Az adófolyószámla-kivonat

E dolgozat a Lakatos, Köves és Társai Ügyvédi Iroda, az Új Jogtár és az Ars Boni jogi folyóirat által kiírt 2014. évi cikkíró pályázat keretében született.

Szerző: Höflinger Hajnalka

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi CII. törvény (a továbbiakban: Art.) 14. § (1) bekezdése sorolja fel az adózók adókötelezettségeit, melyek körébe tartozik – többek között – mind a bevallások benyújtása, mind a befizetések teljesítése. Az Art. 35. § (1) bekezdése és a 37. § (1) bekezdése árnyalja tovább a képet, melyek alapján – leegyszerűsítve – a törvényben előírt határidőig (ez azonban az Art. mellett más törvény is lehet, tipikusan ilyenek az egyes adókról, illetve az illetékekről szóló törvények) a bevallásokat be kell nyújtani, az adónemenként bevallott összegeket, illetve az adóhatóság által megállapított fizetendő adót pedig az esedékesség napjáig meg kell fizetni.

Az adóbevallás az adózó nyilatkozatának minősül, tehát az adatok helyességéért, a határidőben történő benyújtásért és megfizetésért is az adózó felelős. A kérdés különös jelentőségét az adja, hogy az adózó által saját nyilatkozataként beadott bevallás minden külön intézkedés nélkül végrehajtható okiratnak számít. Az esetlegesen elkövetett hiba, tévedés, elírás javítására önellenőrzés keretében lehetőség van (kivéve az önellenőrzési tilalom beálltának eseteit, melyek jellemzően az ellenőrzési eljáráshoz kapcsolódnak), azonban csak az évülési időn belül. Az Art. 43. § (1) bekezdése az adóhatóság kötelezettségét ismerteti, mely alapján az adózó adófizetési kötelezettségét és költségvetési támogatási igényét, valamint az arra teljesített befizetést és kiutalást az adófolyószámlán tartja nyilván adónemenként.

Magyarországon az önadózás alapelve érvényesül. Bár az Art. 1. § (5) bekezdésében foglaltak szerint az adóhatóság az adózónak a törvények megtartásához szükséges tájékoztatást megadja, e tevékenysége során azonban nem vállalhatja át az adózó kötelezettségeinek teljesítését, így nem járhat el az adózó helyett adóigazgatási ügyekben sem, csupán segítséget nyújt. Vagyis a NAV-nak törvényi felhatalmazás, valamint az adatok ismeretének hiányában nem áll módjában adózói kötelezettséget teljesíteni (például bevallás „benyújtása”), ahogyan az adózó által elkövetett hibákat sem korrigálni (rossz adózóhoz vagy rossz adónemre teljesített befizetés), az adózó által benyújtott bevallásról (a benyújtás napjáról, adattartalmáról) értesíteni sem.

Az adófizetési kötelezettség teljesítésével kapcsolatos szabályokat az Art. 37. § (2) és 40. § (1) bekezdésében találhatjuk. Az esedékesség jelentőségét az adja, hogy a határidőn túl teljesített befizetés késedelmi pótlékot, mulasztási bírságot, esetlegesen végrehajtási eljárást von maga után, mivel az Art. 178. § 4. pontja alapján az esedékességkor meg nem fizetett adó és jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatás adótartozásnak minősül. Az adótartozás fogalma alatt azonban nem csupán az egyes adónemeket értjük, hanem valamennyi, az Art. 4. §-ba foglalt adót, járulékot, illetéket, a központi költségvetés, elkülönített állami pénzalap, Nyugdíjbiztosítási Alap, Egészségbiztosítási Alap javára teljesítendő, törvényen alapuló kötelező befizetést. Fontos kiemelni, hogy az adóra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni az adóelőlegre, bírságra, pótlékra és költségre is törvény (tehát nem kizárólag az Art.) eltérő rendelkezése hiányában. Az egyes adók és támogatások esedékessége az Art. 2. számú mellékletében található, míg a döntésben megállapított fizetési kötelezettségek fizetési határideje az Art. 37. § (1) bekezdése szerint a jogerőre emelkedéstől számított 15 nap.

