Amikor a rágalmazásnak lába kél, avagy a határon átnyúló becsület és jóhírnév sérelmével kapcsolatos perek az Európai Unióban

A nyár közeledtével már mindannyian lázasan tervezgetjük a külföldi utakat, arra azonban bizonyára kevesen gondolnak, hogy a rágalmazás, pontosabban a becsület- és jóhírnévsérelem is képes utazni a határokon át. Nézzünk erre egy egyszerű példát! Amikor egy magas presztízsű spanyol csapat úgy érzi, hogy egy francia hírlap cikke megsértette a gárda jóhírnevét, akkor mind a spanyol, mind a francia bírósághoz fordulhat a személyiségi jogsértés megállapítása céljából. Ilyenkor azonban nyomós oka van abban az államban pert indítani, ahol az ottani szabályok révén az eljárás végén számára kedvezőbb eredményt érhet el, mint a másikban. A felvázolt esetet a szakirodalom találóan rágalmazási turizmusként emlegeti.

Az Európa Tanács 2019-ben kiadott egy tanulmányt az online megvalósuló rágalmazási ügyekkel kapcsolatban. Ebben az írásban még az szerepelt, hogy a rágalmazási ügyekben előforduló forum shopping visszaszorítására nincs megfelelő jogi eszköz az Európa Tanács tagállamaiban. A cikkemben többek között megválaszolom azt a kérdést, hogy 2024 éve miért jelenthet fordulópontot abban, hogy a határon átnyúló, jóhírnév és becsület megsértésével kapcsolatos eljárások egy csoportja szabályozásra kerüljön az Európai Unión belül.

Rágalmazási turizmus vs. forum shopping

A rágalmazási turizmus a nemzetközi magánjogi berkekben előszeretettel alkalmazott forum shopping egyik speciális formája. A jelenség lényege, hogy a leendő felperes a számára vélhetően kedvezőbb döntést hozó állam bíróságához fordul annak érdekében, hogy ez a fórum állapítsa meg becsületének és jóhírnevének sérelmét. A legkedvezőbb igazságszolgáltatási fórum kiválasztása ilyenkor a jog kihasználásával valósul meg, és megakadályozhatja a véleménynyilvánítási szabadság, az információhoz való hozzáférés, a média sokszínűségének és a diverzitásának érvényesülését.

A rágalmazási turizmus és a forum shopping fogalmát a szakirodalom gyakran egymás szinonimájaként említi. Érdemes először megvizsgálnunk a két jelenség gyakorlati megvalósulásában rejlő különbségeket. A rágalmazási turizmus szabályozása azon okból kifolyólag is kihívások elé állítja az Európai Uniót, mert napjainkban az interneten, például egy online folyóirat által közzétett tartalom a világ bármely részén elérhető. Az elérhetőség ilyen széles köre papíron azt eredményezheti, hogy a rágalmazási turisták az összes állam fórumai között válogathatnak, hogy hol indítsanak eljárást.

A kérdéskör speciális jellegét indokolja továbbá, hogy az ide tartozó esetekben két alapvető jog ütközése figyelhető meg. A véleménynyilvánítási szabadság és a közérdekű ügyek megismeréséhez való jog áll az egyik oldalon, a másik oldalon pedig a személyiségi jogok találhatók. Ha az Uniót elhagyva nemzetközi vizekre evezünk, az Amerikai Egyesült Államokban és az Egyesült Királyságban figyelhető meg jelentős eltérés a két terület szabályozását illetően. Az amerikai állampolgárok az országuk területén szabadon gyakorolhatják az alkotmányban biztosított véleménynyilvánítási szabadságukat. Ellenben, ha Angliában perlik be őket egy határon átnyúló ügyben, egy becsületsértő kijelentés miatt, akkor elképzelhető, hogy az ottani joggyakorlat miatt a felperes magánélethez és jóhírnévhez való joga élvez előnyt az ő szólásszabadságukkal szemben.

Összegezve az eddig leírtakat, a kérdés kapcsán további nehézséget jelent az, hogy ahány állam, annyiféle különböző nemzeti jogi rendelkezés és értelmezés létezik a becsület és jóhírnév megsértéséről, illetve a véleménynyilvánítás szabadságáról. Az eltérő hozzáállások nemzeti szinten ahhoz vezethetnek, hogy a nemzetközi magánjogi szabályozáshoz viszonyulva szintén különböző vélemények alakulnak ki.

