Jogellenes az Amazon-adó? Avagy miért (nem) kell adózni az Amazonnak

Forgalmiadó-beszedési kötelezettség terhelheti a jövőben a webes kereskedőket az Egyesült Államok több tagállamában. Egészen a közelmúltig a nagyszámú online áruházat nem terhelte ilyen kötelezettség, aminek következtében jelentősen kevesebb bevételhez jutottak az állami kormányzatok. New York állam adófizetési kötelezettséget rótt ki az államban nem letelepedett, de ott kereskedelmi tevékenységet folytató webáruházakra. Az állam bíróságai már kimondták az adó jogszerűségét. Az Amazon.com a Szövetségi Legfelsőbb Bíróság elé vitte az ügyet. Az ezzel kapcsolatos, az Egyesült Államokban képviselt nézőpontok azonban megoszlanak.

amazonnagy

A vita háttere

Manapság mindennapos dolog az interneten keresztül történő vásárlás, termékek, szolgáltatások megrendelése, zenék, fájlok letöltése. Elég, ha csak online beszerzett könyvekre, vagy netes jegyrendelésekre gondolunk. Ritkábban jut eszünkbe azonban, hogy vajon ezekre az ügyletekre milyen adószabályok vonatkoznak, kell-e egyáltalán adót fizetni, ha interneten keresztül vásárolunk akár ingó tárgyakat, akár szolgáltatásokat, akár pusztán hordozó nélküli információt.

Az Amazon esetében New York állam azon törvénye adott okot a jogvitára, amely szerint forgalmiadó-kötelesek a vállalat azon termékei is, amelyeket webáruházában értékesít. A webes értékesítéseket ez idáig nem terhelte forgalmi adó. Jelentős sérelem tehát a cégnek, ha mostantól fogva ez az előny elveszne az általa eladott termékek esetében.
Az ügy az internet kérdéskörébe burkoltan az Egyesült Államok adószabályozásában régóta jelen lévő, megoldatlan problémát tesz ismét aktuálissá. Az Egyesült Államokban a forgalmiadó-szabályozás eltér az Unióban ismerttől, mivel az nem szövetségi szinten, egységesen kerül megállapításra, hanem az ilyen tárgyú törvényhozás az egyes államok hatásköre. Ennek megfelelően az államok saját adótörvényeiket csak meghatározott korlátok között érvényesíthetik.

A korlátokat a Szövetségi Legfelsőbb Bíróság állapította meg joggyakorlata során. Ennek alapja kettős. Egyrészt az Egyesült Államok Alkotmánya és a Legfelsőbb Bíróság ezzel kapcsolatos jogértelmezése nyomán érvényben lévő szabály szerint az államok közti kereskedelem szabályozása kizárólag a Kongresszus hatásköre. Ebből következően egy állami adójogszabály, amely az állam határain túlnyúlóan állapít meg kötelezettségeket, az államok közötti kereskedelmet korlátozza, tehát tilos. A tilalom másik forrása azon szabály, hogy az állam mint közjogi entitás nem róhat túlzott terhet az állampolgárokra, ha ahhoz nem társul méltányos ellentételezés. A (tag-)állam határain kívüli, ott nem letelepedett kereskedők adószabályokkal terhelése túlzott tehernek minősülhet.

Kutatás a jogi munkaerőpiacról

A kitöltők között a nyertes választása szerint kisorsolunk 4 db Szigetjegyet, egy 75.000 Ft-os IKEA utalványt vagy egy 75.000 Ft-os Repjegy.hu utalványt!

Létezik azonban olyan indok, amely jogalapot teremt az USA tagállamai számára, hogy „befogják” a nem állami kereskedőket adóztatás céljából. Ez a minimális kapcsolat követelménye, amely tulajdonképpen annak megnyilvánulása, hogy az adott kereskedő és az állam között kimutatható valamilyen kölcsönös, előnyös kapcsolat. Ilyen például, hogy az eladó élvezi az állam infrastruktúráját, fogyasztói piacát, egyéb szolgáltatásait.

