Akár bűncselekménynek is minősülhet Tarlós István melegekkel kapcsolatos nyilatkozata

Az elmúlt évek során már hozzászokhattunk, hogy a Budapest Pride (vagy akár az Eurogames) megrendezése előtt mindig felerősödnek a meleg-ellenes megnyilvánulások és az ellenséges kijelentések. Idén sincs másként. Először a miniszterelnök köszöni meg a melegeknek a homofóbia ellenes világnapon, hogy nem provokálnak, majd Ungár Klára melegez le Fideszes képviselőket. Ezt követően Kocsis Máté nyilatkozik arról (“Nem vagyok buzeráns” címen), hogy a Pride-ot az Andrássy út és környéke helyett a Nagybani piac parkolójában, tulajdonképpen Budapest határában kéne megtartani, hiszen az előbbi világörökségi terület, és a rendezvény amúgy is sok embert zavar. A téma kapcsán legutóbb Tarlós István fejtette ki „szigorúan személyes” véleményét a TV2 Mokka című műsorában: „ez az egész jelenség számomra nem természetes és számomra visszataszító, tehát a férfi és női nem alapfunkciói nem véletlenül alakultak ki. Amíg a kettő egymással be nem helyettesíthető, addig mondhatjuk, hogy előfordul a természetben, de nem organikus része a természetnek.” Kifejtette továbbá, hogy szerinte „ez a dolog nem méltó az Andrássy út környezetéhez” és „feleslegesen provokálja a közvélemény jelentős részét”. Az áthelyezéssel kapcsolatban pusztán annyit fejtett ki, hogy jelenleg nincs napirenden, esetleges megvalósulását azonban nem zárta ki.

Tarlos_cimerrel

Magánvélemény?

Az interjúval kapcsolatban már az is problémás lehet, hogy egy főpolgármester főpolgármesteri minőségében kifejtett véleménye mennyiben lehet személyes „magánvélemény”. Valójában nincsen jelentősége annak, hogy hangsúlyozza, az elhangzottak szigorúan a magánvéleményét képezik, mert figyelembe véve a politikai előzményeket és közszereplői tisztséget betöltő személyét, a közvélemény a kijelentéseket mindenképpen hozzá, a közszereplőhöz fogja kapcsolni. Profánul fogalmazva, nem az a lényeges kérdés a hatások vizsgálata szempontjából, hogy a kijelentő mit gondol – különösen egy országos médiában nyilatkozva –, hanem, hogy róla mit gondolnak. És mi látszott? Hogy a főpolgármester érzelmekkel túlfűtött szavakat használva karakteres meleg-ellenes álláspontot fogalmazott meg.

A közösség elleni uszítás

Az ilyen nyilatkozat azonban a széles médianyilvánosságot figyelembe véve akár bűncselekménynek is minősülhet. Az új Büntető Törvénykönyv szerint, aki nagy nyilvánosság előtt a lakosság egyes csoportjai ellen – különösen fogyatékosságra, nemi identitásra, szexuális irányultságra tekintettel – gyűlöletre uszít, az a közösség elleni uszítás bűncselekményét követi el. A bűncselekmény elkövetője pedig akár 3 évi szabadságvesztéssel is sújtható. A tényállás megalkotásakor a jogalkotói szándéka egyértelműen az volt, hogy előítéletektől mentes, mindenki számára egyenlő megbecsülést és emberi méltóságot biztosító közhangulatot, és ennek háborítatlanságához fűződő köznyugalmat biztosítsa. Maga a jogalkotó nyilatkozik úgy a törvény indokolásában, hogy a nemi irányultság és a nemi identitás szerepeltetését a nemzetközi ajánlások teljesítése mellett az is indokolta, hogy Magyarországon növekedett az e csoportok tagjai ellen elkövetett gyűlölet-bűncselekmények száma. Ezzel a jogalkotó tényként rögzíti a bűncselekmények számának növekedését és deklarálja az ezekkel szembeni fokozott fellépés szükségességét.

Vizsgáljuk meg, hogy a főpolgármester nyilatkozata kimerítheti-e a Büntető Törvénykönyvbe foglalt tényállás minden tényállási elemét, megbontva ezzel az egyenlő megbecsülést és emberi méltóságot biztosító közhangulatot.

20120707-melegfelvonulas-menet-resztvevok-lufikkal-az

A bűncselekmény elkövetési tárgya

A bűncselekmény elkövetési tárgyai között szerepelnek a lakosság egyes csoportjai, külön nevesítve a szexuális irányultságot, mint csoportalkotó tényezőt. Jelen ügyben ezek a homoszexuális személyek.

