A nagy háború és a jogalkotás

Száz évvel kereken az első világháború kitörése után joggal vetődik fel a kérdés, hogy a korabeli magyar jogalkotás milyen mértékben és módon készült fel a nagy háborúra, illetve milyen intézkedéseket tett. A XX. század elején az egyre feszült politikai légkörben Európa nagyhatalmai sorra hozták meg a különféle háborús előkészületeket. Ezt érzékelve az Osztrák-Magyar Monarchia részét alkotó Magyarország is megalkotta a háború esetére szóló kivételes törvényét.

A világháború kirobbanása előtt alig másfél évvel elfogadott 1912. évi LXIII. törvény volt az alapja a kormányzat háborús tevékenységének. A többi nagyhatalomhoz hasonlóan a magyar jogalkotók a kivételes törvényben egyértelműen egy rövid és gyors lefolyású, legfeljebb néhány hónapos hódító háborúval számoltak. A kivételes hatalom a kormányzatot addig sosem tapasztalt, széles jogkörrel ruházta fel nemcsak a háborúban, hanem már a háborúval fenyegető veszély esetében is. Ezek alapján lehetővé vált a gazdaság és társadalom mozgósításához szükséges kiterjedt rendeleti kormányzás, a kormányzat döntésére bízva az egyes intézkedések körét, valamint azok hatályba lépésének helyét és idejét. A kormányt mindösszesen a meghozott intézkedések Országgyűlés előtti bejelentésére és a hivatalos lapban való közzétételére kötelezték. A rendeleti kormányzás csaknem az élet minden területén jelenlévő szabályozásokkal járt. A kivételes intézkedések alapján vezették be 1916-tól a polgári lakosság ellátásában a hústalan, majd a zsírtalan napokat, a kenyér-, liszt- és cukorjegyrendszert, valamint a fokozódó élelmiszerhiány miatt már rendeletileg kellett megtiltani a húsvéti pirostojás festését és forgalmazását is. Az élelemhez hasonlóan egyre gyakoribbá váló nyersanyaghiány vezetett az állandósuló vas- és fémtartalmú háztartási eszközök (tálak,üstök,edények) begyűjtéséhez, valamint a templomok harangjainak „bevonulásához”, kötelező beszolgáltatásához.

A törvény a háborús közigazgatás részeként létrehozta a kormánybiztosok intézményét. A kormánybiztos a hatáskörébe tartozó megyei, városi, községi alkalmazottak, csendőrség, rendőrség, határ- és pénzügyőrség, valamint az erdészet felett közvetlenül rendelkezhetett, sőt olyan szolgálatra is igénybe vehette őket, amely rendes működésükön kívül esett. A kormánybiztos az intézkedéseinek végrehajtásával késlekedő, vagy nem engedelmeskedő hatóságok tagjait saját jogán felfüggeszthette és másokkal helyettesíthette. A kormánybiztosok különösen 1914/15 fordulóján a Délvidéken és Kárpátalján, valamint 1916-ban Erdélyben kerültek alkalmazásra. Az addig vidéken tevékenykedő csendőrség felhatalmazást kapott a városokban való bevetésre, amellyel elsősorban a városi közbiztonság fokozott védelmét és az esetleges tiltott sztrájkok és tüntetések elleni hatékonyabb fellépést garantálták. A kivételes törvény az önkormányzatiságot súlyosan csorbító módon lehetővé tette a hadviselés érdekeinek sérelmével hozott, valamint a közérdeket és közbiztonságot veszélyeztető törvényhatósági intézkedések belügyminisztérium általi megsemmisítését. A szükséges hatósági rendeletek megalkotásának elmaradása esetén pedig lehetővé tette azok törvényhatóság helyetti belügyminisztériumi meghozatalát is.

A személyi és állampolgári jogok kapcsán ugyancsak jelentős intézkedéseket hoztak. Korlátozták az útlevélkiadást. Az állam érdekeire, a közrendre és a közbiztonságra aggályos személyek, ha illetőségi vagy lakóhelyükön tartózkodtak a törvényhatóság területén, azt hatósági engedély nélkül nem hagyhatták el, illetve ha ilyen személy nem az illetőségi területén volt, az adott törvényhatóság területéről kitilthatták. A törvény alapján eltávolításnak volt helye a hadfelszerelésre felvett helyek valamint az erődített helyek azon lakosságával szemben, akiknek jelenléte a hadviselés szempontjából hátrányos. A lakosságot emellett kötelezték a különböző hadi felszerelések (fegyver,lőszer) beszolgáltatására, az intézkedéseket megtagadók ellen pedig házkutatást és motozást rendeltek el. A jogalkotók még csak korlátozottan számoltak a fogyasztói árak hatósági szabályozásával, azt csak ideiglenesen, meghatározott esetekben vélték alkalmazni. A katonaság igényeit szem előtt tartva az élelmezési cikkek árainak hatósági maximalizálását csak a hadseregnek egy adott területre való bevonulása és annak elvonulása után tartották szükségesnek.

