„A szavak jobban fájnak, mint az ütések. Ami velem történt, többé nem szabad, hogy mással megtörténjen.” – büntethető-e a cyberbullying?

Az internet egyre szélesebb körben elérhetővé válásával a bűncselekmények elkövetésének módjai is megsokszorozódnak. A cyberbullying egyre nagyobb méreteket ölt, és ez számos áldozattal jár. A jelenség minden olyan magatartást magába foglal, amely mások bántalmazására, megalázására, megfélemlítésére, becsmérlésére, az adott közösségben való ellehetetlenítésére irányul az online térben. Azzal, hogy az elkövető névtelenség mögé bújik, eltolódik az áldozat és az elkövető között a hatalmi egyensúly, nem lehet védekezni a cselekmény ellen, és bárhol, illetve bármikor megvalósítható. A rendes, fizikai, egy légtérben történő bullyingtól eltérően a cyberbullying hatalmas területet biztosít az elkövetőknek, nem „csak” addig tart, amíg az utolsó órának vége. Az Amerikai Egyesült Államokban már a 2000-es évek elejétől több fiatal akasztotta fel magát a folyamatos internetes zaklatások miatt, 2006-ban Megan Meier, 2009-ben Jessica Logan, 2012-ben Amanda Todd. 2015-re már az összes államban létezett valamilyen zaklatásellenes törvény, napjainkban csupán néhány állam nem szab büntetőjogi szankciókat az internetes zaklatás esetén.

Milyen módszerekkel lehet fellépni a cybertérben lezajló jogellenes cselekményekkel szemben? 

A cyberbullying büntethetőségének kérdése még gyerekcipőben jár Európában. Az internetes zaklatások száma országonként ugyan eltérő, de mindenhol problémát jelent. A 13 és 17 év közötti tinédzserek közel felét (46%) zaklatták már interneten. Egy 2022-es felmérés alapján hatezer 10-18 év közötti fiatal körében a gyerekek fele élt már át internetes zaklatást, a COVID19 ideje alatt ez a szám magasabb lett, 70%-al nőtt a megfélemlítés száma a tizenéves gyerekek körében. Minden harmadik gyerek online zaklatás áldozata lett, és minden ötödik fiatal számolt be arról, hogy az online megfélemlítések okán kimaradt az iskolából. 

Ha ilyen magas az elszenvedők száma, és évről évre növekvő tendenciát mutat, valamilyen megoldást kell találni a súlyosbodó problémára. De hogyan lehet a jelenséget szankcionizálni, lehet-e büntetni? Olaszországban és Franciaországban egy-egy nagyobb precedenshez kapcsolódóan indult el a jogalkotás a kérdésben. 

Olaszország

2013-ban több fiatal tinédzser is öngyilkosságba menekült a cyberbullying miatt. A történések megrázták Olaszországot, a leghíresebbé pedig Carolina Picchio ügye vált. 2013. január 4-én éjjel követtet el öngyilkosságot a 14 éves lány. A harmadik emeleti lakásuk hálószobai ablakából ugrott ki hajnalban. A tette előtt frissítette facebook állapotát, mely így szól:

„A szavak jobban fájnak, mint az ütések. Ami velem történt, többé nem szabad, hogy mással megtörténjen.”

Carolina kálváriája egy rosszul sikerült buli után kezdődött, amikor az eszméletlen állapotban lévő lányról olyan felvételeket készített a volt barátja és közeli barátai, amelyen szexuális aktust imitálnak vele. Több fiú barátjával fogyasztottak alkohol tartalmú italt, amelynek következtében Carolina rosszul lett. Később az apját értesítették, hogy vigye haza a lányát, aki semmire sem emlékezett a történtekből. Az öntudatlan állapotában készült videót megosztották a neten, ezt követően Carolina mintegy 2500 db sértő, fenyegető és megalázó üzenetet kapott, amelyekkel nem tudott megbirkózni, és egyetlen kiútként a halált választotta. 

