ACEEEO – MCC: 2014 – Szeminárium az önkormányzati választásokról

Összefoglaló az Európai Választási Szakértők Egyesülete és a Mathias Corvinus Collegium szemináriumáról, mely a „2014 – A választások éve” sorozatba illeszkedve az önkormányzati választásokra reflektált.

2014. szeptember 24-én a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Jog Szakiránya és az Európai Választási Szakértők Egyesülete (ACEEEO) együttműködésének köszönhetően a kollégium épülete újabb szemináriumnak adott helyet. A hallgatóság az önkormányzati választási rendszer jogi hátteréről és annak várható gyakorlati megvalósulásáról tájékozódhatott.

Az első két előadó, Fárizs Fanni és Balogh Annamária, az MCC hallgatói a jelenleg hatályos törvényeket ismertették, különös tekintettel azokra a pontokra, amelyek eltérést jelentenek az eddigi rendszerhez képest. Kitértek a jelöltállítás fontosabb elemeire, az ajánlóívek használatára és a jelöltek, listák számának növekedésére, majd a helyi önkormányzatok tagozódására és az ebből fakadó sajátosságokra. Prezentációjukban kiemelték a fővárost érintő változásokat is.

pozsi

Harmadikként Pozsár-Szentmiklósy Zoltán, az ELTE ÁJK Alkotmányjogi Tanszékének tanársegédje és a Magyar Helsinki Bizottság szakértője tartott előadást a választási rendszerről. Kifejtette véleményét a többes ajánlással kapcsolatban, amely már az országgyűlési választásokon is bizonyította működőképtelenségét. A különböző visszaélések (ajánlások másolása, cserélése) teljességgel ellentétesek a választási eljárásról szóló törvény alapelveivel, az ajánlólevelek kézbesítése során pedig bizonyos esetekben jogorvoslatra egyáltalán nincs lehetőség. Megosztotta aggályait a kampány korlátozottságát illetően, amely jelenlegi formájában nem alkalmas a választópolgárok kellő informálására, ezáltal hátráltatja a szabad akarat kifejezését.  Ezt követően a fővárosi szabályozásról beszélt, kiemelve a szavazatok eltérő súlyának problematikáját, amely a választójog egyenlőtlenségéhez vezethet. Megjegyezte, hogy a polgárok érdekei megkívánják e kérdések újragondolását, amelyhez kellő idő, higgadtság és kompromisszumkészség szükséges. orban_balazs

Negyedikként Orbán Balázs, a Századvég Politikai Iskola Alapítvány kutatási igazgatója következett, aki a nemzetiségi önkormányzati választásokkal kapcsolatos sajátosságokról értekezett. Bevezetőként a kisebbségek érdekképviseletének elméleti megközelítéseivel foglalkozott, majd ennek modelljeit ismertette nemzetközi kitekintéssel. Rátért a rendszerváltás idején felmerülő dilemmákra és megoldási javaslatokra, a kisebbség politikai képviseletének megvalósulására és alakulására az elmúlt két évtizedben. Mindezek fényében elemezte a jelenleg hatályos jogszabályt, amelyre mind a hagyománykövetés, mind az újítások bevezetése jellemző. Előbbire az aktív és passzív választójoghoz szükséges névjegyzékbe vételt, utóbbira a közvetlen választást, az elektori rendszer megszüntetését említette példaként. Problémásnak nevezte a törvény kodifikációját, amely megnehezíti a jogértelmezést, a hatályos jog hatékony feltárását.

Az utolsó felszólaló Korpos Szabolcs, Hajdúszoboszló jegyzői referense volt. Eddigi tapasztalatai alapján és a releváns jogszabályok ismeretében megpróbálta felvázolni, hogyan vizsgázik majd a rendszer a gyakorlatban. Negatívumként említette az ajánlóívek struktúráját, amelyek személyes adatokat tartalmaznak egy oldalon, így sértve azok védelmét. Állítása szerint sokszor zavaróak a túlzott biztonsági óvintézkedések, a gyakran indokolatlannak tűnő összeférhetetlenségi szabályok is nehézséget okoznak a településen. Pozitívum az adatok feldolgozásához szükséges infrastrukturális kondíciók javulása és a választási iroda szakmai tapasztalata, amely segít zökkenőmentessé tenni a választás folyamatának lebonyolítását.

Gergely Barnabás

A kép forrása: MCC

*

Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Ars Bonit a facebookon.

*

***

Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Ars Bonit a facebookon.