A sharenting megakadályozása: A gyermekek jogainak érvényesítése a szülői felügyeleti jog korlátozásával szemben (2. rész)

A cikk következő részének a  célja, hogy bemutassa a sharenting szabályozásának különböző megközelítéseit Európában, különös tekintettel a francia, német, spanyol és olasz példákra. Emellett arra keresi az írás a választ, hogy a magyar jogrend milyen módosításokkal tudná hatékonyan kezelni ezt a komplex problémát, szem előtt tartva a gyermekek érdekeit és a szülői jogok felelősségteljes gyakorlását. Az első részt itt olvashatod.

A sharenting szabályozási lehetőségei: új jogi keretek kialakítása vagy a meglévő szabályozás finomítása?

Mint ahogyan az már az előző cikkben kifejtésre került, a sharenting szabályozásának leghatékonyabb eszköze a szülői felügyeleti jog korlátozása lehet, mivel a gyermekek jogainak érvényesítése szinte lehetetlen a szülőkkel szemben, amíg a gyermek kiskorú. A szülői felügyeleti jog korlátozása egy erőteljesebb szabályozási megközelítést jelent a gyermekek jogainak védelmével szemben, amely közvetlenül beavatkozik a szülők jogainak és felelősségének gyakorlásába, különösen a gyermekek képeinek és adatainak online megosztásakor. A szülők felelőssége ebben a kontextusban nemcsak az online megosztás felelősségteljes kezelésére vonatkozik, hanem a gyermekek adatainak védelmére is, hogy elkerüljék a jogsértéseket és a gyermekek érdekeinek sérelmét. Ugyanakkor a gyermekek jogainak védelme egy szélesebb, fenntarthatóbb megközelítést kínál. Ahelyett, hogy a szülői jogokat korlátoznák, az ilyen típusú szabályozás a gyermekek személyiségi jogait és adatvédelmét helyezi előtérbe, elősegítve, hogy a szülők a gyermekek érdekeit figyelembe véve döntsenek a képek közzétételéről. A két megközelítés közötti választás nagyban függ attól, hogy milyen egyensúlyt keresünk a szülői jogok és a gyermekek jogai között.

Ez a megközelítés különösen fontos a digitalizált világban, ahol a gyermekek képei és információi könnyen hozzáférhetővé válhatnak, ezáltal hosszú távú következményekkel járhatnak, amelyek veszélyeztetik a gyermekek személyiségi jogait. A továbbiakban indokolt annak vizsgálata, hogy a sharenting szabályozása milyen jogi-formai keretek között valósítható meg a legcélszerűbben. Ennek során kiemelt figyelmet kell fordítani a szabályozás módjának, szintjének és alkalmazhatóságának meghatározására, különös tekintettel a gyermekek személyiségi jogainak védelmére és a szülői felügyeleti jogok kereteire. A magyar bírói gyakorlatban eddig nem került sor olyan ügy tárgyalására, amely közvetlenül a sharenting által előidézett jogsértésekkel szembeni intézkedéseket vitatta volna. Ezzel szemben több európai országban már történtek lépések a jelenség szabályozására és a gyermekek személyiségi jogainak védelmére, amelyekkel igyekeznek szűkebb keretek közé szorítani a szülők által megosztott tartalmakat.

Európa országainak megoldásai a sharenting szabályozására

Az előző cikkben a francia törvényt ismertettem, mint jogi szabályozást a sharenting visszaszorítására, így szeretnék további megoldási lehetőségeket ismertetni, amelyek kifejezetten a sharenting által megvalósított jogsértések korlátozását célozzák.

Németországban a 2021. májusában hatályba lépett Ifjúságvédelmi Törvény (Jugendschutzgesetz) módosítása kötelezi az online platformokat, hogy olyan védelmi mechanizmusokat hozzanak létre, amelyek megakadályozzák a gyermekek veszélyeztetését. Ez magában foglalja az adatvédelmi alapbeállítások szigorítását, az életkor-ellenőrzést és a gyermekek pszichológiai vagy érzelmi fejlődését károsan érintő tartalmak megjelenítésének korlátozását.

Spanyolország Általános Adatvédelmi Törvénye (LPDP) előírja, hogy a kormány feladata kidolgozni egy olyan törvényt, amely a gyermekek online jogainak védelmét látja el idővel. Bár ez a törvény még nem készült el, az erre irányuló kezdeményezések már hangsúlyozzák a gyermekek jogainak és adatainak védelmét a digitális térben​.

Hollandia nem rendelkezik kifejezetten a sharentingre vonatkozó jogszabályokkal, azonban az ország a GDPR alkalmazásával biztosítja a gyermekek adatainak védelmét, így  az online térben történő megosztásokat is a gyermekekről. A holland bírói gyakorlat több esetben is foglalkozott olyan ügyekkel, ahol a gyermekek érdekeit sértő szülői tartalom megosztása képezte a jogkérdés tárgyát.  Az ilyen jogvitákban az érintett gyermekek joganak védelme, valamint a szülők döntése közötti egyensúly megteremtése volt a központi kérdés​.

