Aki másnak vermet ás

(Az Ügyvédvilág.hu írása)

A fürdő üzemeltetője kártérítési felelősséggel tartozik a balesetért, ha a leeresztett kültéri medence üres állapotára, mint veszélyforrásra megfelelő módon a figyelmet nem hívja fel – állapította meg a Szegedi Ítélőtábla egy eseti döntésében.

Az ügy előzményei

Az egyik termálfürdő üzemeltetője ellen kártérítési pert indítottak egy halálos kimenetelű baleset miatt. A fürdő részét képezte a fürdőépület végétől mintegy 10 méter távolságban található 0,3–2,5 méterig változó mélységű kültéri élménymedence, és egy mellette elhelyezkedő, kültéri szaunát magában foglaló faépület is. A fürdő üzemeltetési szabályzata szerint a kültéri medence csak a nyári fürdőszezonban üzemelt, az adott év április 15. napjától október 15. napjáig, azonban műtárgyvédelmi okokból a medencében a vízszint az ún. bukóél alatt maradt, a víz a medencéből nem került teljesen leeresztésre. Ennek hatására gyakran előfordult, hogy a kültéri szaunát igénybe vevő vendégek a hivatalosan nem üzemelő kültéri medencét is használatba vették szaunázás után.

medence1

2008. március 26. napján megkezdték a kültéri medence felkészítését a nyári fürdőszezonra (tisztítás, karbantartás), így a medence vizét leeresztették, az a baleset napján, 2008. március 29. napján teljesen üres volt. Az üzemeltető a kijárati ajtókra ragasztott A/4-es méretű táblákon hívta fel a fürdő vendégeinek figyelmét a kültéri medence használaton kívüliségéről, továbbá szintén kihelyezett feliratok hívták fel a figyelmet a fürdő általános házirendjére, amely kifejezetten tiltotta a fürdőzőknek a medence széléről történő ugrálást. A balesetet szenvedő személyt a fürdő személyzete nem tájékoztatta a kültéri medence vize leeresztéséről, így közepes fokú alkoholos befolyásoltság állapotban a sértett 19 óra 36 perc körül a fürdő épületének kijárati ajtaján kilépve, futásból az üres medencébe ugrott. A sértett a súlyos sérülésektől két nappal később elhunyt.

Az elsőfokú bíróság döntése

Pályakezdőként egy nemzetközi irodában?

❓ De melyikben? ❓ Hogy válasszam ki? ❓ Hogy tudok jelentkezni, ha épp nem hirdetnek állást? ❓ Melyik jogterület való nekem? ❓ Mit mondjak, ha a bérigényemről kérdeznek? ❓ Milyen szinten kell lennie az angolomnak? ❓ Tényleg napi 12 órát kell dolgozni?❓

A felperesek (a sértett rokonai) kérték a bíróságtól, hogy a Ptk. 339. § (1) bekezdése alapján kötelezzék az üzemeltetőt a sértett elhalálozásával összefüggésben felmerült vagyoni és nem vagyoni káruk megtérítésére. Álláspontjuk szerint ugyanis az üzemeltető nem úgy járt el, ahogyan az elvárható lett volna, mivel:

a) a leeresztett kültéri medence mellett nem biztosított úszómesteri felügyeletet, jóllehet tudta, hogy a fürdő vendégei a kültéri szauna miatt a téli időszakban is használják a kültéri medencét.
b) nem kerítette körül a leeresztett medencét.
c) elmulasztotta a fürdő vendégeinek egyértelmű és megfelelő tájékoztatását az üres medencéről.
d) nem biztosította a megfelelő külső világítást az esti időszakban, így a vendégek számára nem volt észlelhető a medence üres állapota.

Az üzemeltető védekezésében hivatkozott arra, hogy a baleset bekövetkeztének időpontjában a kültéri medence zárva volt, ezt a tényt jól láthatóan elhelyezett táblák jelezték a vendégek számára, hogy semmilyen kötelezettség nem terhelte őt sem a körülkerítésre, sem a kültéri világítás biztosítására, illetve mivel a medence üzemen kívül volt, úszómesteri felügyeletet sem kellett biztosítania. A baleset kizárólag a sértett házirendet sértő magatartására vezethető vissza, mivel kifejezett tiltás ellenére szándékosan a medencébe ugrott.

A bíróság megerősítette, hogy az üzemeltetőt nem terhelte sem az úszómester biztosításának, sem pedig a leürített medence körbekerítésének kötelezettsége.

medence2

Kiemelte ugyanakkor, hogy mivel az üzemeltető tisztában volt azzal, hogy a fürdő vendégei a kültéri medencét a szauna használatával összefüggésben a nyári időszakon kívül is használják, akkor járt volna el kellő és elvárható gondossággal, ha a fürdő vendégeit határozottan és egyértelműen tájékoztatja a kültéri medence teljesen leeresztett, üres állapotáról vagy olyan körülményeket teremt, amelyek alapján a vendégek számára teljesen nyilvánvalóan észlelhetővé válik az üres medence, mint veszélyforrás.

