AI and legal informatics workshop Budapesten

2018. november 21-én AI and legal informatics címmel nemzetközi workshop került megrendezésre az Infoparkban, az IBM Innovation Center-ben. Az eseményen a nemzetközi jogi innovációs szakma kiválósága képviseltette magát számos országból, hogy a jogászi szakma legújabb trendjeit elemezzék.  

Jakub Harašta a csehországi Masaryk Egyetem oktatója jogi informatikában és a jogi adatelemzésben rejlő lehetőségeket vizsgálta. A mesterséges intelligencia-alapú jogi adatelemzés képes adatok közti összefüggések (ún. korreláció) megtalálására. Minél nagyobb a rendelkezésre álló adatmennyiség, annál biztosabban lehet kimutatni nagy mennyiségű összefüggést, és ezek által például bírósági ítéletek is megjósolhatok a történeti adatok (historical data) ismeretében. A probléma ezzel, hogy különböző bíróságok különböző formában publikálják döntéseiket, és nem is feltétlen elérhető az összes. Márpedig, ha az alapul fekvő adatok nem teljesek, akkor az elemzés eredményébe is hibák csúszhatnak. Az előadás anyaga elérhető itt.

A második szekció a jogi fordítás során alkalmazható mesterséges intelligenciát használó potenciális megoldásokkal is foglalkozott. Ennek apropóját az adta, hogy a TransLegal nevű cég egy központi jogi szótárat akar létrehozni, mely a civil law és common law jogrendszerek között adódó különbségeket is kellő finomsággal kezeli. Michael Lindner, a vállalat CEO-ja elmondta, hogy a mesterséges intelligencia itt abban tud segítséget nyújtani, hogy hogyan nyerhetők ki bizonyos klauzulák az elemzett adatokból anélkül, hogy azok szó szerint meg lennének említve. Az előadás anyag elérhető itt.

Dr. Sharon Bar-Ziv, a Haifai Egyetem oktatója a mesterséges intelligenciának az online elkövetett szerzői jogi jogsértések feltérképezésében felmerülő lehetőségeiről beszélt a hallgatóságnak. A Facebook és a Google elvben és gyakorlatban is elkötelezett a terrorista, uszító vagy szerzői jogi szempontból jogsértő tartalmak eltávolítása mellett. Ez az ún. figyelmeztetés és eltávolítás (notice and takedown – N&TD) eljárás keretében történik, mely során a tartalmat sérelmező félnek kell kérvényeznie annak eltávolítását, melyről a cég automatikus mechanizmusok igénybevételével is dönt. Ez, bár szépen hangzik, a gyakorlatban azonban sértheti a véleménynyilvánítás szabadságát, valamint a szerzői jogi jogosultak dominanciájának bebiztosításához vezethet. Aggályos, hogy az ügykezelés tömeges és automatizált volta nem tesz lehetővé esetről esetre történő érdemi elbírálást. Ezen felül, tekintve, hogy a döntés ellen nincs érdemi jogorvoslat az igazság privatizációjához vezethet. Az előadás anyaga elérhető itt.

Az érintett témákból is látszik, hogy a mesterséges intelligencia-alapú szolgáltatásoknak komoly relevanciája van a jog társadalmi alrendszerén belül, de az emberi tényezőt nem lehet, és nem is érdemes kiiktatni. A résztvevők megegyeztek abban, hogy a mostani csak az első eseménye volt egy hosszú távú jogi-informatikai együttműködésnek: a következő workshop Stockholmban lesz 2019 április végén.

 

*** Wulters Kluwer logo A Jog és Innováció rovat támogatója a Wolters Kluwer

***

Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Ars Bonit a facebookon.

MEGOSZTÁS