A cyberbullying érzékelhető növekedése miatt a jogalkotónak el kellett gondolkodnia azon, hogyan lehet kiküszöbölni, megelőzni, esetleg büntetni a cselekményt. 

A parlament három év tanácskozás után 432 igen és egy tartózkodó szavazattal fogadta el Olaszországban, 2017. május 17-én a cyberbullying megelőzéséről és oktatásáról szóló törvényt, ami 2018 májusában lépett hatályba, és Carolinának ajánlották. 

A törvény 1. cikke Olaszországban először ad konkrét jogi meghatározást a cyberbullyingra, amely szerint az ”a pszichológiai nyomásgyakorlás, agresszió, zaklatás, zsarolás, sérelem, sértés, becsmérlés, rágalmazás, személyazonosság-lopás, megváltoztatás, jogtalan megszerzés, manipuláció bármilyen formája”, a kiskorúak személyes adatainak jogellenes feldolgozása és/vagy elektronikus úton történő terjesztése, beleértve a kiskorú családjának egy vagy több tagját is ábrázoló online tartalom terjesztését, amelynek szándékos és elsődleges célja a kiskorú vagy a kiskorúak egy csoportjának elszigetelése súlyos bántalmazás, rosszindulatú támadás vagy széles körű és szervezett nevetségessé tétel révén. 

A törvény a kiskorúak erős felhatalmazásáról rendelkezik, a 2. cikkben kimondja, hogy az a kiskorú, aki cyberbullying áldozatává válik vagy szülei  közvetlenül az adatkezelőhöz vagy a weboldal vagy a közösségi média szolgáltatójához fordulhat, hogy kérvényezze az áldozat személyes adatainak zárolását, eltávolítását vagy törlését, miután az eredeti adatokat megőrizték. A kérelemnek kifejezetten tartalmaznia kell azokat az URL-címeket, ahol a sérelmes tartalom elérhető. A kérelem címzettjének 24 órán belül válaszolnia kell, hogy vállalja a tartalom blokkolására, eltávolítására vagy eltávolítására vonatkozó kötelezettséget, és a kérelemtől számított 48 órán belül ezt a kötelezettséget teljesíteni kell.

Amennyiben a kérést nem teljesítik, vagy nem lehet meghatározni a weboldal vagy a közösségi média tulajdonosát, lehetőség van közvetett igényt vagy bejelentést tenni az olasz adatvédelmi hatóságnál, amely a következő 48 órában eljár az olasz adatvédelmi törvény szerint.

A törvény 3. cikke pedig az iskolai megelőzésről szól. Az olasz Oktatási és Egyetemi Minisztérium szakértőkből felállít egy intézményi fórumot, amely megfigyeli a törvény hatékonyságát. A fórum célja, hogy átfogó tervet dolgozzon ki az internetes zaklatás elleni küzdelemre és megelőzésre különböző kezdeményezésekkel, mint például egy magatartási kódex kidolgozásával a szolgáltatók és hálózati szolgáltatók számára, valamint tájékoztató rendezvények szervezésével a szülők és tanárok számára. 

A meghatározás nem tartalmazza az “ismétlés” elemét, amely azonban elválaszthatatlanul kapcsolódik ehhez a fajta erőszakhoz. Ennek az elemnek a hiánya a szóban forgó törvény alkalmazási körét tágítja, míg az ismétlődés, a magatartás időbeli ismétlődése súlyosbító körülménynek tekinthető. Célja, hogy megelőző intézkedésekkel, valamint a figyelem, a védelem és a nevelés stratégiájával küzdjön a cyberbullying ellen, de nem tartalmaz, nem tesz kifejezett említést a kívülállókról. Ennek megfelelően a törvény előírja az olyan iránymutatások elfogadását, amelyek előírják az iskolai személyzet képzését; a diákok, köztük a volt diákok aktív szerepvállalásának előmozdítását és a támogatást és átnevelési intézkedéseket az érintett gyermekek számára.

