A termelőtől a konyhaasztalig

Az alábbi cikk az Arsboni, a Bird & Bird és a Wolters Kluwer 2018-as Cikkíró Pályázatára készült írás szerkesztett változata.

Jogi út az okos szállítmányozás hatékony működése felé

Feltehetően legtöbbünk egyszer eltűnődött már azon, amikor az elfogyasztani kívánt ételt elővette a hűtőből, hogy vajon milyen körülmények között kerülhetett a boltba az a „garantáltan friss termék”. Vagy egy külföldről származó hosszú utat megtett gyümölcs szállítása tényleg megfelelt-e minden előírásnak, mire a boltba érkezett? Ha egy kicsit is a jövőben gondolkodunk, jó hír lehet számunkra, hogy ezeket a kérdéseket talán már fel sem szükséges tennünk, hiszen rendelkezésünkre áll egy olyan IoT nyújtotta lehetőség, amely szinte teljes mértékben szavatolni tudja a fuvarozott áru feletti azonnali ellenőrzést, valamint azt, hogy kizárólag megfelelő minőségű termékek kerülhessenek a kereskedelembe.

Ha most csak a közúti árufuvarozást vesszük górcső alá, képzeljünk el egy olyan IoT rendszert, amellyel a szállítás minden apró mozzanatát figyelemmel kísérhetjük.

Minden pillanatban tudjuk az áru pontos hollétét, és az azt érő fizikai hatásokat, amelyek befolyásolhatják a szállítmány minőségét, épségét. Az IoT megoldásoknak a lényege, hogy a beágyazott elektronikai eszközök segítségével gyűjtött adatokat az interneten keresztül továbbítjuk a felhasználók felé.

Fürdőköpeny, csocsóasztal, macbook, kész a jogi startup?

Tényleg ennyi lenne? Nem kell a Szilícium-völgyig menned, hogy megtudd.

Tudd meg a kulisszatitkokat következő meetupunkon január 30-án!

Ahhoz, hogy ezekkel az adatokkal a szállítmányozás folyamatának minden időpillanatában rendelkezzünk, egy kis számítógépet kell elhelyeznünk a szállító egységek rakterében. Ez a parányi méretéből eredően korlátozott számítási kapacitással rendelkező elektronikai eszköz felelős a szállítmányt érő fizikai hatások érzékeléséért, és az adatok kezeléséért. Az érzékelésben és az adatgyűjtésben az eszközhöz csatolt szenzorok és érzékelő modulok segítenek. Például mélyhűtött áru esetén egy hőmérséklet- és páratartalom-mérő szenzor gyűjti a szállítmányra jellemző fontos fizikai paramétereket, de ide sorolhatjuk még az éghető gázok, a mozgás érzékelését a raktérben, a rezgés és a rázkódás mérését, a folyadék hőmérsékletének és nyomásának mérését stb.

Az eszközök által kinyert adatokat pedig valamilyen rádiós technológiát alkalmazó internetes hálózaton keresztül juttatjuk el egy szervernek, divatos névvel élve felhőszolgáltatásnak. (A hálózati kommunikációra alkalmazható például az okos mobiltelefonok által is használt 4G hálózat, jövőben 5G.)
Ami pedig a fuvarozás szempontjából lényeges, hogy a beérkező adathalmazból elektronikus jegyzőkönyvet, naplót készíthetünk, amely leírja, hogy a szállítás alatt másodperce pontosan mi történt az áruval. Emellett egy online webes felületen valós időben válnak követhetővé a felhasználók számára a szállítmányra jellemző adatok, mint például egy térképen jelzett aktuális GPS koordináták, hőmérséklet, sebesség stb. adatok. Ha a szállítás folyamata során nem várt esemény vagy a szállítmány épségét veszélyeztető helyzet lép fel a mért adatok alapján, akkor üzentben (SMS, e-mail) értesítést küldhetünk a felhasználóknak.

Természetesen a szállítmányozásban alkalmazott technológiák közül már léteznek ehhez hasonló telematikai részmegoldások (például hűtött áru szállítása során hőmérséklet-ellenőrző szenzor alkalmazása), de ezek inkább a fuvarozó cégek által kínált lehetőségek, semmint kötelezettségek.
Tehát egy komplex IoT rendszer kötelező alkalmazása a szállítmányozási szektorban jelentős potenciált hordoz magában, azonban ennek a kiaknázásához elsősorban egy olyan jogszabályi háttér megalkotása válik majd szükségessé, amely lehetővé teszi a szállítmányozott áruk egyszerű és gyors felügyeletét, elősegítve ezzel a közúti árufuvarozás versenyképes és gördülékeny működését.