Az illetéktartozások esetében fokozott figyelmet kell fordítani arra, hogy az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 78. § alapján az esedékességet követő 15 napig pótlékmentesen megfizethetőek. A főszabálytól eltérően a bevallás benyújtásának határideje, illetve a bevallott kötelezettség esedékességének napja eltérhet egymástól.

Az adóelőleg fizetési és feltöltési kötelezettség specialitását jelenti, hogy a kötelezettség esedékessége (az adóelőleg megfizetése) megelőzi a bevallás benyújtásának határidejét, tehát azt megelőzően kell a fizetést teljesíteni. Előfordulhat ugyanakkor, hogy míg az adóelőleg megfizetését az adózó maradéktalanul és határidőben teljesítette, addig a feltöltési kötelezettségét – melyre tipikus példa az egyszerűsített vállalkozói adó – csupán részben, tehát a bevallásában megjelölttel szemben alacsonyabb összeg megfizetésére került sor, ezért az adózónak adótartozása fog keletkezni, noha a bevallás a megállapított adó és az adóelőlegek, valamint a feltöltési kötelezettség összegének különbözeteként, vagyis a bevallás benyújtásának esedékességével megfizetendő összegként nulla forintot tüntetett fel. A feltöltési kötelezettség meg nem fizetett összege ebben az esetben szintén késedelmi pótlék számításának alapját fogja képezni, míg az esedékességkor meg nem fizetett összeg végrehajtási eljárás megindítását vonhatja maga után.

Az Art. 43. § (3) bekezdésének értelmében az adózó befizetését, ha a tartozását csak részben egyenlíti ki, az állami adóhatóság az adott adónemen az esedékesség sorrendjében számolja el a tartozásokra függetlenül attól, hogy az adózó mely tétel kiegyenlítésére szánta azt. A jogszabály értelmében tehát az adózót nem illeti meg a rendelkezés joga. Hiába fizeti forintra pontosan a legfrissebb bevallásában vallott kötelezettségét, azt a legrégebbi esedékességű tartozására fogja elszámolni a NAV, csökkentve ezzel a késedelmi pótlék fizetésének alapját is. A folyamatban levő fizetési kedvezményre teljesített összeg ez alól természetesen kivételt jelent a futamidő alatt.

Amennyiben az adózó önhibájából téves adóazonosítót jelölt meg a befizetésnél (leggyakrabban házaspárok esetében fordul elő), a hiba korrigálásához az érintett adózó hozzájárulása is szükséges, mivel az ő adófolyószámlájáról a befizetés az eredeti esedékességgel átkönyvelődik az eredeti adózóéra, mely természetesen az esetleges késedelmi pótlék átszámítását vonja maga után. További hibaforrás, amennyiben tartozását másik adónemre, illetve a tőkét és a késedelmi pótlék összegét egy összegben fizeti meg az adózó. Fontos figyelembe venni, hogy mindegyik adónemhez más-más számlaszám tartozik, melyek aktuális listája az állami adóhatóság honlapjáról letölthető a Szolgáltatások menüpont Számlaszámok menüjéből. A téves befizetés a ’17-es nyomtatvány (átvezetési és kiutalási kérelem), illetve elektronikus űrlap kitöltésével és benyújtásával átvezethető.

Amennyiben az adózó a bevallását a megfelelő nyomtatványon nyújtja be és az összefüggéseiben nem hibás, annak adatait az adóhatóságnak az adófolyószámlára fel kell könyvelnie, azonban ez nem jelenti azt, hogy annak adatait elfogadja. A túlfizetés ténye akkor állapítható meg, ha az érintett adónemek vonatkozásában nincs feldolgozatlan adózói kiutalási, átvezetési kérelem, és az adózónak nincsen olyan benyújtott, de még le nem könyvelt bevallása sem, amelyben a bevallott kötelezettség a túlfizetést megszünteti.