Minden iskolának ki kell jelölnie egy tanárt, aki az Olasz Postai és Hírközlési Rendőrség segítségével koordinálja az internetes zaklatás elleni kezdeményezést. E kezdeményezés egy részének arra kell összpontosítania, hogy a diákokat a helyes és jogszerű online viselkedésre, többek között az online felhasználók jogaira és kötelességeire oktassa.

A törvény alapján a bűncselekmény elkövetőjével szemben, ha betöltötte a 14. életévét, de még a 18. életévét nem, és egy másik kiskorút zaklat az interneten keresztül, nem tesznek feljelentést. A rendőrfőnök beidézi a feltételezett zaklatót legalább egyik szülőjével együtt figyelmeztetésre. A figyelmeztetés a nagykorúság elérésével megszűnik. Abban az esetben, ha az elkövető megismétli a zaklató tevékenységét, büntetőeljárást indíthatnak ellene. 

Az olasz büntető törvénykönyvben szereplő zaklatás speciális bűncselekmény. Ez az “üldöző magatartás” elnevezésű bűncselekmény 6 hónaptól 4 évig terjedő szabadságvesztéssel bünteti azt, aki ismételt cselekményekkel fenyeget vagy zaklat valakit, és ezzel tartós és súlyos szorongás vagy félelem állapotát okozza a sértettnek, vagy megalapozott aggodalmat kelt a biztonsága vagy közeli hozzátartozója biztonsága miatt, vagy végül arra kényszeríti a sértettet, hogy változtasson életmódján.

Franciaország 

„A közösségi hálózatok az utcát jelentik, amikor elhaladsz valaki mellett az utcán, nem sértegeted, nem fenyegeted, nem gúnyolódsz. Amit nem teszel meg az utcán, ne tedd meg a közösségi médiában.”

2020 januárjában Mila, a 16 éves lyoni lány Instagram-oldalán, ahol mintegy 10 000 követővel rendelkezett, közzétette, hogy gyűlöl minden vallást. A megosztott videóban becsmérelte az iszlám vallást, majd ezt a kritikáját egy későbbi, 2020 novemberében készült TikTok videójában is megismételte, amelyet Samuel Paty középiskolai tanár meggyilkolása után tett közzé. Samuel Paty-t egy csecsen származású, iszlamista diák gyilkolta meg a szólásszabadságról szóló tanórán.

A videó nagy felháborodást váltott ki, 100 000 gyűlöletkeltő üzenet ért el a lányhoz, akadtak megjegyzések a lány szexuális irányultságára, illetve halállal, nemi erőszakkal és a személyes adatainak online közzétételével való fenyegetést is tartalmaztak.

Mila a történtek hatására kénytelen volt iskolát váltani és rendőri védelem alá helyezték. Ügye az online zaklatás szabályozásának egyik sarokpontjává vált. 

Tizenhárom 18 és 30 év közötti személy állt bíróság elé a francia tinédzser ellen tett online kijelentések miatt. A vádlottak között pszichológushallgató vagy feltörekvő rendőrtiszt is található. A nagy horderejű ügyet a kiberzaklatásról szóló 2018-as törvény alapján tárgyalták, a törvény értelmében bűncselekménynek számít minden olyan megjegyzés közzététele, amely szándékosan részt vesz egyetlen áldozat elleni zaklatásban.

Franciaországban az elmúlt évtizedben megnövekedett az online zaklatás – különösen a COVID-19 világjárvány idején, amikor az első teljeskörű lezárás idején 30%-kal nőtt az internetes zaklatás a fiatalok körében. Marlene Schiappa francia állampolgársági miniszter szerint az online gyűlölet-bűncselekmények száma 34%-kal nőtt 2020-ban.

2020. július 7-én sor került az ítélet meghozására, a 13 vádlott közül tizenegyre hat hónapig terjedő felfüggesztett börtönbüntetést szabtak ki, emellett 2500 eurós kollektív pénzbírságot kellett megfizetniük, két vádlottat felmentett a bíróság. A tárgyalás során az egyik vádlott elnézést kért a megjegyzéseiért, egy másik pedig arra hivatkozott, hogy csak több online követőt próbált ezzel a módszerrel elérni, egy fiatal nő pedig azt mondta, hogy nem látja a különbséget Mila hozzászólásai és saját dühös Twitter-válaszai között.