A Legfelsőbb Bíróság ilyen kapcsolatnak nyilvánította egy kereskedőnek a Florida államba küldött ügynökeit (1), vagy Washington államban, a cég alkalmazásában lévő mérnököt. (2) Érdekes megfigyelni, hogy a Bíróság felfogásában alkalmazkodott a technológiai fejlődéshez. 1992-es ítéletében (3) kimondta, hogy a technológiai fejlődés eredményeként már nem szükséges feltétlenül a tényleges fizikai jelenlét, ahhoz, hogy az adóztatási jog megállapítható legyen. Így például kapcsolatnak minősül a kiterjedt gazdasági jelenlét is. Természetesen ezen érvelés további értelmezési kérdéseket és vitaalapot vet fel.

A fent leírtak fényében nem meglepő az államok azon törekvése, hogy kibővítsék a kapcsolatra alapot adó okok körét, mivel más eszközük nem áll rendelkezésre, ha államon kívüli, de saját lakosaik számára értékesítő eladót kívánnak adóztatni. Az ezzel kapcsolatos harc számos jogvitát idéz elő. Ide sorolható a jelen cikk tárgyául szolgáló Amazon-ügy is.

A vitatott adó

Az Amazon Delaware államban bejegyzett cég, világszerte bonyolít kereskedelmet. Potenciálisan számos állam kívánhatja ennek megfelelően adóztatási jogköre alá vonni. Ez különösen igaz magukra az Egyesült Államok tagállamaira. 2008-ban New York állam kísérelte meg forgalmi-adóztatási jogkörébe vonni a kereskedő vállalatot.
Az Amazonnak nincsen irodája, munkavállalója, vagy bármely más ingatlana New York államban, képviselői útján sem bonyolít üzletet. New York lakosai kizárólag az interneten keresztül rendelhetnek a cégtől, e megrendeléseket pedig államon kívüli raktárakból szállítja ki a vállalat.

A bonyodalmak forrása abból származott, hogy az Amazon elindította az ún. “affiliate programját”, amelynek lényege, hogy a programban résztvevő weboldal üzemeltetők jutalékot kapnak az Amazon oldalára irányított vásárlók vásárlásai alapján. A kérdéses weboldalakon Amazonra utaló linkek kerülnek elhelyezésre.  Az erre való kattintással a látogató az Amazon oldalára kerül. Amennyiben a látogató vásárol is a kérdéses oldalon, az affiliate programban szerződő fél jutalékot kap.

Amint azt fent láthattuk, az államok csak akkor állapíthatnak meg adókötelezettséget az Amazon számára, ha kimutatják a lényegi kapcsolatot a vállalat és az állam között. New York állam az affiliate programot látta e kapcsolat alapjának. A 2008-ban törvénybe iktatott rendelkezés értelmében amennyiben egy kereskedő olyan szerződést köt, amely alapján egy, az adott államban illetőséggel bíró személy a weboldalán keresztül vásárlókat irányít a szóban forgó webkereskedő oldalára, az vélelmet keletkeztet, hogy a cég az adott államban üzletet bonyolít. Az aktív üzleti tevékenység folytatása pedig alapot teremt az adófizetési-kötelezettség előírására. A szabály egy értékhatárt is megállapít: akkor kötelezhetőek a webes kereskedők a fizetési kötelezettség teljesítésére, ha a kérdéses linkeket követő személyeknek tulajdonítható vásárlásokból származó bevételük a megelőző 12 hónapban meghaladta a 10 000 dollárt. A vélelem megdönthető, ha bizonyításra kerül, hogy a partner népszerűsítési tevékenysége nem meríti ki a kapcsolat alkotmányos követelményét.

Az Amazon a törvényt bíróság előtt támadta meg alkotmányos alapon. Úgy tartotta, hogy a törvény túl széles körű és homályosan megfogalmazott. Azt is állította továbbá, hogy a jogszabály kifejezett célpontja maga a társaság, és az állam annak leple alatt kívánja adóztatási hatáskörébe vonni a nagy forgalmat lebonyolító webes óriást.

Az ügyben annak eldöntése kapott nagy szerepet, hogy a linkeket a weboldalaikon elhelyezők pusztán passzív hirdetést valósítanak meg, vagy aktívan folytatnak üzletszerző tevékenységet az Amazon részére. A New York-i Bíróság szerint nem megalapozatlan annak vélelme, hogy a weboldal üzemeltetője aktívan vesz részt az Amazon népszerűsítésében, hisz ezzel a tevékenységével nyereséghez jut az átirányított látogatók számával arányosan. New York állam első és másodfokú bírósága szerint a törvény ezért nem alkotmányellenes. (4) Az ügy az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága előtt folyik tovább.

