A tranzakció, ami fél évig világítja a lakásod

E dolgozat a Bird & Bird, az Új Jogtár és az Arsboni által meghirdetett 2018. évi Cikkíró Pályázat keretében született.
Szerző: Noll Regina

A blockchain világ energiazabálása

Az elmúlt év során a kriptovaluták robbanásszerű elterjedése a bányászati tevékenységek gyors globalizációját eredményezte.
A Digiconomist becslése szerint mostanra a Bitcoin becsült éves villamosenergia-fogyasztása 71.1 TWh, ez körülbelül annyi energiát jelent, mint a 18 millió lakosú Chile éves áramfogyasztása. A becsült villamos-energia felhasználás egyetlen napra leosztva így 194 861 154 kWh.
Ez a tény kedvező azoknak, akik a kriptovaluták szélesebb körben való elterjedésében bíznak, azonban egyúttal elszomorító a globális felmelegedés helyzetének romlása szempontjából.
A hatalmas mennyiségű villamos energia elégetése nem jár közvetlenül bitcoinnal: helyette a valuta legbelső magjába ágyazódik, mint a “bányászat” néven ismert művelet. Egyszerűsített értelemben a Bitcoin bányászat egy olyan verseny, ahol a nagyobb teljesítményű számítógéppel rendelkező nyeri a versenyt, ergo aki a legtöbb műveletet végzi, az több energiát használ fel, így a siker kulcsa az energiafelhasználás mennyiségében mérhető. A díj? 12,5 Bitcoin – még mindig több mint cirka 78 000 dollár. A játék azonban a jelenlegi villamosenergia árak mellett a bányász számára maximum 100 TWh fogyasztás alatt nyereséges, ezért indokolt a bányász számára is olcsóbb erőforrás után nézni.

Aggályok a jövőre nézve
Nyilvánvaló, hogy a jelenlegi állapotok nem fenntarthatóak, hiszen emelett a villamosenergia fogyasztás mellett az éves „carbon footprint” 34,851kg of Co2. Egyre több Bitcoint bányásznak, így a megoldandó matematikai problémák száma exponenciálisan nő, ennek eredményeképpen még több számítógép és ehhez még több energia szükséges, ez ilyenformában a környezetet méginkább fenyegeti. További aggodalomra ad okot, hogy a Bitcoint többségében Kínában bányásszák, ahol az energiaárak rendkívül kedvezőek, azonban ez az energia a környezetre káros szénerőművekből érkezik. Annak ellenére, hogy a kínai kormány hangsúlyt fektet a megújulóenergia-rendszerek megvalósítására, kihívást jelent a bányászok ösztönzése a zöldenergiára való átállásra motiválása.

Milyen alternatívák vannak?
A megoldására két irányból közelíthetünk, amelyek közül az egyik a bányászat módja, a másik pedig a megújuló energiával működő erőművek bevonása.
A Bitcoin (PoW modell) fő versenytársa, a napi tranzakciók háromszorosát feldolgozó Ethereum a PoS modell irányának alkalmazása felé halad. A Proof of Stake (PoS) egy alternatívája a blokk ellenőrzésének. Amíg a Proof of Work rendszerben a matematikai problémákat megoldó bányászokat az algoritmus jutalmazza, addig a Proof of Stake rendszerben az új blokk létrehozója kiválasztásra kerül vagyona (stake) függvényében. Ezt talán úgy lehetne leírni, mint a részvényeket a vállalatban, tehát ha valaki a teljes Ethereum készlet 30%-át tartja birtokában akkor 30% eséllyel hozhat létre új blokkot. Ebben a rendszerben a „forgers”-ek azaz kovácsok a tranzakciós díjakat zsebelik be, ezáltal minél nagyobb a részesedésük, annál valószínűtlenebb, hogy a rendszer megbízhatatlanná válik, mivel ezzel saját magukat károsítanák meg. Ez a fajta algoritmus kedvezőbb környezeti szempontból, mivel nem a legnagyobb teljesítményű számítógéppel rendelkező bányász szerzi meg a legnagyobb nyereséget.

Geotermikus és Vízenergia
Sok bányász a zöld energia felé fordult, mert megfizethető, és bőségesen rendelkezésre áll a hidegebb régiókban, ami tovább csökkenti a bányászat költségeit, mivel a hardveres hűtést részben a természet végzi. Az ausztriai HydroMiner például a hardvereket közvetlenül olyan vízerőművekbe telepíti, ahol az energia zöld és megfizethető így a költségek 85% -kal alacsonyabbak, mint az európai átlag, és működtetésük szénsemleges. Kanadában a Hydro Quebec és a BC Hydro vagy a HIVE Blockchain Technologies ugyancsak vízenergiát használnak. A HIVE elkötelezett a környezetre gyakorolt hatás mérséklése és a hűtési energiák csökkentése érdekében az alacsony költségű zöld/megújuló energiához való hozzáférés kivitelezésére. Vagy ott van például a Genesis Mining, ami kihasználja Izland bőséges geotermikus energiáját az ország fővárosa közelében.
Európát tekintve a Párizsi globális éghajlatváltozási megállapodás 2020 utáni időszakra vonatkozik, hosszú távú terve az, hogy jóval 2°C alatt tartják a globális éves átlaghőmérséklet emelkedését az iparosodást megelőző szinthez képest, és erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy a hőmérséklet-emelkedés mindössze 1,5°C legyen.
Annak érdekében, hogy ez szám betartható legyen szigorúbb jogi szabályozás indokolt, hiszen emellett a hagyományos energiafelhasználás mellett hamar kimerítjük a bolygó forrásait, ezáltal különadóval lehetne súlytani a hagyományos, nem megújuló erőforrásokból származó energiát, egyúttal a zöldenergiát felhasználókat adókedvezmény formájában lehetne támogatni, ezáltal mindenki profitálna a Kriptovilág újdonságaiból.
Fontos, hogy a fejlesztők, a bányászok/kovácsok és a felhasználók felismerjék a technológia környezeti hatásait. Ahhoz, hogy a Bitcoin mainstream legyen, fenntarthatóbbá kell válnia, ösztönzi kell a bányászokat, hogy átálljanak a megújuló energiaforrásokra.

Források, felhasznált irodalom
Források:
https://www.nkmaram.hu/pages/aloldal.jsp?id=550565 2018. június 30. Átlagos éves fogyasztás lakossági fogyasztás 2016-ban az NKM Áramszolgáltató Zrt. egyetemes szolgáltatói ügyfelei körében: 2093 kWh/év/fogyasztási hely
http://www.worldometers.info/world-population/chile-population/
https://digiconomist.net/bitcoin-energy-consumption
https://www.hiveblockchain.com/projects/overview/
https://kriptosuli.eu/pow-pos.html
http://www.consilium.europa.eu/hu/policies/climate-change/timeline/

Tetszett a cikk? Szavazz rá a lenti alkalmazásban!

[shortstack smart_url='[shortstack smart_url=’https://1.shortstack.com/pJ14Jh’ responsive=’true’ autoscroll_p=’true’]

***

Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Ars Bonit a facebookon.

MEGOSZTÁS