A nagy nyilvánosság

A közösség elleni uszítás megállapíthatósága szempontjából fontos tényállási elem, hogy az uszítást nagy nyilvánosság előtt kell elkövetni. A nagy nyilvánosság nagyobb létszámú személy jelenlétét, illetve annak a reális lehetőségét jelenti, hogy az elkövetés helyén nagyobb számú, vagy előre meg nem határozható létszámú személy szerezzen a bűncselekményről tudomást. Az országos tévécsatornán tett nyilatkozat külön bizonyítás nélkül is nagy nyilvánosság előtt megvalósultnak minősül.

A közösség elleni uszítás veszélyeztető bűncselekmény, így semmilyen eredmény (így például a gyűlölet tényleges kialakulása) nem része a tényállásnak, és annak sincs jelentősége, hogy az uszításra a jelenlévők hogy reagálnak. Nem kívánja meg tehát, hogy a Pride résztvevői ténylegesen is fizikai erőszakot szenvedjenek.

Szándékos elkövetés

A bűncselekmény csak szándékosan követhető el, amely lehet egyenes és eshetőleges is. A cselekmény megvalósulásához elegendő, hogy az elkövető tudata kiterjedjen annak a lehetőségére, hogy a nagy nyilvánosság előtt tett kijelentései a csoport elleni gyűlölet keltésére objektíve alkalmasak, és azt vagy kívánja, vagy abba belenyugodjon. Az elkövető ilyen esetben tudja, vagy kellő körültekintés tanúsítása mellett tudnia kellene, hogy kijelentései objektíve alkalmasak a gyűlöletkeltésre. A riporteri kérdés kizárólag a Pride Andrássy útról a Nagybani piacra történő áthelyezésére vonatkozott („van erre valami koncepció, hogy ezt valóban szeretnék áthelyezni?”). A kérdés megválaszolásához nem lettek volna szükségesek sem a főpolgármester egyéb gondolatai, sem a „szigorúan személyes véleménye”, így a kijelentések mögötti szándékosság legalábbis vélelmezhető.

95504

A gyűlöletre uszítás fogalma

A bűncselekmény elkövetési magatartása a gyűlöletre uszítás. A gyűlölet olyan negatív, erős ellenszenvet magába sűrítő heves érzelem, amely nélkülözi a józan megfontolást és a tények tárgyilagos mérlegelése nélkül heves indulati, érzelmi töltéssel fordul a tárgyával szemben. Az uszítással kapcsolatban az Alkotmánybíróság, majd a bíróságok gyakorlata alakította ki a fogalmi kereteket. Ez alapján a bírói gyakorlat gyűlöletre uszítás alatt feszültséget gerjesztő, lázongó magatartást ért, amely alkalmas arra, hogy az emberek nagyobb tömegében a szenvedélyeket oly mértékben szítsa fel, amely aktív cselekvésre buzdító, mozgósításra törekvő, tevékeny gyűlölet kiváltására, ezzel pedig a társadalmi rend és béke, a harmonikus és toleráns emberi kapcsolatok megzavarásához vezethet. Fontos, hogy nem erőszakos cselekedetre hív fel, csupán kialakítja azt a közhangulatot, amelyben az erőszakos cselekmények realizálódhatnak. Hangsúlyozandó azonban, hogy a kialakult veszélyhelyzetnek konkrétnak kell lennie, ami a sérelem bekövetkezésének reális lehetőségét, vagyis olyan helyzet fennállását jelenti, amikor a folyamatnak a sérelem bekövetkezése irányába ható továbbfejlődésének a lehetőségével számolni kell.

Az uszítás megállapíthatóságát alátámasztó elemek

Ez a tényállás legnehezebben megfogható eleme. A Budapest Pride idején mindig megerősödnek a szélsőséges, meleg-ellenes demonstrációk Budapesten, különösen a Pride útvonalán. A rendezvény és az azon résztvevők biztonságát széleskörű rendőri védelem biztosítja, ennek ellenére állandósult jellemzői a felvonulásoknak a melegek ellen irányuló erőszakos és félelmet keltő atrocitások. Gondolhatunk itt az elmúlt évekből akár a szimpatizánsaival a felvonulásra (a „buzikamionra”) bejutni próbáló érpataki polgármesterre, vagy akár arra, amikor a 2013-as Budapest Pride után egy, a rendezvényről éppen hazafelé tartó férfit bántalmaztak. Utóbbi esetben idén április végén ítélték el nem jogerősen 3 év letöltendő börtönbüntetésre az elkövetőt. Az erőszakos atrocitások hatására a felvonulásról hazatérőkben nem véletlenül alakult ki félelem az elmúlt évek során. A rendezvény szervezői és a rendőrség is mindig nyomatékosan megkéri a résztvevőket, hogy a Pride-ra utaló dolgokat (például szivárványszínű zászló, kitűző) a biztonságuk érdekében a rendezvényt elhagyva vegyék le. Ez azt mutatja, hogy mind a szervezők, mind a rendőrség tisztában van azzal, hogy az atrocitásokra reális esély mutatkozik ilyenkor.