Rágalmazási turizmus előfordulását befolyásoló tényezők

A következőkben azok a karakterisztikus jellemzők kerülnek bemutatásra, amelyek a forum shopping megjelenését befolyásolhatják a rágalmazási ügyekben és ezzel elősegíthetik a rágalmazási turizmus népszerűségének növekedését. A kereset benyújtását megelőzően a sértett általában ezen okok alapján mérlegel, hogy vajon melyik bíróság fogja az ügyét rá nézve a legkedvezőbben elbírálni.

Ide sorolhatók a különböző elévülési idők, kijelölve azt az időkeretet, amelyen belül a leendő felperes eljárást indíthat. Rágalmazási ügyekben minél hosszabb az erre nyitva álló időintervallum egy adott államban, annál valószínűbb, hogy a sérelmezett írás közlője ott forum shopping áldozatává fog válni. Általánosságban elmondható, hogy ez egyéves időtartamot szokott jelenteni a különböző országokban, viszont abban is lehet eltérés, hogy ezt mikortól kell számítani. Például Franciaországban az elévülés kezdetét kizárólag az első publikáció jelenti, azt nem lehet az újraközléshez vagy a letöltések időpontjához kötni. Az Egyesült Királyságban csak 2013 óta beszélhetünk ilyen szabályozásról.

A bizonyítás terén abban mutatkoznak jelentős különbségek, hogy a bizonyítási teher a felperes vagy az alperes vállán nyugszik-e. Másik fontos tényező a bizonyítottság foka, amely azt jelenti, hogy a tények alátámasztása során a bizonyosság mely szintjét kell megugrania a felperesnek vagy az alperesnek. A sértett számára előnyösebb, ha csupán azt kell alátámasztania, hogy a másik személy őróla becsületsértő állításokat közölt. Ilyenkor a bizonyítás az alperest terheli: rá nézve az ügy akkor lehet kedvező kimenetelű, hogyha meg tudja győzni az eljáró bíróságot, hogy az általa közölt tartalom megfelel a valóságnak.

Elképzelhető, hogy a leendő felperes annak a helyzetnek a kihasználásával indít eljárást egy adott országban, hogy az ellenérdekű félnek nincs lehetősége a tárgyaláson való megjelenésre, például az odautazás nehézséget, illetve jelentős többletköltséget jelent a számára. Bizonyos államokban az ilyen mulasztás azt fogja eredményezni, hogy a bíróság az alperes távollétében hoz jogerős ítéletet, amelyet kizárólag a sértett által szolgáltatott tényekre és bizonyítékokra fog alapozni.

Az adott államban igényelhető kártérítés módja és összege is meghatározó faktor lehet egy rágalmazási ügyben a forum shopping vonatkozásában. Ezeknek a tényezőknek az alakulásáról a joghatósági kérdések kapcsán fogok részletesebben írni a cikkem következő részeiben. Az igényelhető kártérítés magas összege elrettentő hatással bírhat a sérelmezett állítások írói és akár rajtuk kívül mások számára, hogy a véleménynyilvánítási és szólásszabadságukat gyakorolni tudják, nem beszélve az eljárási költségekről és az ügyvédi munkadíjakról.

Joghatósági kérdések

A rágalmazási turizmus esetében kiemelkedő jelentőséggel bíró fogalom a joghatóság. A cikk elején említett példánál maradva a spanyol és a francia bíróság, azaz az egymással versengő fórumok közül ki kell jelölni azt, amelynek az adott vitás nemzetközi magánjogi jogviszonyban eljárási és döntési jogosultsága lesz. Az Európai Parlament és Tanács 1215/2012/EU rendelete (a továbbiakban: Brüsszel Ia. rendelet vagy Rendelet) irányadó a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatósággal, valamint a határozatok elismerésével és végrehajtásával összefüggésben. A Brüsszel Ia. rendelet egyik alapvető célja, hogy megelőzze a forum shopping alkalmazását és a leendő peres felek számára kiszámítható eljárásokat és eredményeket biztosítson.