A szabályozás kritikája

A törvénynek számos támogatója és ellenzője akad. Ellenzői szerint kizárólag abból a célból vezették be, hogy ezzel növeljék az állami bevételeket, és ezzel a módszerrel adófizetésre kötelezzék azt a számos online kereskedőt, akik korábban el tudták kerülni, hogy adót kelljen fizetniük. Azt is a törvényhozás szemére vetik, hogy a törvény célja a határaikon belül letelepedett kereskedők gazdasági érdekeinek védelme, akik eredetileg is kötelesek a forgalmi adó befizetésére. Kritikusai szerint a törvény emellett nem csak a belföldi kereskedők állítólagos versenyhátrányának csökkentése miatt torzító hatású, hanem azért is, mert kifejezetten előnytelen intézkedéseket tartalmaz a nem államon belüli kereskedőkre nézve, mivel a befizetési kötelezettség teljesítése egy államon kívüli online kereskedő számára nagyobb teher, mint államon belüli versenytársának. Támogatói szerint mindezzel szemben a jogszabály egy adózási kiskaput szüntet meg.

Mindazonáltal az mindenképpen megállapítható, hogy a törvény hatására az online kereskedők közül számosan szüntették meg affiliate programjaikat, így sok, az affiliate programban részt vevő, az oldalukon az Amazon linkjeit feltüntető weboldal-fenntartó jelentős jövedelemtől esett el.

Végül többen úgy vélik, bármilyen döntés is születik az Amazon-ügyben, az nem oldja meg az elektronikus kereskedelem adóztatásának nehézségeiből származó problémákat. A kérdés ugyanis nem az, hogy hogyan lehet az online kereskedelem résztvevőit adóztatni, hanem hogy egyáltalán mi minősül adóztatható ügyletnek, milyen jogcímen adóztathatóak egyes digitális termékek, és hogyan lehetséges az ügyletekben resztvevők azonosítása, valóságos fizikai jelenlétük megállapítása.

 *

Jegyzetek:

  1. Scripto, Inc. v. Carson, 362 U.S. 207 (1960)
  2. Standard Pressed Steel Co. V Department of revenue Wash., 416 US 560 (1975)
  3. Quill Corp. v. North Dakota, 504 U.S. 298 (1992)
  4. Fel kell azonban hívni a figyelmet arra, hogy az Egyesült Államok bíróságai kétféleképpen vizsgálhatják egy rendelkezés alkotmányosságát. Egyrészt vizsgálhatják azt, hogy a rendelkezés minden lehetséges alkalmazásában alkotmányellenes-e (facial challange). Másfelől annak elbírálása lehet kérdés, hogy az adott rendelkezésnek az indítványozó esetében történő konkrét alkalmazása révén minősül alkotmányellenesnek (as applied) Jelen ügyben a Bíróság az első aspektus szempontjából mondta ki az alkotmányellenességet. Ez a kimenetel összefüggött azzal, mely jogcímekre alapozta az Amazon a keresetét. (Győrfi Tamás: Az amerikai alkotmányjog szabadság-fogalma.)

Források:
Amazon.comLLC, et al., Appellants, v New York State Department of Taxation and Finance et al., Respondents. 2010 NY Slip Op 07823 (81 AD3d 183) November 4, 2010
G. S. YANG, JAMES, LAURICELLA, LEONARD J. Tax Problems of Digitized e-Business. Journal of Internet Commerce, 9:222–242, 2010.
New York állammal pereskedik az Amazon.com. 2008. 05.05. http://www.mfor.hu/cikkek/New_York_allammal_pereskedik_az_Amazon_com.html
Amazon Takes the Tax Fight to the Supreme Court. 2013. 08. 29. Bloomberg BusinessWeek. Technology.http://www.businessweek.com/articles/2013-08-29/amazon-takes-the-tax-fight-to-the-supreme-court
Győrfi Tamás: Az amerikai alkotmányjog szabadság-fogalma. http://jesz.ajk.elte.hu/gyorfi4.html#_ftn1

 *

A kép forrása: http://www.businessweek.com/articles/2013-08-29/amazon-takes-the-tax-fight-to-the-supreme-court

***

Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Ars Bonit a facebookon.