Michel Humbert tanácsvezető bíró szerint: 

„A közösségi hálózatok az utcát jelentik, amikor elhaladsz valaki mellett az utcán, nem sértegeted, nem fenyegeted, nem gúnyolódsz. Amit nem teszel meg az utcán, ne tedd meg a közösségi médiában.”

A büntető törvénykönyv II. könyvének II. címe alatt található meg a Személy elleni bűncselekmények részben a Lelki zaklatásról szóló szakasz. A francia büntető törvénykönyv először 2014 augusztusában foglalta össze az internetes zaklatás büntetésének kritériumait. 

A jogalkotó úgy fogalmaz; ismételt szavakkal vagy magatartással való zaklatás, amelynek célja a sértett életkörülményeinek olyan mértékű romlása, amely fizikai vagy mentális egészségromlását eredményezi, amennyiben 8 napot meg nem haladó munkaképtelenséget okozott, egy évig terjedő szabadságvesztéssel és 15 ezer EUR pénzbírsággal büntetendő. Amennyiben 8 napot meghaladó teljes munkaképtelenséget okozott, vagy 15 évet be nem töltött kiskorú sérelmére követték el a bűncselekményt, vagy olyan személy ellen követte el, akinek életkora, betegsége, testi vagy szellemi fogyatékossága vagy terhessége miatt különös kiszolgáltatottsága ismert az elkövető előtt, vagy nyilvános online kommunikációs szolgáltatás igénybevételével történik, akkor két év börtönbüntetés és 30 ezer EUR pénzbírság szabható ki.

Ezenfelül súlyosbító körülménynek minősül, így három év szabadságvesztés, valamint 45 ezer EUR pénzbírság szabható ki, ha a felsorolt módok közül, egyszerre két szempontot megvalósítva követik el a bűncselekményt.

Egy 2018-as törvény alapján az internetes zaklatást a pszichológiai zaklatás súlyosabb formájának ismerik el, ezért a törvényt kibővítették az alábbiak szerint. 

Egy évig terjedő szabadságvesztéssel és 15 ezer EUR pénzbírsággal büntetendő, ha több személy összehangolt módon vagy egyikük felbujtására követte el a bűncselekményt, vagy ismétlődően egymás tevékenységétől függetlenül követik el. 

A két év szabadságvesztéssel és 30 ezer EUR pénzbírsággal büntetendő tényállás korábban „nyilvános online kommunikációs szolgáltatás” megfogalmazását kibővítette „nyilvános online hírközlési szolgáltatás, ill. digitális vagy internetes elektronikus médium útján követték el” szabályozásra. Ezzel bármilyen webhelyen vagy közösségi hálózaton történő ilyen jellegű cselekményt büntethetővé tesz. 

A 2022-es törvénymódosítás, ami jelenleg is hatályos, kibővítette a sértettek körét. Jelenleg két év szabadságvesztés és 30 ezer EUR pénzbüntetés alkalmazható abban az esetben is, ha ugyan a 15 évet betöltötte a sértett, de még nem töltötte be a 18. életévét. 

A két eset tökéletes példa arra, mennyire nehezen szabályozható a cyberbullying jelensége és országonként mennyire eltérő is lehet egymástól. Kérdésként merül fel, ha a napjainkban egyre romló statisztikai adatok nem elegendőek a szabályozás elindításához, akkor minden országban kell egy Megan Meiernek, Amanda Toddnak vagy Carolina Picchionak lennie? Egyáltalán jó-e, ha büntetni próbáljuk a megelőzés helyett? A megelőzés viszont elegendő elrettentést tud vajon biztosítani? 

Ez a cikk az Arsboni 2023. tavaszi gyakornoki programjának keretében készült.

Források

***

Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Arsbonit a Facebookon. Videós tartalmainkért pedig látogass el a Youtube csatornánkra.