A joghatóságnak számos fajtája létezik, a cikkben vizsgált kérdésben az általános és a különös joghatóság bír relevanciával. Az általános joghatóság értelmében a fórumot az alperes lakóhelye, székhelye fogja meghatározni, az állampolgárságától függetlenül. Az általánoshoz képest a különös joghatóság olyan további okokat tartalmaz, amelyeket a felperes vagylagosan választhat, viszont ezek a joghatósági szabályok szintén csak akkor alkalmazhatók, ha az alperes valamely tagállamban lakóhellyel vagy székhellyel rendelkezik. Ezen okok közül a Brüsszel Ia. rendelet 7. cikk 2. pontját kell közelebbről megvizsgálnunk. A rendelkezés a jogellenes károkozással, illetve az azzal egy tekintet alá eső cselekménnyel vagy ilyen cselekményből fakadó igénnyel kapcsolatos ügyekre vonatkozik. A 7. cikk 2. pont alkalmazási körébe tartoznak az olyan keresetek, amelyek az alperes felelősségének megállapítására irányulnak, és nem minősülnek szerződéssel kapcsolatos ügynek a 7. cikk 1. pontja alapján. A rágalmazási turizmus alapját képező jóhírnév és becsület megsértésével kapcsolatos perek is az ilyen ügyek közé sorolhatók. A Rendelet azt mondja ki, hogy ebben az esetben a valamely tagállamban lakóhellyel rendelkező személy annak a helynek a bírósága előtt perelhető, ahol a káresemény, nevezetesen a személyiségi jogsértés bekövetkezett vagy bekövetkezhet.

Hely, ahol a káresemény bekövetkezett

Az Európai Unió Bírósága a „hely, ahol a káresemény bekövetkezett” fordulattal számos ügyben foglakozott. Már egy 1976-os, később Bier-ítélet néven elhíresült döntésében kimondta, hogy a káresemény bekövetkezése több helyet is magában foglalhat: egyrészt ahol a kárt okozó esemény megtörtént, másrészt ahol maga a kár megvalósult. A sértett választhat, hogy melyik hely szerinti bíróság előtt szeretne a másik fél ellen eljárást indítani.

A rágalmazási turizmus esetén a központi szerepet a személyiségi jogsértés, azon belül a becsület és jóhírnév sérelme kapja. Ezen okból kifolyólag a következőkben azokat az ítéleteket mutatom be, amelyek a kár bekövetkezésének helye kapcsán személyiségi jogsértések esetén speciális szabályokat állapítottak meg. A nyomtatott sajtóban megjelenő cikkeknél alkalmazható különös joghatóság kérdése először a Shevill-ügyben került az EUB elé. Az angliai lakóhellyel rendelkező Fiona Shevill és egy franciaországi székhelyű gazdasági társaság voltak az alapeljárás felperesei, az alperes pedig egy párizsi székhelyű újság kiadója volt. A felperesek azt sérelmezték, hogy az újságcikk olyan fényben tüntette fel őket, mintha egy kábítószerkereskedő hálózat tagjai lennének, amely számára pénzmosási tevékenységet végeznek. Az EUB azt állapította meg, hogy ilyenkor a sérelem azokon a helyeken jelenik meg, ahol a kiadványt forgalmazták, feltéve, hogy az áldozatot ezeken a helyeken ismerik is. Ez a feltevés az igazságszolgáltatás hatékony működésével van összhangban, ugyanis ennek a helynek a bírósága a legalkalmasabb a jogsértés elkövetésének és a megfelelő kártérítésnek a megítélésére. Az ítélet lényege, hogy az ilyen ügyekben valamennyi olyan tagállam bírósága joghatósággal rendelkezik az ott keletkezett károk elbírálására, ahol a becsületsértő tartalom terjesztése megtörtént, és amelyben az érintett állítása szerint ezen tartalom a társadalmi megbecsülését hátrányosan érintette. A Shevill-ítéletben megfogalmazott következtetést mozaikelvnek nevezzük. A felperesnek elegendő arról nyilatkoznia a keresetlevélben, hogy állítása szerint a társadalmi megbecsülését kár érte az adott országban.