Az olasz törvényjavaslat

Serena Mazzini, aki több mint egy évtizedes tapasztalattal rendelkezik a közösségi médiaiparban, az elsők között hívta fel a figyelmet Olaszországban a gyermekekről készült képek és videók túlzott megosztásának veszélyeire. Kutatásai szerint az európai szülők évente átlagosan 300 fényképet osztanak meg gyermekeikről, amely jelentős kockázatokat rejthet a gyermekek adatbiztonságára és magánéletére nézve.

2024. március 12-én az Európa Zöldek (Europa Verdi) és az Olasz Baloldal (Sinistra Italiana) koalíciója benyújtott egy három cikkből álló törvényjavaslatot, melynek célja nem az, hogy megtiltsa a szülőknek a gyermekeik képeinek online megosztását, hanem hogy csökkentse az ezzel járó kockázatokat. Az első cikk szerint a szülők kötelesek értesíteni az olasz hírközlési szabályozó hatóságot (AGCOM), ha gyermekeik képeit online közzéteszik. Abban az esetben, ha ezekből az online tevékenységekből közvetlen pénzügyi haszon származik, a szülőknek ezt az összeget a gyermek nevére nyitott bankszámlára kell utalniuk. Ezt a számlát a gyermek 18 éves koráig zár alatt tartják, majd azt követően szabadon hozzáférhet a pénzhez. Ez a szabályozás a gyermekek pénzügyi és személyiségi jogainak védelmét szolgálja. A törvénytervezet jelenleg az olasz jogalkotási folyamat korai szakaszában tart. Ennek hatására az Alleanza Verdi e Sinistra egy hasonló javaslatot terjesztett elő, amely egy szélesebb körű jogszabály. Ez a törvényjavaslat a gyermekek képeinek online megosztásának ellenőrzését célozza, de más aspektusokat is érinthet, például a digitális jogokat és adatvédelmet. Ennek fényében még korai lenne megmondani, hogy a végleges jogszabály hogyan fog kinézni, amennyiben elfogadásra kerül, az azonban már most bizonyos, hogy ez egy újabb pozitív lépés az európai gyermekek adatvédelmi gyakorlatának javítása, és ezzel együtt a sharenting korlátozása felé is.

A francia törvényről bővebben

Az  előző cikkben említésre került, hogy a sharenting szabályozását két fő megközelítésből vizsgálhatjuk. Az egyik lehetőség a gyermeki jogok érvényesítésének az elősegítése, míg a másik a szülői felügyeleti jog korlátozása. A francia törvényszöveg fordulópontként jelenik meg azáltal, hogy a szülői felügyeletre vonatkozó rendelkezések részeként kifejezetten bevezeti a gyermekek képmáshoz fűződő jogait a francia Polgári Törvénykönyvbe (Civil Code).

A jogszabály 372-1. cikke a módosítást követően kimondja, hogy „a szülők közösen védik a kiskorú gyermekük képmáshoz fűződő jogait emellett tiszteletben tartják a gyermek magánélethez való jogát”. Emellett megállapítja, hogy „a szülők kötelesek bevonni a gyermeket képmáshoz fűződő jogainak gyakorlásába, életkorának és érettségének megfelelően.”  A  francia Polgári Törvénykönyv 372-2. cikke továbbá rendelkezik arról, hogy „a jóhiszemű harmadik felek vonatkozásában úgy kell tekinteni, hogy bármely szülő a másik szülő beleegyezésével jár el, ha önmaga hajt végre a szülői felügyeleti jog körébe tartozó szokásos intézkedést, amely a gyermek személyével kapcsolatos.”

A törvény 373-2-6. cikke kiegészült a sharenting, és ezzel a gyermek képmáshoz való joga megsértésének visszaszorítását célzó szankcióval, amely meghatározza, hogy: „Ha a szülők között nézeteltérés merül fel a gyermek képmásához fűződő jog gyakorlását illetően, a bíróság megtilthatja az egyik szülőnek, hogy bármilyen, a gyermekkel kapcsolatos tartalmat tegyen közzé a másik szülő hozzájárulása nélkül.”

A törvény 377. cikke további bekezdéssel bővült, amely szintén a sharenting elszaporodottságára való tekintettel célozta szabályozni a szülői felügyeleti jogot. Ez a rendelkezés kimondja, hogy: „Amennyiben a szülők által közzétett, a gyermek képmását tartalmazó tartalom súlyosan sérti a gyermek méltóságát vagy erkölcsi integritását, a gyermeket befogadó magánszemély, intézmény, illetve a megyei gyermekvédelmi szolgálat, vagy a család bármely tagja kérheti a bíróságtól, hogy a gyermek képmásához fűződő jog gyakorlása feletti döntési jogot delegálják a kérelmező fél döntési jogkörébe.”

