A szürkefoglalkoztatás kérdései

Olvasva a címet egyből felvetődhet bennünk a kérdés, hogy mi is az a szürkefoglalkoztatás? Nos, hogy erre válaszolni tudjunk, először is azt kell tisztázni, hogy léteznek olyan munkaviszonyok, ahol a felek szabályos munkaszerződést kötnek, ezt nevezhetjük fehér foglalkoztatásnak. Azonban létezik olyan is, ahol a „munkáltató” és a „munkavállaló” egyáltalán nem kötnek egymással érvényes szerződést, ebből következően ezt nevezzük fekete foglalkoztatásnak. Ezeknek az ötvözetéből alakíthatjuk ki a szürkefoglalkoztatást, vagyis a választ a kérdésünkre. Ebben az esetben a felek kötnek ugyan egy szerződést, ám ez a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (továbbiakban: Mt.) szabályaiban rögzített munkaszerződés helyett egy más polgári jogi – jellemzően megbízási vagy vállalkozási – szerződés. A szürkefoglalkoztatás ilyen téren azt jelenti tehát, hogy a két fél között ugyan van egy létező szerződés, de az nem olyan szerződés, mint amilyennek a törvény rendelkezései alapján lennie kellene. Ezen szerződések valójában egy munkaviszonyt lepleznek és általában adóoptimalizálás céljából jönnek létre. Jellemző példaként említhető a kisadózó vállalkozások tételes adója (továbbiakban: KATA), amikor a velük ténylegesen munkaviszonyban álló magánszemélyekkel, mint kisadózó egyéni vállalkozókkal kötnek szerződéseket a munkáltatók.  Elsőre úgy tűnhet, hogy ez a gyakorlat a felek szempontjából előnyös, de valójában mindkét félt érintő hátrányokat, valamint komoly – elsősorban adó- és munkajogi jogkövetkezményekben megnyilvánuló – kockázatokat is rejt magában. A jelen cikkben ezeket az előnyöket, hátrányokat és a kockázatokat fogom bemutatni.

I. Kinek és miért jó ez?

A kérdés pontos megválaszolásához először el kell határolnunk egymástól a munkáltatói és a munkavállalói oldalt.

Munkáltatói előnyök

Elsősorban a munkáltatók oldalán jelenik meg az igény a munkaviszonyt leplező (általában megbízási, vállalkozási jellegű) szerződések megkötésére, hiszen ezzel egyrészt kibújhatnak az Mt. által szabályozott munkáltatói kötelezettségek és korlátok alól.

A munkavállaló kiszolgáltatottabb helyzetbe kerül, mivel nem érvényesülnek vele szemben a felmondási tilalmak és korlátozások, és többek között nem illetik meg a végkielégítésre és a szabadságra vonatkozó jogosultságok sem. Ezzel a munkáltató bizonyos értelemben a markában tarthatja a munkavállalót. Ezeken túlmenően jelentős adó- és járulékfizetési kötelezettségek alól is mentesül a színlelt szerződést kötő „munkáltató”. Ilyenek:

  • a 17,5%-os mértékű szociális hozzájárulási adó,
  • az 1,5%-os szakképzési hozzájárulás,
  • az esetleges rehabilitációs hozzájárulás.

Kutatás a jogi munkaerőpiacról

A kitöltők között a nyertes választása szerint kisorsolunk 4 db Szigetjegyet, egy 75.000 Ft-os IKEA utalványt vagy egy 75.000 Ft-os Repjegy.hu utalványt!

Munkavállalói előnyök:

Egy színlelt vállalkozási vagy megbízási szerződésnél, amelyre nem az Mt., hanem a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (továbbiakban: Ptk.) szabályai az irányadók.

A munkavállalót elvileg szintén kevesebb kötelezettség terheli a munkáltatójával szemben, hiszen nem köteles rendelkezésre állni, sem pedig a munkát a munkáltató által meghatározott helyen és személyesen végezni. Noha a megrendelőt (vállalkozási szerződésnél) és a megbízót (megbízási szerződésnél) is megilleti utasítási jog, az közel sem olyan széles körű, mint munkaszerződés esetében. Megjegyzendő ugyanakkor, hogy a munkáltatók általában leplezett munkaviszony esetében is megkövetelik a munkavállaló rendelkezésre állását, illetve őt teljes körűen utasítják, hiszen a rejtett céljuk éppen erre irányul: munkavállalóra van szükségük. Mindenesetre tény, hogy a színlelt szerződéssel a munkavállalók is mentesülnek bizonyos adó- és járulékfizetési kötelezettségek alól, amik egyébként a munkabérüket csökkentenék. Ezek:

  1. 15%-os személyi jövedelemadó,
  2. a 10%-os nyugdíjjárulék,
  3. a 8,5%-os egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulék.

Mindezek alapján megfogalmazódhat bennünk a kérdés, hogy ha ez a megoldás ilyen előnyökkel jár mindkét fél számára, akkor miért nem alkalmazzák többen?