A Pride idején amúgy is forrongó szélsőséges hangulathoz nyújtanak adalékot egy hónappal a rendezvény megtartása előtt a főpolgármester fent idézett gondolatai, miszerint a homoszexualitás nem természetes és visszataszító (vagyis kellemetlen érzést gerjesztő), nem organikus része a természetnek és a felvonulás feleslegesen provokálja a közvéleményt, ráadásul ki kéne tiltani őket a belvárosból, mert rendezvényük nem méltó a világörökségi környezethez. Ezek a kijelentések mind megerősítően hathatnak az amúgy is meleg-ellenes nézeteket vallókra, és azt az érzést kelthetik bennük, hogy a homoszexualitás elleni fellépésük a legmagasabb politikai szinten is támogatásra kerül, hiszen túl a gyűlölködő kijelentéseken, napirenden tartják a rendezvény városhatárba száműzésének szükségességét is. A homoszexuálisok elleni egyre erősödő politikai fellépések és törekvések könnyebben sarkalhatják az eddigi meleg-ellenes tüntetőket tényleges erőszakos cselekmények megvalósítására. Erősödhet a „politika is ugyanúgy elítéli ezt az egészet, mint én, és ugyanúgy az ellenük való fellépés szükségességét hangoztatja, de nincs törvényes lehetősége, hogy fellépjen ellenük, na de akkor majd én/mi megmutatjuk nekik” érzése. A látszólagos „háttér támogatottság” érzése pedig azt a biztonságot adhatja meg, amely birtokában bátrabban lépnek fel egyre erőszakosan a melegek ellen (példa lehet ennek alátámasztására az oroszországi meleg-ellenes szabályalkotás, amely felerősítette a homoszexuálisok elleni erőszakos cselekményeket, illetve a hétvégi kijevi események is), egészen addig, amíg a politikai vezetés nyíltan el nem határolódik ezektől a jelenségektől. A miniszterelnöki beszéd alapján, miszerint most minden szép és minden jó, ez nem fog hamar bekövetkezni. E kijelentések az év más periódusában talán nem rendelkeznének olyan éles töltettel, mint a Pride körüli hónapokban, hetekben, és talán egyáltalán nem vezetnének a gyűlöletre uszítás megvalósulásához, a jelenlegi helyzetben azonban komolyan foglalkozni kell ezzel az eshetőséggel. A kérdés az, hogy a miniszterelnök és a józsefvárosi polgármester kijelentéseit erős érzelmi töltettel megtoldó főpolgármester szavai alkalmasak lehetnek-e arra, hogy a sérelem bekövetkezésének reális lehetőségei a rendezvényre érkezők és a rendezvényt elhagyók esetében megvalósuljanak. Kiemelendő, hogy az érzelmi töltetet mindig a szavak szintjén, nem pedig annak előadásmódja alapján kell elbírálni.

13095

Az uszítás megállapíthatóságának nehézségei

Az uszítás megtörténte tekintetében csak a bíróság tudna kellően megfontolt választ adni. A bíróságok gyakorlatát vizsgálva vegyes képet láthatunk az uszítás megállapíthatósága kapcsán, ezek közül két példát emelnék ki:

  1. Felmentő döntés: A terhelt katonai szolgálatának ideje alatt letöltötte az internetről a Csendőrségi Lapok X. évfolyamának 11. számában, 1916. április 10-én „A czigánykérdés hazánkban” címmel megjelent, egy nyugalmazott járásbíró által írt cikket. A cikk írója a cigányokat bűnözőként említi, akik nem ismerik a tulajdon sérthetetlenségét, a rendszeres és állandó munka szükségességét és „szükségleteiket majdnem kivétel nélkül büntetendő cselekményekkel, lopással, csalással, rablással, jóslással, kuruzslással, orvvadászattal, mezőrendőri kihágással szerzik be. Ha a körülmények úgy kívánják, úgy gyújtogatástól, emberöléstől, gyermekrablástól sem riadnak vissza.” A cigánykérdés „megoldására” a cikk a cigány kisebbség, mint etnikai népcsoport tagjai ellen gyűlöletre uszító kijelentéssel tesz javaslatot. A terhelt ezt a cikket függesztette ki az alakulat egyik gyorsreagálású századának körletszintjén a faliújságra. A bíróság szerint a vádlottnak cselekménye elkövetésekor nem kellett azzal számolnia, hogy az általa felgerjesztett indulatok hatására konkrét veszély keletkezik. Egy 1916-ban írt cikk önmagában való megismerése, még ha abban vitatható megállapítások is vannak, az ahhoz fűzött jelenkori kommentár nélkül objektíve sem volt alkalmas az indulatok gerjesztésére. A bíróság megállapította, hogy a gyűlöletre uszítás, a védett nemzeti vagy népcsoportok elleni erőszak érzelmi előkészítése. Ez tárgyi értelemben a szenvedélyek oly mérvű felszítását feltételezi, amely magában hordja a gyűlölet önfejlődésével erőszakos jellegű konkrét sérelem reális lehetőségét. (BH2011. 242.)
  2. Elítélő döntés: A vádlott az 1956-os forradalomra emlékező ünnepi beszédet mondott, azonban áramkimaradási problémák után nyomban a rádiónál, televíziónál és az újságoknál lévő „ávós pribékek, cionista pribékek, háborús bűnösök” felelősségét hangoztatta a technikai hibákért. Majd többek között a következőket mondta: „Ne szalonképes politikát valósítsunk meg, mert amikor a lakásunkba bejön egy rabló, akkor nem aláírást gyűjtünk a szomszédoktól, hanem jól pofán kell verni, és páros lábbal ki kell rugdosni a lakásból: Ha a kaftános tolvajok az éj leple alatt bejönnek az országunkba, nem aláírást kell gyűjteni, hanem meg kell fogni a grabancukat, és sábeszdeklistől, kaftánostól, mindenestől, tórástól ki kell vágni őket a hatalomból. Ezt üzenem és vállalom.” A bíróság szerint a vádlott beszédében nemcsak a véleményét nyilvánította ki – melynek során kétségkívül gyalázkodó, lealacsonyító, sőt gyűlölet keltésére is alkalmas kijelentéseket tett a zsidóságra -, hanem többes szám első személyben számos olyan tartalmú felszólítást is intézett a jelenlevőkhöz, amely végső soron a magyarországi zsidósággal szembeni jogfosztó magatartásra hívott fel. Gyűlöletre uszított a vádlott akkor is, amikor olyan követeléseket fogalmazott az itt élő zsidósággal szemben, hogy: „takarodjanak ki a mi országunkból”, „rugdossuk ki őket minden hivatalból”, a fentebb idézett részlet tekintetében. (BH1998. 521.)

Hogyan ítélhetőek meg a bírósági gyakorlat tükrében a főpolgármester kijelentései? Az egyértelműen látszik, hogy bár intenzitásában nem éri el a példákban szereplő érzelmi töltetet a nyilatkozat, azonban az alábbi tényezők összhatásukban megalapozhatják az uszítást:

  1. fontos és a főváros életében mérvadó közszereplő mondja, így szavainak hatása jóval nagyobb súlyú, mint az átlagos polgároké,
  2. főpolgármesterként így látszólag politikai háttértámogatást ad a meleg-ellenes cselekményeknek,
  3. a melegek ellen már így is jelentősen növekedett a gyűlölet-bűncselekmények száma (ezt a jogalkotó is külön rögzíti a Büntető Törvénykönyvhöz fűzött indokolásban), így reálisan számolni lehet vele, hogy a nyilatkozat hatására ez a szám emelkedhet,
  4. különösen érzékeny periódusban teszi meg ezt a nyilatkozatát, amikor a legenyhébb reakciók is képesek meleg-ellenes közhangulatot teremteni,
  5. a felvonulás áthelyezése lehetőségének fenntartásával, lebegtetésével a melegek szegregációját és kiközösítését sugallja,
  6. egyértelműen felfedezhető egyfajta érzelmi túlfűtöttség,
  7. az országos tévécsatorna miatt rengeteg emberhez jutott el az üzenet.

Hogy milyen következményei lesznek (ha lesznek) ezeknek a kijelentéseknek? A Pride közeledtével árnyaltabb képet kaphatunk erről, és talán az is kiderül, érkezik-e addig feljelentés az ügyben. Mindenesetre, ha büntetőjogi következményeket nem is von végül maga után az eset, attól még a társadalomban kimutatható káros hatásokkal jár, ez pedig remélhetőleg a jövőben felelősebb viselkedésre sarkallja majd a közszereplőket.

nyitottak-d0001A5D8403925e059ff

A képek forrása:

http://194.33.69.87/image/article/main/.660×1200/95504.jpg http://static.168ora.hu/db/05/D8/nyitottak-d0001A5D8403925e059ff.png http://rewrite.origos.hu/s/img/i/1207/20120707-melegfelvonulas-menet-resztvevok-lufikkal-az.jpg http://194.33.69.87/image/gallery/856/.1000×1000/13095.jpg http://magyarhirlap.hu/mh/webimage/9/1/4/8/wimage/Tarlos_cimerrel.jpeg

***

Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Arsbonit a Facebookon. Videós tartalmainkért pedig látogass el a Youtube csatornánkra.