Egy okos rendszerrel megtámogatott árufuvarozás jogi szabályozási lehetőségeit kétféle aspektusból vizsgálhatjuk:

1. Az első kategóriába tartoznak az úgynevezett különleges feltételekkel fuvarozható áruk.

Ezek általában azok a termékek, amelyek a fenti példánál maradva elsőként az eszünkbe jutnak a biztonságos szállítással kapcsolatban.

Ilyenek a gyorsan romlandó élelmiszerek, a mélyhűtött és fagyasztott élelmiszerek, az élő állatok, a növények és a növényi termékek, vagy takarmányozásra szánt növények. Ehhez a kategóriához sorolhatjuk továbbá a veszélyes árukat is (Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás (ADR) hatálya alá tartozó áruk).
Ezen áruk szállítására és tárolására vonatkozóan – sajátos jellegük miatt –, nemzetközi egyezmények és különböző uniós jogi aktusok tartalmaznak előírásokat (mint az ADR, az ATP). Ennek következtében az IoT rendszer segítségül hívásának célja elsősorban ezeknek a jogszabályoknak a betartása lenne.

De hogyan lehetne egy ilyen rendszer kötelező alkalmazását integrálni a jelenlegi jogszabályi környezetbe anélkül, hogy hatóságoknak ne okozzon aránytalanul nagy terhet, hanem inkább a működésüket segítse?

Véleményem szerint ehhez a már meglévő elektronikus rendszereket hívhatjuk segítségül, úgy mint a 2015-től üzemeltetett Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer (EKÁER), melynek célja az árumozgás nyomon követése, illetve az Áfa visszaélések kiszűrése és csökkentése. Közúti árfuvarozást csak az adóhatóság által nyilvántartásba vett és EKÁER számmal rendelkező fuvarozó végezhet, emellett nyilvántartja a fuvarozásra vonatkozó legfontosabb adatokat. Az ebbe a kategóriába tartozó áruk specialitása miatt meghatározó az EKÁER és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) együttműködése is, ami által az élelmiszerbiztonsági követelményeknek való megfelelés is előtérbe kerül.
Következésképpen az első kategóriába tartozó kiemelt áruk vonatkozásában IoT architektúra és a már meglévő elektronikus rendszer, az EKÁER kooperációjának eredményeként megvalósulhat egy effektív ellenőrzési struktúra.
Ennek alapja egyrészről egy statikus hatósági ellenőrzés lenne, azaz a fuvarozás során keletkezett adathalmazból készített elektronikus napló, amely gyakorlatilag minden fuvarozás végén egy adatszolgáltatási kötelezettséget jelentene a fuvarozónak az EKÁER-en keresztül a hatóságok felé. Az így tárolt adatok által a hatóságok bármikor könnyedén hivatalból ellenőrizhetik a fuvarozás körülményeit akár rendszeresen, akár szúrópróbaszerűen, és jogsértés esetén erre alapozva tudnának bírságot kiszabni. Másrészről pedig megkülönböztethetünk egy dinamikus hatósági ellenőrzést.

Az IoT rendszerben termékspecifikusan lennének meghatározva azok a szállításra vonatkozó jogszabályi követelményeknek megfelelő paraméterek, amelyeket a fuvarozás során be kell tartani, és amelyeket a fuvarozás megkezdése előtt ki kell választani.

Itt gondoljunk például fagyasztott áru szállítása esetén a hőfokra vonatkozó paramétereknek, vagy élő állat szállításakor a levegő megfelelő oxigén tartalmára vonatkozó paramétereknek a betartására. Egyértelmű, hogy ha a fagyasztott küldeménynél hosszabb időn keresztül nincs biztosítva a megfelelő hőmérséklet, akkor gyakorlatilag az egész küldemény tönkremegy, emberi fogyasztásra alkalmatlanná válik.

Tehát amennyiben a szállítás során a szenzorok által mért adatok alapján a paraméterektől súlyos eltérés érzékelhető, azaz árukár következik be, a rendszer azonnal értesítést küld a fuvarozás alanyain túl az EKÁER-en keresztül a hatóságoknak. Ezzel megnyitva az eljárás lehetőségét, azaz annak vizsgálatát, hogy a káreseményt követően a felek valóban eleget tettek-e a felelősségükre vonatkozó szabályoknak. Ennek célja, hogy árukár esetén a címzett ne vehessen át olyan árut, aminek a minősége már nem felel meg a jogszabályi rendelkezéseknek. Veszélyes áruk közúti szállításának ellenőrzése tekintetében pedig a szabálytalanságokat jelenleg a hatóságok különböző kockázati kategóriákba sorolják aszerint, hogy mennyire volt súlyos a mulasztás.

Az IoT rendszer tulajdonképpen ezekbe a kategóriákba sorolásban nyújt segítséget a hatóság számára, például veszélyes anyag szivárgásának mérésével.