A francia jogalkotás komoly jogpolitikai kérdést vet fel annak tükrében, hogy miért a szülői felügyeleti jog korlátozásával kívánja szankcionálni a sharenting által okozott jogsértéseket, miközben a gyermekek jogainak közvetlen érvényesítésére nem helyez kiemelt hangsúlyt. Úgy gondolom, hogy a sharenting szabályozásában a francia jogalkotók azért helyezték előtérbe a szülői felügyeleti jog korlátozását, mivel ez a megközelítés közvetlenül célozza a szülők döntéshozatali autonómiáját és felelősségét, amely alapvető tényező a gyermekek jogainak védelme érdekében. Ennek oka továbbá az lehet, hogy a sharenting jelenség, elsődleges, és egyszerűen szabályozható forrását igyekeztek a jogalkotók korlátozni, azaz a szülői felügyeleti jog gyakorlása során tanúsított jogsértő magatartást.  Mindezek mellett fontos megállapítani, hogy bár a szülői felügyeleti jog gyakorlásának korlátozása túlzottnak tűnik, mégis hatékonyabb megoldást jelenthet a sharentinggel szemben való fellépés során, mint a gyermekek joga érvényesítésének elősegítése. Ezek alapján megállapítható, hogy a szülői felügyeleti jog korlátozásával a törvény azt az üzenetet kívánja átadni, hogy a gyermekek jogainak megsértése semmilyen formában sem tolerálható.

Javaslatok a sharenting szabályozásának módjára hazánkban

A nemzetközi példák alapján egyértelműen megállapítható, hogy a sharenting kezelésére nem szükséges új jogszabályokat alkotni. A meglévő jogi keretek módosítása elegendő lehet ahhoz, hogy hatékonyan és célzottan szabályozzuk a gyermekek képeinek és adataik megosztásával kapcsolatos jogsértéseket. A már létező jogszabályok korszerűsítésével elérhetjük, hogy azok megfelelően alkalmazkodjanak a digitális környezethez és a közösségi média gyorsan változó világához. A szülői magatartás értékelése a magyar jogban hasonlóan történik, mint ahogyan azt a francia törvényben meghatározták, azonban a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényben (továbbiakban: Ptk.) megjelenik a szülői felügyeleti jog gyakorlásának alapelveiben azon szabályozás, hogy a  szülők a szülői felügyelet gyakorlása során kötelesek a gyermek érdekeit szem előtt tartva együttműködni. Mint ahogyan azt a francia törvény szülői felelősségre vonatkozó korlátozásának elemzése során kifejtettem, továbbra is úgy gondolom, hogy a szülői felügyeleti jog korlátozásával lehet a leggyorsabban és leghatékonyabban elérni a kívánt eredményt annak érdekében, hogy a sharenting jelenség visszaszorulni kényszerüljön.  Mindezek értelmében – álláspontom szerint – a jövőben lehetségesen megjelenő magyar, sharentingre irányuló szabályozás fókuszában a szülői felügyeleti jog korlátozásának kell állnia, mivel a jogsértő magatartás megállapítása a jogi feltételek hiányára vezethető vissza, míg a gyermek testi, szellemi és erkölcsi fejlődésére veszélyes vagy káros magatartások köre sokkal szélesebb, és inkább a szülő nevelési képességeinek vagy alkalmasságának kérdésköréhez kapcsolódik. A jogi felelősség kérdése tehát az adott magatartás jogi meghatározottságától függ, míg a gyermek védelme érdekében megjelenő nevelési kérdések egy mélyebb, pszichológiai és társadalmi összefüggéseket is magukban foglalnak, amelyek a szülők nevelési alkalmasságát érinthetik. A jogi normák ezen keresztül is a gyermekek jogainak védelmét szolgálják, de a szülők felelőssége és döntéshozatali hatásköre ezen keresztül is kifejezésre juthat.

Záró gondolatok

A fentebb ismertetett lehetőségekre alapozva úgy vélem, hogy a lehetséges szabályozást a Ptk. szülői magatartás gyakorlására vonatkozó részének törvényjavaslatban történő módosításával lehetne megvalósítani. Ennek tükrében a lehetséges magyar jogszabálymódosítás célja az lehetne, hogy egyaránt figyelembe vegye a gyermekek jogainak érvényesítését és a szülők döntéshozatali jogait, ugyanakkor hatékony szankciókat alkalmazzon a szülői felügyeleti jogok megsértése esetén. Ezen megközelítés biztosítaná, hogy a sharenting jelenségét nemcsak a gyermekek jogainak közvetlen védelme révén, hanem a szülők jogainak és kötelezettségeinek megfelelő betartatásával is kezelni lehessen. A jogalkotásnak tehát nemcsak a gyermekek személyiségi jogainak védelmét kellene előmozdítania, hanem a szülői felelősség szigorúbb ellenőrzését is elő kellene segítenie, amely szankciók alkalmazásával biztosítja a jogszerű döntéshozatalt a gyermekek érdekeinek megfelelően.

Ez a cikk az Arsboni 2024. őszi gyakornoki programjának keretében készült.

Forrásjegyzék