Új jogi szakmák és a mesterséges intelligencia alapjai

November 23-án Orbán Miklós, az OPL alapító partnere tartott előadást a Közép-Európai Egyetem Jogi Karán angol nyelven a jogi szakma legújabb trendjeiről és a mesterséges intelligenciában rejlő lehetőségeiről.

Közhely: Átalakul a jogi szakma

Nyugaton tényként kezelik azt, hogy a jogi szakma hatalmas átalakulás előtt áll. Ennek három kiváltó okát szokták megjelölni:

  1. A 2008-as pénzügyi-gazdasági válság óta a cégek jóval kisebb költési hajlandósággal rendelkeznek jogi kiadások vonatkozásában. Az ügyvédi irodáktól kevesebb pénzért többet várnak el (ún. more for less challenge).
  2. A technológiai fejlődés a jogi szakmát is elérte.
  3. Új játékosok bukkantak fel a küzdőtéren.

Mi okozta a változásokat? – de tényleg

Orbán Miklós szerint azonban a fentiek csak a felszínt kapargatják. Az igazi kiváltó ok szerinte az, hogy maga a jog ment óriási változáson keresztül az elmúlt évtizedekben.

A változás egyrészt mennyiségi. Minden évben egyre több jogszabály születik, és ez a tendencia minden valószínűség szerint folytatódni fog.

Az Egyesült Királyságban például körülbelül 50 millió szónak megfelelő jogszabály van hatályban.

(Összehasonlításképpen: a King James féle hivatalos angol Bibliában 783 137 szó található.)

A jog azonban természetét tekintve is átalakul. A fent említett mennyiségi növekedés elsősorban a törvényinél alacsonyabb szintű szabályokban manifesztálódik. A szabályok egyre inkább részletszabályok és technikai jellegűek, melyek gyakorlatilag minden iparágat szabályozott iparággá változtatnak. Ezt a helyzetet jól illusztrálja egy PwC által készített, a világ nagyvállalatainak CEO-it célzó felmérés, mely szerint a vállalatvezetők által megjelölt legnagyobb globális üzleti kockázat (megelőzve például a terrorizmust és a geopolitikai instabilitást) a túlszabályozottság.

A jog átalakulásának hátterét az előadó három tényezőben látja. Egyrészt az emberek egyre inkább a politikától várják a megoldást az összes problémájukra. Olyanokra is, melyekről száz évvel ezelőtt senki sem mondta volna, hogy állami szabályozás körébe kellene vonni a rájuk adott válaszokat (pl.: demográfiai helyzet, szegénység). Ezen felül van egy komoly bizalmi deficit a lakosság részéről az élet más szereplőinek (vállalatok, NGO-k stb.) irányába. Végül paradox módon, az iparágak liberalizációja végső soron több szabályozást von maga után.

Mit jelentenek a változások a jogi szakmára nézve?

A fentiek azt is jelentik, hogy az egyik klasszikus jogászi tevékenység, a megállapodások (szerződések) megkötésének folyamatában való részvétel, kevesebb hangsúlyt kap majd pont amiatt, hogy a rengeteg részletszabály a tárgyalási teret drasztikusan csökkenti.

Az említett megnövekedett számú technikai szabályozás és azok megértésének igénye létrehozta a szabályozási szakértő (regulatory expert) kategóriáját. A nagyszámú jogszabálynak való megfelelési kényszer miatt egyre nagyobb szükség lesz az ún. compliance lawyer-ek munkájára. Egy komplex megfelelőségi projekt megvalósításához pedig jogi projekt menedzserekre lesz szükség. Mivel a való életben a szinte végtelen számú szabálynak megfelelni gyakorlatilag lehetetlen, ezért merül fel igény a jogi kockázetkezelőkre (legal risk manager) is, akik az egyes szabályoknak való nem megfelelés rizikóját számokban is mérhetővé teszik. Ha pedig nem tudunk megfelelni, változtassuk meg a játékszabályokat! Ezt pedig a public policy manager munkakörben tevékenykedő személyek fogják elvégezni.

Megfelelnek-e az ügyvédi irodák az új idők kihívásainak?

Röviden: mérsékelten. Kicsit hosszabban: a céges ügyfelek alapvetően elégedettek az ügyvédi irodák jogi tudásával és a nyújtott szolgáltatás színvonalával, viszont abban a kérdésben, hogy az irodák a várakozásoknak megfelelő eredményt produkálnak-e, már egyáltalán nem azok.

Az ügyvédi irodák pedig csak tengődnek a válság kirobbanása óta. Az új munkaerő felvételének volumene stagnál, nem emelkedik a profit, és noha az óradíjat emelték, összességében kevesebbet tudnak kiszámlázni. Mindezt úgy, hogy a jogi szolgáltatásokra fordított költés 2008 óta növekedett. Akkor viszont hova tűnt ez a többlet, ha nem az ügyvédi irodák fölözték le?

Bizony az ügyvédi szakma (legal profession) a jogi iparágnak (legal industry) csak egy kis része. Az utóbbiba tartoznak például a különböző folyamatkiszervező-cégek (legal process outsourcing  – LPO), szerződéskezelő (contract management) szolgáltatásokat nyújtó cégek vagy a Big4 tagjai.

A nagyobb tortából szerezhető nagyobb szeletet tehát nem az ügyvédi irodák szerezték meg.