Az ellenőrzésen felül, az árufuvarozás hatékonyságának elősegítése érdekében a hatóság tematikus elemzéseket tud készíteni az elektronikus naplókban rögzített adatokból, majd az így levont következtetésekkel segítheti a fuvarozási szektor szereplőit a szabálytalanságok megelőzésében.

2. A második kategóriába azok az áruk tartoznak, amelyekre nem vonatkoznak speciális jogszabályi vagy hatósági előírások.

A rendszer alkalmazása itt is kötelező lenne az elektronikus napló vezetése és a fuvarozási adatok tárolása által,

de itt az elsődleges cél a fuvarozás alanyai közötti gyors kommunikáció és együttműködés támogatása lenne.

A fuvarozó tájékoztatási kötelezettségénél: Miután a feladó és a címzett is valós időben követheti nyomon a fuvarozás eseményeit, ezért káresemény bekövetkezéséről, illetve fuvarozás akadályoztatásáról azonnal tudomást szerezhetnek, ezzel a tájékoztatási kötelezettség plusz terhét levéve a fuvarozó válláról.

Árukár esetén a felelősség megállapításakor: Az áru átvétele és kiszolgáltatása közti időben bekövetkezett árukárokért való felelősség megállapításában segít az IoT rendszer az előző kategóriánál kifejtett paraméterektől való eltérés jelzésével. Azonban itt a rendszer már kizárólag a feladó és a címzett felé jelez (az EKÁER kihagyásával), akiknek így az igényérvényesítési lehetőségük azonnal megnyílna.
A fuvarozási szerződés megkötésekor a felek szabadon állapodhatnának meg ezekről a paraméterekről. Továbbá a fuvarozó árukárokért való felelősség mentesülési lehetőségeinek vizsgálata is könnyebbé válik a fuvarozás közben mért adatoknak köszönhetően.

Végezetül elmondható, hogy

a szállítóegységekben elhelyezett elektronikus adatgyűjtő eszközök az általuk nyújtott szolgáltatás értékét tekintve elenyésző telepítési és karbantartási költséget jelentenek a fuvarozó cégek számára.

Egy ilyen okos szállítmányozási rendszer határozottan növeli a folyamatok átláthatóságát és ellenőrizhetőségét, amely a partnerekkel, befektetőkkel kiépíthető maximális bizalmat támogatja. Mindemellett elősegíti a szállítmányozási szektor biztonságos működését, és közvetetten a fogyasztók érdekeit tartja szem előtt. A napjainkban is zajló ipari forradalom, az Ipar 4.0 vívmányainak kihasználása nélkül a gazdasági ágazatok gyakorlatilag képtelenek lennének megtartani versenyképességüket, csakhogy az új technológiai megoldások kihasználásához hosszú távon a jog támogatására van szükség. Ezért nagyon fontosnak tartom egy olyan jogi szemlélet kialakítását, amely teljes vállszélességgel kiáll a technológiai innovációk mellett, hiszen a gazdasági fejlődés elősegítésén túl ezek végső soron értünk vannak, a mi érdekeinket szolgálják.

Források, felhasznált irodalom

120/2016. (VI. 7.) Korm. rendelet a közúti árutovábbítási szerződésekről
1971. évi 3. törvényerejű rendelet a „Nemzetközi Közúti Árufuvarozási Szerződésről” szóló, Genfben, az 1956. évi május hó 19. napján kelt Egyezmény kihirdetéséről
25/1989. (III. 17.) MT rendelet a gyorsan romló élelmiszerek nemzetközi szállításáról és az ilyen szállításhoz használt különleges szállítóeszközökről szóló, Genfben, 1970. szeptember 1. napján kelt Európai Megállapodás kihirdetéséről
2008. évi XLVI. törvény az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről
87/2012. (VIII. 27.) VM rendelet az élő állatok belföldi szállításának állat-egészségügyi szabályairól
5/2015. (II. 27.) NGM rendelet az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer működéséről
1/2002. (I. 11.) Korm. rendelet a veszélyes áruk közúti szállításának ellenőrzésére vonatkozó egységes eljárásról
CSÉCSY-FÉZER-HAJNAL-KÁROLYI-PETKÓ-TÖRŐ-ZOVÁNYI: Kereskedelmi Tranzakciók joga. Debrecen, 2017.
Smart Transport System Based on “The Internet of Things” : https://www.scientific.net/AMM.48-49.1073
Jerzy Mikulski: Using Telematics in Transport https://link.springer.com/chapter/10.1007/978-3-642-16472-9_19
Veszélyes áru szállítás telematikai rendszerrel: http://logisztika.com/vesz%C3%A9lyes-%C3%A1ru-sz%C3%A1ll%C3%ADt%C3%A1s-telematikai-rendszerrel-2/
Dr. Csiszár Csaba: A telematikai alkalmazások fejlődési irányai a közösségi közlekedésben http://real.mtak.hu/23491/1/6_6_u.pdf

***

Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Ars Bonit a facebookon.