Az internetes honlapon való közzététel kapcsán az eDate Advertising-ítéletben kimondottak szolgálhatnak iránymutatásul a személyiségi jogsértéseknél. A világhálón megjelenő tartalom legfőbb jellemzője, hogy mindenütt jelen van, és az egész bolygón meghatározhatatlan számú internetfelhasználó töltheti le. Ilyen esetben a terjesztés számszerűsítése nehézséget okozhat, amely végső soron a kár felmérését akadályozza. A személyiségi jogsértés sértettre való hatását azon bíróság tudja leginkább megítélni, ahol a sértett érdekeinek központja található. Ez a hely általában megegyezik a szokásos lakóhellyel, ellenben attól eltérő tagállamban is lehet, ha más körülmények, például szakmai tevékenység gyakorlása, ezzel az állammal való különösen szoros kapcsolatra utalnak. A Shevill-ügyhöz képest az eDate Advertising-ítélet abban is újítást hozott, hogy a sértett mint felperes számára lehetővé tette, hogy az érdekeinek központja szerinti ország bírósága előtt nemcsak az ott keletkezett károk, hanem a teljes kár megtérítése iránt indíthasson pert.

A Bíróság a Bolagsupplysningen-ítélet körében emelte ki, hogy a jogsértő tartalom helyesbítésére, a hozzászólások eltávolítására irányuló kérelem egy és oszthatatlan. Ebből következik, hogy az ilyen igények csak azon tagállami bíróság előtt érvényesíthetők, amely a teljes kártérítési kereset elbírálására joghatósággal rendelkezik. Ezen bíróságok vagy az alperes lakóhelye, vagy a kárt okozó esemény bekövetkezésének helye, vagy a felperes érdekeinek központja szerinti tagállamban találhatók, amely fórumok előtt a felperes a választása szerint perelhet. Egy 2021-ben született ítélet, a Gtflix Tv kontra DR-ügyben a mozaikelv kapcsán rögzítette a hozzáférhetőség követelményét. Az alapeljárás felperese egy olyan gazdasági társaság, amelynek a letelepedési helye és érdekeinek központja is a Cseh Köztársasághoz köthető. Az alperes pedig egy magyarországi lakóhellyel rendelkező személy, aki a sértett állítása szerint rá nézve bántó hozzászólásokat tett közzé több internetes oldalon és fórumon. A felperes a francia bírósághoz fordult azzal a kéréssel, hogy kötelezze az alperest a jogsértő cselekmény abbahagyására, egy közlemény közzétételére és a kártérítés megfizetésére. Az EUB azt mondta ki, hogy a sértett kérheti az általa megkeresett bíróság tagállamának területén okozott kár megtérítését minden olyan tagállam bírósága előtt, amelynek területén e megjegyzések hozzáférhetők vagy hozzáférhetőek voltak.

Összefoglalva a fenti ítéleteket, az alábbi következtetéseket vonhatjuk le a határon átnyúló személyiségi jogsértéseket érintő joghatósággal kapcsolatban. A leendő felperes a választása szerint egyrészt fordulhat az általános joghatósági ok alapján az alperes lakóhelye, székhelye szerinti tagállam bíróságához. A különös joghatósági ok, a korábban említett Brüsszel Ia. rendelet 7. cikk 2. pontja további három kapcsolóelv alapján biztosít perlési lehetőséget a sértett számára. Ezek közül az egyik a kárt okozó esemény bekövetkezésének helye, amely az EUB joggyakorlata szerint megegyezik az alperes lakóhelyével az interneten megvalósuló személyiségi jogsértések esetén. A másik kapcsoló tényező a sértett érdekeinek központja, amely szerinti bíróságot esetről esetre kell megállapítani, a releváns körülmények alapján. A harmadik, legújabbnak mondható feltétel pedig a hozzáférhetőség, amelynek értelmében a leendő felperes azon tagállam bírósága előtt indíthat eljárást a másik fél ellen, ahol a sérelmes tartalom hozzáférhető volt. Az interneten közzétett tartalmak vonatkozásában ez azt jelenti, hogy a sértett valamennyi tagállam bíróságához fordulhat. Azonban ezen fórumok előtt csak az adott tagállam területén keletkezett károk megtérítését követelheti. Ezzel szemben a többi kapcsolóelv szerinti bíróságok előtt a teljes kárának a megtérítésére igényt tarthat, illetve a helyreigazításra és törlésre irányuló kereseteivel is fordulhat hozzájuk.