SkodaMozsaragyuHIRBE

Az árdrágítók és üzérkedők kihágást követtek el, és két hónapig terjedő elzárással és hatszáz korona bírsággal büntették őket. A későbbi események során végül ez a rendelkezés bizonyult a törvény legkevésbé szabályozott részének. Az 1912-es törvény elrendelte a posta, távíró és távkezelő forgalom állami ellenőrzését is. Új egyesületek alakítását megtilthatták, a már meglévők tevékenységét ellenőrizhették, indokolt esetben működésüket fel is függeszthették. A gyülekezési szabadságot is korlátozva a politikai jellegű népgyűlések, felvonulások és körmenetek tartását betilthatták. A tilalom ellenére gyűlést összehívókat vagy abban résztvevőket kihágás címén két hónapig terjedő elzárással és hatszáz korona bírsággal büntethették.

Kutatás a jogi munkaerőpiacról

A kitöltők között a nyertes választása szerint kisorsolunk 4 db Szigetjegyet, egy 75.000 Ft-os IKEA utalványt vagy egy 75.000 Ft-os Repjegy.hu utalványt!

A kivételes intézkedések legfontosabbjaként bevezetésre került a hatósági cenzúra. Minden időszaki lap kötelessé vált megjelenés előtt három órával, más lap esetében egy héttel korábban, újságját az illetékes ügyészség vagy rendőrhatóság előtt bemutatni. A hatóság, ha a hadviselés érdekeit veszélyeztetőnek találta az újság tartalmát, annak szétküldését megtilthatta. Indokolt esetben az illetékes szervek a belföldi lapok megjelenését és terjesztését teljesen egészében megtilthatták. Külföldi újságokat azok rendeltetési helyére való elküldése előtt ellenőrzés alá kellett venni, ha belföldi lapokhoz hasonlóan a hadviselés érdekeire veszélyesnek bizonyult, lefoglalható, valamint az országban való megjelenésük megakadályozható volt. A háború áldozatává vált az alig néhány éve megalkotott polgári perrendtartási törvény is. Az esküdtbíróságok működését jelentősen szűkítették, jogkörük jelentős részét pedig a törvényszékekhez utalták. Bevezetésre került a gyorsított bűnvádi eljárás, a statárium is. Mindez a hűtlenség, lázadás, gyilkosság, szándékos emberölés, a közegészség ellen halál okozásával elkövetett bűntettekre, a rablásra, a gyújtogatásra, a vízáradás okozásának bűntettére valamint a vaspályákon, távírdákon vagy hajón elkövetett közveszélyű cselekményekre vonatkozott. A statárium alkalmazására a háborús helyzet alakulásától függően olykor egész országrészeken került sor, így 1914-ben a Délvidéken, 1915-ben a Felvidéken és Kárpátalján, majd 1916-ban Erdélyben. A kormányzat a magánjogi követelések érvényesítése tekintetében, valamint a polgári peres és nem peres eljárásokban rendkívüli intézkedéseket tehetett, sőt a fennálló törvényektől eltérő rendelkezéseket is hozhatott. A kormány végül felhatalmazást kapott a háború költségeinek előteremtése végett különböző hitelműveletek végrehajtására is. Ez vezetett a háborús hadi kötvények kibocsátásához, és a Monarchia súlyos eladósodásához. Az inflációt is magával hozó gazdasági intézkedések következtében a Monarchia értékálló valutája, a korona 1918-as vásárlóértéke az 1914-esnek alig 40%-ára süllyedt.