Ezekkel az adatokkal az a vélekedés dugába dőlt, hogy a robotok veszik el a jogászok munkáját  vagy jövedelmét, hiszen egyáltalán nem ez történik. A jogi szakmában az igazi innováció nem elsősorban a legújabb technológiai újítások alkalmazása, hanem az üzleti modell modernizálása.

Orbán Miklós az előadás első részének zárásaként, részben megnyugtatásképpen azt üzente a hallgatóságnak, hogy nyugodtan kezdjenek el dolgozni jelöltként egy nagyobb ügyvédi irodában, hiszen nem valószínű, hogy az az elkövetkezendő tíz évben meg fog szűnni az új szereplők megállíthatatlan előretörése miatt. A fent vázolt változások ugyanis bár szükségszerűek és abszolút tendenciózusan haladnak egy jól kijelölhető irányba, jóval lassabban következnek be, mint ahogy azt a témát körüllengő hype-ból gondolnánk.

Mi az a mesterséges intelligencia?

Az előadás második felében a Orbán Miklós a sokat hallott mesterséges intelligencia alapvetéseinek átadásával igyekezett tiszta vizet önteni a pohárba.

A kiindulópont itt a korreláció (összefüggés) és a kauzalitás (okozatosság) elhatárolása, tekintve, hogy a gyakorlatban gyakran félrevezetően úgy tűnik, mintha a kettő egy és ugyanazon jelenség lenne. Egy egyszerű példa alapján: egy adott időszakban bekövetkező cápatámadások száma korrelál az eladott fagylalt mennyiségével. Józan ésszel belátható, hogy az egyik nem következik a másikból, azaz nincs kauzalitás. Tehát nem azért támad meg több embert a cápa, mert megérzi a fagylaltszagot, és ez begerjeszti őt, vagy eszünk több fagylaltot a cápatámadás kiváltotta ijedtség miatt. Ezzel szemben a magyarázat az, hogy ha jó idő van, kimegyünk a strandra és ebből következően fagylaltot eszünk, és a fagylaltevéstől függetlenül, ha kimegyünk a strandra és úszunk, akkor nagyobb valószószínűséggel támad meg a cápa.

És mi köze mindennek a mesterséges intelligenciához? Az, hogy a mesterséges intelligencia képes nagyon bonyolult és soktényezős összefüggéseket (korrelációt) kimutatni hatalmas mennyiségű adatból. Okozatosságot felismerni viszont nem képes.

Így például egy nagyvállalati belső vizsgálatnál, ahol korrupció gyanúja alapján indul egy nyomozás annak kiderítése érdekében, hogy valóban történt-e visszaélés, hatalmas mennyiségű (több tíz-, vagy akár százezer oldalnyi) dokumentumot kell átnézni. Ha mesterséges intelligencia alapú megoldással akarják javítani a hatékonyságot, akkor a teljes iratmennyiség egy kisebb (2-3%-os) szeletén „kiképzik” az algoritmust. Paraméterként betáplálják, hogy az adott típusú dokumentumok (pl.: rövid, külső és privát címre küldött e-mailek délután kettő és négy óra között, melyek tartalmazzák ezt és ezt a szót) gyanúsak. Ezek után a gépet ráeresztik az egész mintára, és az ember által igénybe veendő idő töredéke alatt listázza a kívánt dokumentumokat. Egyébként pontosan azért, mivel a nagyvállalati hátterű korrupciós esetek nagyon hasonló mintákat követnek, a mesterséges intelligencia használata a csalások felderítésében egy igen elterjedt módszer.

Az algoritmus tehát – megfelelő konfiguráció esetén – gyorsabb és pontosabb, mint az ember, de számos ponton nem éri el alkotójának kvalitásait. A mesterséges intelligencia nem tud kontextusban gondolkodni, és bár a megszerzett adatok mennyiségének növekedésével hatékonyabb lesz, de érdemben fejlődni nem tud. Ezen felül csak nagy mennyiségű adat rendelkezésre állása esetén lesz hatékony. Ahhoz például, hogy egy mesterséges intelligencián alapuló algoritmus képről felismerjen egy macskát, több millió macskás képet kell betáplálni.

Ezért

a mesterséges intelligenciában rejlő előnyöket a legnagyobb cégek fogják élvezni, mert náluk áll rendelkezésre akkora adathalmaz, amely hatékonnyá teszi az algoritmusok működését.

A hallgatóság kérdéseire válaszolva Orbán Miklós annyit mondott, hogy nem kell jogászokból adattudósokká átképezniük magukat az éhhalál elkerülése érdekében. Az alapfogalmakkal nem tisztában lenni viszont, már középtávon végzetes lesz karrierjük szempontjából. Bizonyos munkafolyamatok automatizációja vagy a szoftveres adatfeldolgozás más iparágakban már régóta ismert, de csak mostanában kezd nagyobb volumenben betörni a jogi piacra. Aki ezeket az első hullámban képes jól megérteni és alkalmazni, behozhatatlan előnyre tesz szert a többiekhez képest ebben az épp most átalakuló szakmában.

Ha szeretnél többet is megtudni a téma magyar aktualitásairól, várunk meetupunkon.

*** Wulters Kluwer logo A Jog és Innováció rovat támogatója a Wolters Kluwer

***

Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Arsbonit a Facebookon. Videós tartalmainkért pedig látogass el a Youtube csatornánkra.

MEGOSZTÁS