Adópolitika: tovább a román úton

(Az Ado.hu írása)

Magyarország adópolitikája még mindig a románhoz hasonlítható leginkább: alacsony a jövedelemadók szintje, ám magas a forgalmi típusú adóké – derül ki a Mazars közép-kelet európai régió 15 országára kiterjedő, 2014-es év legfontosabb adózási kondícióit bemutató kiadványából.

BUCHAREST EU SUMMIT 'FRIENDS OF COHESION'

Ebben nincs tehát elmozdulás a Mazars tavalyi kiadványában közöltekhez képest (amelyről az Adó Online akkor is beszámolt).

A román társasági adó és az szja egységesen 16 százalék, az áfa kulcsa 24 százalék, ami vizsgált országok átlaga (21 százalék) felett van. A magyar adózási helyzet ennél is inkább kétpólusú: a társasági adó alsó – a legtöbb vállalkozás szempontjából releváns – kulcsa 10 százalék, az áfa kulcsa 27 százalékos, amellyel Magyarország rekorder nem csak a régióban, hanem az egész Európai Unióban is.

afa_610

Alacsony tánya, magas áfa

Kutatás a jogi munkaerőpiacról

A kitöltők között a nyertes választása szerint kisorsolunk 4 db Szigetjegyet, egy 75.000 Ft-os IKEA utalványt vagy egy 75.000 Ft-os Repjegy.hu utalványt!

A társasági adó kulcsát tekintve Magyarország Montenegro (9 százalék) miatt lecsúszott ugyan az első helyről, de holtversenyben második Macedóniával és Bosznia-Hercegovinával. E délszláv országokban egyébként transzferár dokumentáció készítési kötelezettség sincs, ami adózási szempontból még inkább vonzóvá teszi őket – egyúttal azonban megkönnyíti a térségben befektető cégeknek, hogy akkora profitot mutassanak ki, amekkorát jónak látnak, ami nem feltétlenül előnyös fiskális szempontból.

Ám nem jelent feltétlenül nagy szigort az sem, ha van ilyen kötelezettség. A Mazars háttérelemzése rámutat: míg Magyarországon a dokumentációs hiányosságok hosszú évek óta kiemelt bírsággal sújthatók, Ausztriában például csupán az adóhatóság eseti kérésére kötelező a dokumentációkészítés, Csehországban bár kötelező, de annak hiánya esetén nem bírságolnak. A Mazars szerint ez nem lesz mindig így:  a BEPS akcióterv miatt várhatóan egyik régiós ország sem maradhat ki hosszabb távon a transzferárazás szabályozásából.

Adórendszer, társasági adó, áfa, bérterhek

A társaságiadó-kulcsok összehasonlítása önmagában kevés, a teljes adórendszert érdemes vizsgálni – figyelmeztetett a kiadvány bemutatóján Szmicsek Sándor, a Mazars adóosztályának vezetője.

Fontos különbségeket jelenthetnek a veszteség levonására vonatkozó szabályok. Míg itthon a feléig lehet az adóalapot csökkenteni az előző évek veszteségével, a legtöbb országban magát a felhasználhatóságot kötik időkorláthoz: Oroszországban ez 10 év, Csehországban 5 év, Szlovákiában pedig a korábbi 7 évről lecsökkentve 2014-től már csak 4 év veszteségét lehet felhasználni – áll a tanácsadó cég elemzésében.

A Mazars arra is fölhívta a figyelmet: Magyarország egyedülálló a vizsgált országok között abban, hogy sem osztalékhoz, sem jogdíjhoz, sem kamathoz nem kapcsolódik forrásadó levonás. A legtöbb országban ezekre a jövedelmekre forrásadót alkalmaznak, amely sok esetben az általános adókulcstól eltér, illetve egyezmények szabályozzák.

Miért magas a bérteher?

A bérekre rakódó terhek mértéke is az adórendszer meghatározó eleme, ami Magyarországon továbbra is kiemelkedően magas régiós összevetésben is.

A kép csak akkor igazán szép, ha – a Mazars ezt is  kiszámította – a régiós országok három gyermek után családi kedvezményt érvényesítő munkavállalóiknál vetjük össze a nettó jövedelem/munkáltató összes költsége arányokat.  2000 eurós havi jövedelemnél Magyarország a harmadik, 500 eurósnál a második helyen van a régiós összehasonlításban.  Családi és egyéb kedvezmények figyelembevétele nélkül viszont a hazai bérteher a legnagyobb a térségben.