II. Buktatók, hátrányos jogkövetkezmények

Ahogy azt korábban említettem, a színlelt szerződéses konstrukciók közel sem kockázatmentesek. Igaz, hogy ezeknek a szerződéseknek a célja általában a költséghatékonyság megteremtése, de közel sem biztos az, hogy a szerzett előny nem fordul a visszájára, amennyiben a felek lebuknak egy ellenőrzés során. Mind a munkaügyi hatóság (munkaügyi ellenőrzés keretében), mind pedig az adóhatóság (adóellenőrzés során) jogosult arra, hogy a felek között fennálló jogviszonyt munkaviszonynak minősítse a tartalom szerinti elbírálás elve alapján. Ennek az elvnek a jelentése annyiban áll, hogy a szerződéseket elnevezésüktől függetlenül, valódi tartalmuknak megfelelően kell figyelembe venni és elbírálni. Mindezek ismeretében vegyük is sorra a lehetséges munka- és adójogi jogkövetkezményeket.

Munkajogi jogkövetkezmények

A munkaügyi felügyelő leplezett munkaszerződés esetén megállapítja a foglalkoztatásra irányuló jogviszonynak a munkába lépés napjától történő fennállását és kötelezi a foglalkoztatót a foglalkoztatásra irányuló jogviszonyra vonatkozó szabályok betartására. Emellett a felügyelő a megállapított jogsértések miatt munkaügyi bírságot is kiszabhat, hiszen a színlelt szerződés a munkavállalók garanciális jogait sérti. Ennek a bírságnak az összege pedig harmincezer forinttól egészen tízmillió forintig is terjedhet. Ha a korábbi munkaügyi ellenőrzés eredményeként meghozott bírságot kiszabó közigazgatási határozat jogerőre emelkedésétől számított három éven belül legalább egy, a korábbival azonos jogsértés kerül megállapítására, akkor pedig akár ennek kétszerese is kiszabható.

Adójogi jogkövetkezmények

Az adóhatóság utólagos adómegállapítás során az adózót a terhére megállapított adókülönbözet és további jogkövetkezmények (adóbírság, mulasztási bírság, késedelmi pótlék) megfizetésére kötelezheti. Az adókülönbözet ebben az esetben azt jelenti, hogy a színlelt szerződést kötő munkáltatónak meg kell fizetnie az elmaradt szakképzési hozzájárulást, szociális hozzájárulási adót, nyugdíjjárulékot, továbbá az egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékot. Az adóbírság mértéke súlyosabb esetben az adóhiány 200 százalékát is elérheti.

A korábban említett KATA-s adózás esetében az átminősítésre speciális szabályok vonatkoznak. Az adóhatóság a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvénynek (továbbiakban: Kata tv.) való megfelelés kapcsán hét körülményt vizsgálhat. Amennyiben a vizsgált pontok közül legalább kettő megvalósul, akkor a szerződés nem minősül színleltnek, vagyis a KATA-s vállalkozó és a cég közötti kapcsolatot nem lehet munkaviszonyként értelmezni.

Azonban, ha a kisadózó a vállalkozással kötött szerződés vagy az ügylet a tartalma szerint a kisadózó és harmadik személy közötti munkaviszonyt leplez, akkor az adózási és egyéb jogkövetkezményeket a Kata tv.-től eltérően a munkaviszonyra irányadó rendelkezések szerint kell megállapítani.

A KATA-s magánszemély szempontjából azért lényeges ez, mivel ha megbüntetik, a személyi jövedelemadót neki kell megfizetnie.

III. Lehetséges megoldása a problémának

Úgy gondolom, hogy a színlelt szerződésekkel való visszaéléseket elsősorban az adómorál javításával és az ellenőrzések hatékonyságának növelésével lehetne visszaszorítani. Ennek érdekében tett jelentős lépés a kötelező online számlaadat-szolgáltatás bevezetése, amely a gazdaság fehérítését volt hivatott szolgálni. Ez eredetileg csak a legalább százezer forint áfatartalmú számlákra vonatkozott, 2020. július 1-jétől azonban – áfatartalomtól függetlenül – minden olyan számláról adatot kell szolgáltatni a NAV-hoz, amit egy adóalany egy másik belföldi adóalanynak, belföldön teljesített ügyletről bocsát ki. Ennek köszönhetően az adóhatóság egyszerűbben nyomon tudja követni az adózásokat és könnyebben ki is tudja szűrni az esetlegesen nagyobb bevételeket. Ez a kisadózókat érinti különösen érzékenyen, mivel eddig ők nem voltak online adatszolgáltatásra kötelezettek. A jövőben viszont a NAV automatikusan értesülni fog arról, ha például egy leplezett munkaviszony keretében egy kisadózó egyéni vállalkozó folyamatosan kizárólag egy megrendelőtől szerzi a bevételét. A jövő fogja eldönteni, hogy mindez valóban csökkenteni fogja-e a visszaéléseket, vagy mindössze a munka- és adójogi jogszabályok kijátszásának újabb, bonyolultabb formáit fogja életre hívni.

 

Irodalomjegyzék

***

Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Ars Bonit a facebookon.