A jelen írásban ismertetett döntés (és az azt követő ítélet) egy versenyjogi ügyben született, azonban a döntésből olyan következtetések vonhatók le, amivel kapcsolatosan egy kockázatitőke-befektető mindenképpen felkapja a fejét. Lesz-e ennek az ügynek következménye a magyar piacon? Annyi mindenképp, hogy a kockázatitőke-befektetők óvatosabban fognak eljárni, és talán egy újabb területre kiterjedően alaposabb átvilágítást készítenek majd.
Az ügyben az Európai Bizottság 2014. április 2. napján 302 millió euró bírságot szabott ki összesen 11 gyártóra a nagy- és igen nagyfeszültségű tenger alatti kábelek gyártása és értékesítése során tanúsított versenytorzító magatartás miatt, mely területen európai, japán és dél-koreai gyártók osztották fel egymás között a piacot és befolyásolták az árakat (és ennek biztosítására bonyolult megállapodásokat kötöttek) 1999 és 2009 januárja között.
A Bizottság a legnagyobb bírságot – 109 millió eurót – a Prysmian nevű cégcsoportra szabta ki, és ebből az összegből 37,3 millió euró bírság megfizetéséért a Prysmian egyetemlegesen felel a Goldman Sachs befektetési bankkal, aki közvetetten 2005. július 29. és 2009. január 28. között a Prysmian csoportnak – valamilyen formában – tulajdonosa vagy résztulajdonosa volt. A határozatot a Goldman Sachs megfellebbezte a Törvényszéknél (ez egy Európai Uniós bíróság), azonban a Törvényszék 2018. július 12. napján kelt ítéletében a fellebbezést elutasította.
Megalapozott gyakorlata a Bíróságnak, hogy kartellezés esetén a leányvállalatot és az anyavállalatot egyetemlegesen teszik felelőssé, de ebben az ügyben elég gyorsan szembetűnik, hogy a Goldman Sachs bank nem egy klasszikus kábelgyártó cég, hanem a Prysmian részesedését megvásárló befektető.
A Goldman Sachs a fellebbezésében (többek között) ezzel is érvelt, hogy ők csak a kezdeti 41 napban voltak kizárólagos tulajdonosai a Prysmiannak, ezt követően a tulajdonrészükből eladtak egy külső befektetőnek, ezzel a részesedése 91.1%-ra csökkent, majd a Prysmian vezető tisztségviselőinek is juttatott belőle, és így a részesedése 84.4%-ra csökkent. Ráadásul 2007. május 3-án a Prysmiant bevezették a milánói tőzsdére, ekkor a tulajdonrészük tovább csökkent.
A Törvényszék ezzel szemben az ítéletében azt emelte ki, hogy az egy megdönthető vélelem, hogy 100%-os tulajdonrész esetén az anyavállalat meghatározó befolyást gyakorol a leányvállalatára, és az állandó ítélkezési gyakorlat alapján ez a vélelem abban az esetben is alkalmazható, ha a tulajdonrész nem kizárólagos, a szavazati jog viszont igen – ahogy ebben az esetben is történt, hiszen – és ez a megállapodásokból kitűnik – az elidegenített részvények tulajdonosai tényleges szavazati jogot nem gyakorolhattak.
A Törvényszék azt is kiemelte, hogy lehetőség van a meghatározó befolyásra vonatkozó vélelem megállapítására, ha a többségi részvényes nem egyedüli részvényes ugyan, ugyanakkor a legjelentősebb döntések meghozatalakor a többi részvényes/ügyvezetés érdekét nem kell figyelembe vennie, hanem kizárólag a saját érdekeinek megfelelően cselekedhet.
Annak megállapítása során, hogy a Goldman Sachs ezt a meghatározó befolyást nem csak gyakorolhatta, hanem gyakorolta is, a Törvényszék az alábbi szempontokat vette figyelembe (és ezek egy kockázatitőke-befektetésnél szokásos kikötések):
- A vezető tisztségviselők kinevezésének a jogköre – és ennek megvalósult gyakorlata;
- A közgyűlés összehívásának a joga;
- A Goldman Sachs részvétele a különböző társasági bizottságokban;
- Jelentéstételi kötelezettség a Goldman Sachs részére;
- Azokat az intézkedéseket, amiket a tőzsdére bevezetést megelőzően hoztak meg, hogy a tőzsdére bevezetést követően is biztosítsák maguk részére az irányítást;
- A Goldman Sachs által tulajdonolt más társaságokkal történő kereskedésre bátorítás.
De mi a helyzet a tőzsdei bevezetés után? Hiszen akkor a Goldman Sachsnak kevesebb, mint 33% részesedése maradt. A Törvényszék ugyanakkor azt vizsgálta, hogy ebben az időszakban a Goldman Sachs hogyan viszonyult a Prysmianhoz, többek között azt, hogyan biztosította, hogy az általa kinevezett tisztségviselők a helyükön maradjanak.
A Törvényszék ugyanakkor utalt arra, hogy „azon szabály, miszerint az anyavállalatnak be lehet tudni a leányvállalata által elkövetett jogsértésért való felelősséget, nem alkalmazható az egyszerű pénzügyi befektetőkre, azaz azon befektető esetében, aki egy társaságban pénzügyi haszon elérése érdekében rendelkezik részesedéssel, azonban tartózkodik attól, hogy bármilyen módon beavatkozzon e társaság vezetésébe vagy irányításába”, tehát lehetőség lett volna arra, hogy ezt a vélelmet az anyavállalat megdöntse.
Mit tehet tehát egy kockázatitőke-befektető?
- Alapos átvilágítás és eladói szavatosságvállalások: Eddig a versenyjog csak távoli veszélyként jelentkezett a befektetők fejében, de – amint látjuk – ez a veszély annyira nem távoli.
- Alapos compliance a befektetés időtartama alatt és után: Tipikus az, hogy a befektető nem olyan tagokat delegál a céltársaság ügyvezetésébe, akik iparági tapasztalattal rendelkeznek (vagy iparági tapasztalattal rendelkező, külsős szakértő által javasolt személyeket delegál). Annak érdekében, hogy az anyavállalat védve legyen, szigorú versenyjogi compliance szabályokat kell meghatározni.
- Meghatározott követendő magatartás kialakítása a pénzügyi befektetőknél: Ahogy a Bíróság utalt rá, az, hogy az anyavállalat meghatározó befolyást gyakorolt a leányvállalatára, egy megdönthető vélelem. Amennyiben a befektető tényleg kizárólagosan pénzügyi befektetőként kíván részt venni a társaság üzemeltetésében, ennek megfelelően kell a szabályokat kialakítani.
- Sárhegyi és Társai Ügyvédi Iroda
Ügyfeleink között a kisebb helyi intézmények ugyanúgy megtalálhatóak, ahogy a nagy nemzetközi ügyfelek is – egy azonban közös bennük, és ez a minőség iránti igény, amelyet mi maradéktalanul képesek vagyunk kielégíteni. Hogyan vagyunk erre képesek? Nem ülünk karba tett kézzel a komfortzónánkban, minden nap keressük a kihívásokat. Közel 40 kolléga igazi csapatként együttműködve dolgozik közös sikereinkért.
A Tőkepiacok és Financial Technologies rovat támogatója a Sárhegyi és Társai Ügyvédi Iroda***
Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Arsbonit a Facebookon. Videós tartalmainkért pedig látogass el a Youtube csatornánkra.