Közéleti részvételt akadályozó stratégiai perek

2024. május 6-án lép hatályba az Európai Parlament és Tanács közéleti részvételt akadályozó stratégiai perekkel (röviden: SLAPP-perek) kapcsolatos irányelve, amely véleményem szerint kulcsszerepet fog kapni a jövőben az Unióban megvalósuló rágalmazási turizmus visszaszorítása kapcsán. A SLAPP-perek jellegzetessége, hogy befolyással bíró személyek olyan újságírók, civil szervezetek ellen indítanak eljárást, akik vagy amelyek valamely közérdekű ügy kapcsán szólaltak fel ellenük. Az ilyen peres folyamatok az írások közlőinek megfélemlítésére, elhallgattatására irányulnak, hasonlóan a rágalmazási turizmushoz, ahol a sértett végső célja szintén az, hogy a másik felet akadályozza véleménynyilvánítási és szólásszabadságának gyakorlásában. Fontos különbségtétel, hogy a SLAPP-perekkel kapcsolatos irányelv csak azon publicistáknak nyújt védelmet, akik közérdekű ügyekről tudósítanak. Ezzel szemben a rágalmazási turizmus jelensége általánosságban felöleli a jóhírnév és becsület megsértésével kapcsolatos, határon átnyúló eljárásokat, ahol a perindítás a joghatósági szabályok kihasználásával történik, függetlenül attól, hogy a sérelmezett állítások közérdekű ügyet érintenek-e vagy sem. Az irányelv megalkotásának körülményeire és a tartalmának elemzésére ebben a cikkünkben [hivatkozás] tértünk ki.

A szabályozás említést tesz a határokon átnyúló vonatkozású ügyekről. Ennek értelmében valamely ügy ilyen jellegűnek minősül, kivéve, hogyha mindkét fél lakóhelye, székhelye az eljáró bíróság szerinti tagállamban található, és az érintett helyzet szempontjából releváns minden egyéb elem kizárólag az érintett tagállamhoz köthető. A bíróság feladata megállapítani az adott helyzet szempontjából releváns elemeket, az egyes ügyek sajátos körülményeinek függvényében. Az eljáró fórumnak figyelembe kell vennie például a közéleti részvételi cselekményt, az esetleges visszaélésre utaló konkrét elemeket, különösen azt, hogyha a sértett több eljárást indított egynél több államban. A CASE (Coalition Against SLAPPS in Europe) nevű egyesület, amelyet európai civil szervezetek közössége alkot, jelentős szerepet töltött be abban, hogy a határokon átnyúló vonatkozású ügyek fogalma minél tágabb módon kerüljön meghatározásra. Az egyesület által végzett kutatás alapján ugyanis a vizsgált SLAPP-pereknek mindössze kevesebb, mint 10%-a minősül határon átnyúlónak a szó szoros értelmében véve. A hagyományos megközelítés szerint ehhez az szükséges, hogy a felperes és az alperes lakóhelye, székhelye két, egymástól eltérő tagállamban helyezkedjen el. A határokon átnyúló vonatkozású ügyek fogalmának tágítása lehetőséget ad arra, hogy minél több eljárás az irányelv hatálya alá tartozónak minősüljön, ezáltal még nagyobb védelmet nyújtva a közéleti részvételt akadályozó stratégiai perek áldozatai számára.

Konklúzió

Az egy államon belül megvalósuló személyiségi jogsértési perekhez képest a határon átnyúló ügyek még nagyobb összetettséggel bírnak, és jelentős mértékű költséget, időt igényelnek. Az Európai Unió tagállamai számára a közéleti részvételt akadályozó stratégiai perekkel kapcsolatos irányelv nyújthat jogi kapaszkodót a forum shopping visszaszorítása érdekében. A szabályozás célja, hogy a közérdekű ügyekben felszólalókra nézve kedvezőtlen vagy megalapozatlan keresetekkel szemben hatékony védelmet biztosítson a jövőben. Ellenben a rágalmazási turizmus érintheti a bulvárhírnek minősülő közléseket is, amelyek kívül esnek a közérdekű ügyek fogalmi körén, annak ellenére, hogy gyakran tömeges közérdeklődés tárgyát képezik. Az uniós jogalkotásnak ebben a körben egy olyan helyzetre kell megoldást találnia, amikor a rágalmazási turisták ragaszkodnak becsületük és jóhírnevük védelméhez, míg a véleménynyilvánítók célja, hogy megfélemlítés nélkül gyakorolhassák a szólásszabadságukat.

Ez a cikk az Arsboni 2024. tavaszi gyakornoki programjának keretében készült.

Irodalomjegyzék