„Kvázi” túlfizetésként jelentkezik az előlegfizetési, illetve feltöltési kötelezettség alapján megjelenő befizetés, mivel a kötelezettséget tartalmazó bevallás benyújtására csupán később kerül sor. Az Art. 150/A. § (1) bekezdése alapján az adóhatóság az adófolyószámlán fennálló túlfizetéseket és tartozásokat egymással szemben elszámolhatja, erre azonban törvényi kötelezettsége nem áll fent akkor sem, amennyiben a túlfizetés összege a tartozásét meghaladja. Ezt a végrehajtási cselekményt 2009. január 1-jétől az állami adóhatóság hivatalból is alkalmazhatja. Az átvezetés gyakorlatilag az adónemek közötti átrendezést jelent, melynek eredményeként az adófolyószámla egyenlege változatlan marad, azonban a tartozás a jóváírás napján megfizetettnek minősül (addig azonban terheli a késedelmi pótlék!). Jelentőségét fokozza, hogy az adóigazolás kiállításához, illetve az adóhatóságnál nyilvántartott adótartozás hiányához kötött kedvezmény figyelembe vétele esetén az adótartozás nettó módon számítandó, míg a végrehajtási eljárás során az adott adónem számlájának tartalma vizsgálandó, nem pedig az adófolyószámla egyenlege.

Az Art. 43. § (5) bekezdése alapján a fennálló túlfizetés elszámolását az adózó és az adó megfizetésére kötelezett személy is kérheti az általa megjelölt adószámlára. Amennyiben a túlfizetés kiutalása iránti kérelem alapján ellenőrzési eljárás indul, annak jogerős lezárásáig mind az igény jogossága, mind a mértéke kérdéses, így arról sem az adózó, sem az adóhatóság nem rendelkezhet. Az Art. 167. § (1) és (4) bekezdéseiben foglaltak szerint a folyószámla-kezelési szakterület által kiküldött értesítések az adott év január 1.-december 31. közötti időszakban fennálló tartozások alapján felszámított késedelmi pótlékot tartalmazzák, amennyiben annak összege magánszemély esetén a száz, egyéni vállalkozó és gazdálkodók esetén az ezer forintot meghaladja. Mértéke az Art. 165. § (1)-(2) bekezdései alapján naptári naponként a felszámításkor érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd részével egyenlő.

A késedelmi pótlék esedékessége 2008. óta egységesen november 15., figyelemmel arra, hogy amennyiben az munkaszüneti napra esik, akkor a megfizetés határideje a következő munkanap lesz. A fizetési kedvezményről szóló határozatban kizárólag a döntés alapjául szolgáló összegre eső, a kedvezmény futamidejére felszámított, a jegybanki alapkamat mértékével megegyező késedelmi pótlék szerepel. Tekintettel arra, hogy sem a százalékszámítás alapja, sem az időtartama nem egyezik meg, ezért az összegek között is eltérés mutatkozik. Amennyiben a mérséklés, illetve a fizetési könnyítés a felszámított éves késedelmi pótlék összegét érinti, az eljáró szakterület határozata tartalmazza, mennyiben módosul annak összege és esedékessége. A fentieken túl fontos tudni, hogy a kapott fizetési kedvezmény átmenetileg módosíthatja ugyan az érintett tartozás esedékességét, azonban annak elvesztésekor (a megszabott feltételt nem teljesíti, a fizetési határidőt elmulasztja) az egyes tételeket újra az eredeti esedékességgel kell figyelembe venni a késedelmi pótlék számítása során. A folyószámla-kivonatban, késedelmi pótlék értesítőben szereplő tartozás jogcímével, összegével kapcsolatosan az adózónak évülési időn belül lehetősége van a késedelmi pótlék összegének módosítását kérni.