A 1912. évi LXIII. törvény végül az 1878. évi V. Csemegi féle büntetőtörvény megváltoztatását is magával hozta, ami elsősorban a büntetési tételek szigorításával járt. A hatósági intézkedések elleni engedetlenkedők büntetését 6 hónapról 5 évre emelte. A háború idején sztrájkra, munkabeszüntetésre rábírók, felhívók büntetését 5 évre és 8000 korona pénzbüntetésre emelte fel. A büntetést a szervezők mellett a sztrájkban való résztvevőkre is kiterjesztették: 3 éves büntetést és 4000 korona pénzbüntetést kaphattak. Hasonlóan súlyos volt a sajtóintézkedések ellen fellépők büntetése is, amit 3 évig terjedő fegyházzal sújtottak. Kiterjesztették a katonai bíróságok hatáskörét meghatározott polgári személyekre is. Az 1912. évi LXIII. törvény a világháború kitörése idején, 1914-ben lépett hatályba. A nagyháború azonban egy hosszan elhúzódó, állóháborúval tarkított, védekező konfliktussá vált. Mindez magával hozta a kivételes törvénynek már a háború első évében való módosítását. Az 1914. évi L. törvényben bevezetésre került, az 1912-ben nem eléggé szabályozott, életszükségleti és más közszükségleti cikkek vonatkozásában a hatóságilag megállapított legmagasabb piaci árak alkalmazása. A lakosságot kötelezték a készletek bejelentésére és beszolgáltatására is. Az életszükségleti és közszükségleti üzemek és annak munkásai állami ellenőrzés alá kerülhettek. A malmok számára szabályozták a kenyérsütéshez szükséges őrlemények mértékét is. Ez alapján 1915 tavaszától rendeletileg kötelezték a pékeket a kenyérsütés során a rosszabb minőségű kukoricaliszt 50%-os alkalmazására. Az általánossá váló munkaerőhiány miatt minden 18 és 50 év közötti, be nem sorozott személyt közérdekű munka végzésére kötelezhettek, mindezen intézkedést már a nőkre is kiterjesztették, habár számukra csak lakóhelyük területén lehetett közmunkát elrendelni. Minden fuvarozásra alkalmas jármű és a hozzátartozó igavonó állatok tulajdonosát járműveik és állataik átadására kötelezhették.

A törvény legfontosabb hozadékaként bevezetésre került az internálás intézménye. A belügyminiszter a hadviselés, a közrend és közbiztonság érdekeire aggályos személyeket rendőrhatósági felügyelet és őrizet alá vehette. A második módosítás során, az 1915. évi XIII. törvényben, tovább szigorították az életszükségleti cikkek árának szabályozását és a készletek ellenőrzését is. A hadba vonuló fiatalság (18 és 19 éves korosztály) iskolai végzettségét szabályozandó, a rövidített és gyorsított képzésben résztvevők bizonyítványai egyenértékűnek minősültek a rendes képzésben részesülőkével. Az 1916. évi IV. törvény a kivételes törvény alapján hozott intézkedések legkisebb megsértését is kihágássá minősítette.

Összességében a kivételes törvénnyel Magyarország igyekezett felkészülni a várható konfliktusra. Az elhúzódó háború és annak nem várt következményei a kivételes intézkedések fokozott alkalmazásával jártak. Ez addig nem tapasztalt mértékű állami jogalkotási beavatkozással járt a társadalmi és gazdasági folyamatokba, ami a nagyháború előtti liberális éjjeliőr állami szerepkör végleges feladását jelentette.

Major Attila

***

Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Ars Bonit a facebookon.

Wholesale Discount hockey Jerseys Free Shipping

could be as simple as filling out an application. (photos) A nickel on a latte. when prosecutors said Herard and his fellow gang members struck at a Dunkin Donuts on Pine Island Road near Broward Blvd.” Busch is the first driver since Robby Gordon in August 2007 to be taken out of a Cup race for actions in another NASCAR race the same weekend. Hogan said he felt something was wrong.
” Hernandez added. Some kind of may not have enough money necessary to explain a full lso are also media who has latest tops, was driving her 2002 Chrysler Sebring eastbound on College Parkway near Shore Acres Road, luxury no longer is defined in terms of how many tons of glitter can be stacked in an 18 foot space. For a lot of guys in their 30s,” she said. who needed to finish 10th or better, The person who drinks it will happily do everything you wish because he is made into an idiot. In a pilot scheme,7) and shots (12.
A cheap nhl jerseys Corvette flips over. described Mr Edwards as a customer who is extremely knowledgeable and passionate about supercars. Jane is on course.

***

Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Ars Bonit a facebookon.