A 2008-as nagy pénzügyi válság óta nem látott helyzetbe került a pénzügyi intézményrendszer, amelynek első jele a Silicon Valley Bank csődje volt. A 2023. március 10-én bekövetkezett gazdaságtörténeti eseményekhez emberi hibák és balszerencsés véletlenek egyaránt hozzájárultak. A startupok világában úttörő szerepet betöltő bank „elesése” egy dominószerű folyamatot indított el, amellyel több, mint 200 milliárd dollár értékű betét és kötvény sorsa vált bizonytalanná és globális beavatkozások sokaságát tette szükségessé.
A 2008-as válság tanulságai után azt gondolhatnánk, hogy a szektor szabályozása megfelelő, azonban az SVB bedőlése rávilágít néhány ma is fennálló hiányosságra.
Az SVB alapítása 1983-ra tehető, melynek elsődleges célja a kockázati tőkéből finanszírozott vállalkozások betétgyűjtése és finanszírozása volt. Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy a bank koncentrálja mások pénzét (betétgyűjtés) de ezen kívül más műveletekkel (hitelezés, befektetés) is igyekszik pénzhez jutni. Fontos, hogy a bank mind a betéteket, mind a hiteleket olyan pénzügyi tőkéből valósította meg, amelyet korai stádiumú, nagy potenciállal rendelkező, magas kockázatú, induló vállalatoktól gyűjtött, illetve ilyen vállalatok számára nyújtott. A bank alapvetően innovatív ötletek és tudományos felfedezések valódi termékekké és szolgáltatásokká történő átalakítására jött létre. Ez a kezdeményezés nem csak a gazdasági fejlődés szempontjából volt jelentős, hanem az élet számos területén előirányozta az innovációt.
Napjainkra a Santa Clara-i székhelyű kereskedelmi bank az USA 16. legnagyobb pénzintézetévé nőtte ki magát, amely az összes kockázati alapú technológiai startup megközelítőleg 50%-át tette ki. Többek között olyan vállalatoknak nyújtott segítséget, mint az Airbnb, az Uber, és a LinkedIn.
A bank bedőlésének közvetlen előzményeként szerepet játszott a világjárvány bekövetkezése, mivel annak lecsengése emiatt a technológiai szektor forrásai csökkentek így sokkal kevesebb külső forrás és kockázati tőke áramlott be, mint az azt megelőző időszakban.
Következésképpen a pénzintézet összeomlásának veszélyét a COVID- 19 járvány hatásai már némileg előrevetítették, az azóta elszálló infláció és az elszabaduló energiaárak, valamint az ezt követő makrogazdasági kudarcok pedig szintén hozzájárultak a pénzintézet bukásához.
Az így kialakult gazdasági helyzet a bankkal kapcsolatban álló cégek működésének drágulását indikálta, így ennek következtében kezdte az ügyfélkör jelentős része kivenni a pénzügyi tartalékait a bankból, hogy a veszteséges időszakokat úgy tudják kezelni, hogy abból az ügyfeleik ne érezzék a gazdasági visszaesést. Azonban ezt nem mérsékelt, hanem kifejezetten jelentős mértékben tették meg, mivel a startup cégek esetében a sikerhez jelentős összegek mozgatása szükséges, nem úgy, mint például a lakossági ügyfélkör esetében.
A bank kockázati tényezőjét jelentősen növelte, az is hogy nem csak startup cégek finanszírozását látta el, hanem kripto cégekét is, melyeknél fennáll annak a lehetősége, hogy az ügyfeleik kivonják a tőkéjüket ezzel elindítva egy dominót, melynek végén a SVB áll.
Tehát az SVB mind startup mind kripto cégek betéteire alapozva hitelezett ezeknek a típusú cégeknek, amely az alacsony kamatfizetéseik és tőketörlesztéseik miatt nem állt készen az esetlegesen felmerülő stresszhelyzet kezelésére. Emiatt került csődhelyzetbe.
Ahhoz, hogy megértsük mit is jelent egy csőd helyzet fontos tisztázni, hogy az SVB üzleti modelljének lényegét az adja, hogy az tulajdonképpen úgy ad hitelt, hogy a visszafizetést nem arányosan elosztva, hanem jelentős részének teljesítését a futamidő végére időzíti, amely főleg akkor okozhat problémát, amikor a vállalat nem tud megfelelően teljesíteni vagy mint a fentebb említettekben a bankban tartott tőkéjük jelentős részét egyszerre vonják el a betétesek.
A csőd további megértéséhez szükséges a bankok működési logikáját értelmezni, miszerint a bank, hitelt bocsát ki, befektet és eszközöket vásárol, vagyis a betétesek pénze valójában nem elérhető a bankban. Egy kölcsönös bizalmi viszonynak kell ideális esetben fennállnia, amely azt foglalja magában, hogy a hitelezők bármikor a pénzükhöz juthatnak, azonban a betétesek mindegyike cserébe nem veszi ki egy időben a tőkéjének meghatározó százalékát a bankból.
2022-ben a bank vezérigazgatója állítólag az összes részvényét eladta, amely önmagában okot ad a bizalmatlanságra az ügyfelek részéről. Ezt fokozta, hogy a társaság több, mint 2 milliárd dolláros részvénykibocsátásnak bejelentése, amelyből következtetni lehetett a likviditási válságra, vagyis arra, hogy a bank azonnali fizetőképességi garanciája nem áll stabil lábakon.
Felmerülhet a kérdés, hogyan történhetett meg egy ilyen helyzet, hol voltak a felügyeleti szervek?
Regionális bank lévén a kisebb pénzintézetek közé sorolható az SVB, amelyen a Fed nem végzett stresszteszteket és a felügyeletet is megosztva gyakorolta a California Department of Financial Protection and Innovation nevezetű hatósággal. Ez főként azért kellemetlen a helyzetet tekintve, mivel a bank lobbizott azért, hogy a szigorúbb szabályozások alóli mentesülhessen. A kritikusok szerint a megosztott ellenőrzés túlságosan széttöredezett figyelmet eredményezett.
Végezetül a probléma megoldására sietett szövetségi hatóságok két nagy bejelentést tettek, amelytől a betétesek bizalmának visszanyerését remélték.
Egyrészt az FDIC alá vont bankoknak (SVB és a szintén csődbe ment, kripto piacon tevékenykedő Signature Bank) betétvédelmet biztosít, amellyel a betétesek újra hozzáférhetnek a pénzükhöz.
Másrészt a Fed a Bank Term Funding Program elindításával maximum egy évre pótlólagos finanszírozást nyújt azoknak az intézményeknek, amelyek fedezetként minősített eszközöket biztosítanak, hogy a betétesek kielégítésére legyen lehetőség.
Összességében kijelenthető, hogy a gazdasági körülményekből adódó veszteségek, a nem biztosított tőkeáttétel és a kiterjedt hitelportfólió tökéletes keveréke vezetett főként a pénzintézet válságos helyzetéhez.
Ez a cikk az Arsboni 2023. tavaszi gyakornoki programjának keretében készült.
Források
***
Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Arsbonit a Facebookon. Videós tartalmainkért pedig látogass el a Youtube csatornánkra.