A Mazars számításai szerint Magyarországon 100 eurónyi nettó jövedelem kifizetése 196 euró teljes költséget jelent a munkáltatónak, ez régiós összevetésben a legmagasabb, ha a minimálbér-közeli 500 eurós, ha a jóval magasabb 2000 eurós bruttó jövedelem szintjén számítjuk. Az 500 eurós jövedelmi szinten a bérteher Magyarország után a második legmagasabb Romániában (100 eurónál 181 euró a teljes bérköltség), ismételten azt a benyomást keltve, hogy adózási szempontból Románia tekinthető a leginkább hasonlónak Magyarországhoz.Mindkét országban az alacsony társasági adókulcs magas bérterhekkel társul, amely mögött – s most egy pillanatra a Mazars elemzésétől elszakadva vessünk egy pillantást Erdős Tibor közgazdász, akadémikus egy korábbitanulmányára, amelyben a járulékcsökkentés ellen érvelt – akár olyan gondolkodás is meghúzódhat rejtetten a külföldi működő tőkétől jelentősen függő két országban , amelyet Erdős úgy fogalmazott meg egy tanulmányában: „a „hozamot” főként a multik által kifizetett bér és bérjárulék jelenti”. Nem a „húzóhatása a nemzeti szektor felé”, s nem, mint arra Pitti Zoltán közgazdász mutatott rá, a társasági adóbevétel, hiszen „a termelési adók és támogatások egyenlege – normál körülmények között – negatív előjelű kellene hogy legyen, vagyis piaci körülmények között a fizetett adóknak meg kellene haladniuk a kapott termelési támogatások értékét. Hazai körülmények között ez fordítva van, vagyis a támogatások összértéke lényegesen nagyobb, mint a fizetett adók értéke.”

Ha valóban tudatos adóstratégiáról van szó, akkor a döntéshozóknak számolniuk kellene a hazai  kkvk-ra gyakorolt negatív hatással is. Feltehetően ezen hatás tompítására született meg Magyarországon a kisvállalati adó (KIVA), amely azonban nem vált népszerűvé.

A Mazars kiadványában nem szerepelnek a régiós országok „adózási kivételei”,így a kis cégek által alkalmazható magyar kisvállalati adó (KIVA) sem, amely a bérterhek szempontjából jóval előnyösebb az általános szabályok szerinti adózásnál.  A KIVA-nál nem kell szociális hozzájárulási adót fizetni, bár ennek ára van, mivel a társasági adó adóalapjánál nagyobb adóalap után, s alsó kulcsánál magasabb kulccsal számított kisvállalati adót kell fizetni. Újfent eszünkbe juthat az alacsony társasági adók és a magas bérjárulékok mögötti látens adófilozófia: a KIVA-nál is mintha a jogalkotó a kevesebb járulékért cserébe több társasági (azaz kisvállalati) adóbevétellel igyekezett volna kárpótolni magát.

Trükkös cseh egykulcsos

Visszatérve a Mazars számaihoz: érdekes, hogy 2000 eurós jövedelemszinten már több régiós országban magasabb a bérteher, mint az 500 eurós jövedelmi szintnél második Romániában (bár Magyarországot beérni nem tudják), így a cseheknél 184, a szlovákoknál 185, a horvátoknál 187, az osztrákoknál 186 euró a teljes bérköltség 100 eurónyi nettó bérnél. Az ok a progresszív szja-rendszer. Magyarországon és Romániában is az egykulcsos szja miatt bármekkora bruttó bérnél ugyanakkora az adóék. Az osztrákok és horvátok viszont a progresszív szja hívei, s a szlovákok is visszatértek a progresszív adóztatáshoz. A cseh 15 százalékos egykulcsos meg nem egészen az, aminek mi a saját egykulcsosunk alapján gondolnánk. Először is félszuperbruttóra számítják, valójában 20 százalék körüli. Az adókedvezmény miatt a minimálbéresnek egyáltalán nem kell jövedelemadót fizetnie. Mindennek tetejébe van egy 7 százalékos szolidaritási kulcs is. Igaz, ez csak nagyon magas jövedelemnél, az átlagbér 48-szorosa fölött alkalmazható.

Szerző: Kis Miklós

A cikk az Adó.hu-n jelent meg, az Adó.hu az Ars Boni szakmai együttműködő partnere.

***

Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Ars Bonit a facebookon.