A bíróság álláspontja szerint az üzemeltető elmulasztotta a fürdő vendégeinek megfelelő tájékoztatását a kültéri medence leeresztett állapotáról. Akkor járt volna el az elvárható gondossággal, ha

a) az üres állapotra egyértelmű tájékoztatást ad a vendégeknek [a tájékoztatóból nem következik egyértelműen, hogy a medence üres, az alkalmazottaktól szóbeli tájékoztatás pedig nem érkezett] b) biztosítja a medence észlelhetőségét biztosító kültéri világítást [a látási viszonyok az éjszakai sötétségnek megfelelőek voltak, nem volt észlelhető a medence üres állapota] c) veszélyhelyzetet jelző legalább jelképes körülkerítést alkalmaz a medence mellett, legalább a vendégek által szükségszerűen használt útvonalon [hiszen a fürdő épületéből kilépő vendégek a leeresztett medence mellett jutnak el a szaunához].

Mindezek alapján az üzemeltető magatartását felróhatónak ítélte meg a bíróság a baleset bekövetkezése szempontjából, ugyanakkor kiemelte, hogy annak bekövetkezéséhez a sértett jelentős mértékben hozzájárult (súlyos gondatlanság, minimális körültekintés elmulasztása, alkoholos befolyásoltság, házirend megsértése).

A felperesi fellebbezés tartalma

Az üzemeltető fellebbezésében kérte az alperesi felelősség megállapításának mellőzését. Szerinte az üzemeltetőnek nem kell számolnia a vendég szándékos normaszegéséből eredő károsodásával. A baleset nem következett volna be, amennyiben a sértett betartja a fürdő házirendjét és nem ugrik nekifutásból a kivilágítatlan és üzemen kívüli medencébe.

Megjegyezte továbbá, hogy a kültéri medence nem esik útba a kültéri szaunához vezető úton, az csak célirányosan, kerülve érhető el, a világítás pedig a szauna és a fürdőépület közti úton biztosított volt.
A tájékoztató táblák több, jól látható módon történő elhelyezése pedig önmagában elegendő tájékoztatást adott a fürdővendégek számára.

Az Ítélőszék megállapításai

A bíróság az alperesi fellebbezést figyelembe véve arra a következtetésre jutott, hogy így sem állapítható meg, hogy az üzemeltető a vendégek megfelelő tájékoztatásának egyértelműen eleget tett. Azt a kérdést, hogy a szaunához menet a kültéri medence útba esik-e vagy sem, irreleváns kérdésnek tekintette. Ha ugyanis számítani kellett arra, hogy a fürdő épületéből kilépve a kültéri medencét a vendégek az üzemeltető által eltűrt gyakorlat szerint használhatják, úgy csak az elsőfokú ítéletben írt körülmények megteremtésével lehetett volna olyan helyzetet teremteni, amely alapján a medence üres állapotára, mint veszélyforrásra egyértelműen következtetni lehet.

Mivel ezen intézkedések megtételére nem került sor, az alperes a felelősség alól kimenteni magát nem tudta.
A másodfokú bíróság figyelembe vette, hogy amennyiben csak az alperes által eltűrt medencehasználatra került volna sor, úgy nyilvánvalóan a baleset nem következett volna be, tehát döntő szerepet játszott a kár bekövetkezésében a sértett. P. súlyosan gondatlan magatartása és tudatos normaszegése, amelyet az üzemeltető magatartásával elhárítani nem tudott. Ezeket a körülmények értékelve a másodfokú bíróság az üzemeltető felelősségének mértékét 20%-os mértékben találta megállapíthatónak.

Az ismertetett döntés (Szegedi Ítélőtábla Pf. III. 20 095/2012.) a Bírósági Döntések Tára 2014/2. számában 157. szám alatt jelent meg.

*

Képek forrásai:   http://encrypted-tbn0.gstatic.com/images?q=tbn:ANd9GcQo0LTCrDSQS4rszENgPUXF95RiTyHk039FtOSQXs0M7cNXmwl-

http://static1.beanscdn.co.uk/modules/SbPicture/picture/how-to-empty-a-swimming-pool-1.jpg

*

Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Ars Bonit a  facebookon.

A cikk az Ügyvédvilág.hu-n jelent meg, az Ügyvédvilág.hu az Ars Boni szakmai együttműködő partnere.

***

Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Ars Bonit a facebookon.