőtt a jelentősége a kiegészítő jellegű feladatoknak, úgymint marketing, üzletfejlesztés.

Ez a gyakorlatban pontosan mit jelent? Mennyi időt kell rászánnia az ügyvédnek a menedzsment jellegű feladatokra?

L: Ez attól függ, hogy az adott kolléga mekkora tapasztalattal rendelkezik és milyen ambíciói vannak, és ezt mindenki maga dönti el. Egy ügyvédjelölttől vagy egy kezdő ügyvédtől nem elvárás, hogy menedzsmenttel foglalkozzon. De ha csoportvezetőként azt szeretném, hogy az ingatlanos praxis látható legyen az ügyfeleknek, versenytársaknak, valamint hogy a csapatomba jó jelöltek jelentkezzenek, akkor bizony a munkaidő 20-25%-át menedzsment és BD-kérdéseknek kell szentelni. Az egy dolog, hogy mi tudjuk, hogy érdemes hozzánk eljönni dolgozni, de ennek kívülről is láthatónak kell lennie.

V: Ezek a feladatok ugyanakkor nem mindig jelentenek terhet. A konferenciák például nem csak hasznosak, hanem kifejezetten kellemes is a rajtuk való részvétel.

Mivel töltitek szívesen a szabadidőtöket?

L: Sokáig fociztam fiatalabb koromban, viszont azt már abbahagytam. Azóta naponta úszom vagy futok és rendszeresen olvasok. Ezeken kívül magánéletben is nagyon szeretem az építkezéseket, ezért a kisfiammal rendszeresen építek LEGO tornyokat.

V: Leginkább a sport kapcsol ki engem is. Télen Bikram jógára járok, az év többi részében futni és úszni szeretek. Tavaly a Balaton-átúszáson is részt vettem. A szabadságaimat emellett többnyire utazással töltöm, és fesztiválokra is szívesen járok.