Nem kötelező formanyomtatványt használni, azonban a NAV honlapján a Letöltések menüpont Adatlapok és meghatalmazásminták almenüjében található „Észrevétel folyószámla-kivonatra és a kapcsolódó késedelmi pótlék-értesítőre” hasznos segítség lehet. A kiszámított késedelmi pótlékot az állami adóhatóság a 138 Adóztatási tevékenységgel összefüggő késedelmi pótlék adónemen az értesítés évének november 15-i esedékességgel könyveli fel, tehát eddig a dátumig célszerű tisztázni az esetleges eltérést, így ugyanis már a korrigált összeg – akár nulla forint – könyvelődik fel az adófolyószámlára. Az észrevétel eredményeként a NAV illetékes szakterülete döntést hoz.

Ha az adózó több év késedelmi pótlékát érintette a kérelmében, akkor minden évről külön döntést kell hozni. Lényegesnek tartom megjegyezni, hogy az esetleges törlés összege evidens módon nem haladhatja meg az adott évre automatikusan felszámított és előírt késedelmi pótlék összegét, vagyis a törlés nem eredményezhet az adózó részére visszaigénylési jogot. Fontos kiemelni, hogy az előbbiekben részletezett értesítő levelek egyike sem minősül döntésnek, ennek megfelelően a végzéssel és a határozattal ellentétben jogszabály nem ír elő kötelező alaki és tartalmi követelményeket (indokolás, jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatás), mivel nincsen joghatásuk, így jogkövetkezményt sem vonnak maguk után, nem minősülnek végrehajtható okiratnak sem.

A Legfelsőbb Bíróság Kfv.I.35.137/2008/4. számú ítélete szerint az adózónak az önbevallás általános szabálya, valamint a fizetési kötelezettséget megállapító határozatok kézbesítési szabályai alapján külön értesítés nélkül is tudomása kell, hogy legyen az esetlegesen fennálló adótartozásáról. Mivel az Art. 2. számú melléklete tartalmazza az egyes adók és támogatások esedékességét, míg a fizetési kötelezettséget megállapító döntés az ahhoz kapcsolódó fizetési határidőt, így az Art. 37. § értelmében meghatározott befizetési, kiutalási időpont alapján ismert az esetleges késedelmi pótléktartozás ténye és mértéke is. Az Art. 150. § (1) bekezdése alapján az adóhatóság az adótartozás megfizetésére az adóst felhívhatja, eredménytelen felhívás esetén a végrehajtást megindítja. Figyelemmel az előbbiekben idézett rendelkezésben található feltételes módra, kiküldés azonban nem kötelezettség, sem az időpontját, sem tartalmát nem határozza meg jogszabály a NAV számára, így arra éven belül többször is sor kerülhet.

A korábbiakban ismertetett, automatizált módon, nagy tömegben kipostázott adófolyószámla-kivonattal és késedelmi pótlék értesítővel ellentétben a fizetési felszólítás készítése során az ügyintézők egyesével felülvizsgálják az adott adózó folyószámláját, és az érintett adónem kódját és megnevezését, a hátralék, illetve a túlfizetés összegét, valamint az esetlegesen későbbiekben meginduló végrehajtási eljárással kapcsolatos jogkövetkezményeket tartalmazó levelet postáz. Fontos megjegyezni: annak ellenére, hogy a hátralékkezelési szakterület tevékenységének részét alkotja, a fizetési felszólítás egy értesítés, nem minősül végrehajtási cselekménynek, ezért nincsen helye jogorvoslatnak sem ellene, sem az elmaradása ellen. Tekintettel arra, hogy az állami adóhatóságnak nem áll fent értesítési kötelezettsége a végrehajtási eljárás megindításával kapcsolatosan, ezért az esetleges hibák és tévedések mielőbbi kijavítása kiemelt fontossággal bír – mindkét fél részére. Sajnálatos módon sem az adóhatósági nyilvántartások, sem a bevallások nem minden esetben hibátlanok. A fentiekben részletezett értesítők által az adózó lehetőséget kap a visszajelzésre, illetve korrekcióra, valamint az adófolyószámlán szereplő adatok teljességének és helyességének biztosításához szükséges információkat is beszerezheti.

Források, felhasznált irodalom:
Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény,
az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény.

***

Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Arsbonit a Facebookon. Videós tartalmainkért pedig látogass el a Youtube csatornánkra.

MEGOSZTÁS