Az Európai Unióban a nemzeti szuverenitás kifejezése mellett egyre jobban előtérbe kerül a tagállamok alkotmányos identitása. Ezzel a viszonylag új és jogi tartalmát általános alkotmányjogi érvénnyel még meg nem határozó jogi terminus technikussal az Európai Unió jövőjéről és – a tagállamok és az Unió viszonyáról – szóló vita egy megváltozott, új dimenzióba került.
Mi is az az alkotmányos identitás?
Az Alkotmánybíróság 22/2016 (XII.5.) AB határozata kulcsfontosságú jelentőséggel bír az alkotmányos identitás és a nemzeti szuverenitás értelmezése szempontjából. Az Alkotmánybíróság ebben a határozatban definiálta Magyarország alkotmányos identitásának fogalmát, s hangsúlyozta annak elidegeníthetetlen mivoltát a nemzeti szuverenitástól. Párhuzamot vont az alkotmányos identitás és alkotmányos önazonosság között, valamint hangsúlyozta az Alaptörvény R) cikk (3) bekezdésének fontosságát (Az Alaptörvény rendelkezéseit azok céljával, a benne foglalt Nemzeti hitvallással és történeti alkotmányunk vívmányaival összhangban kell értelmezni). Kiemelték, hogy az alkotmányos identitást esetről-esetre nem kell mindig újra értelmezni, mivel annak tartalmát az Alkotmány egésze, a Nemzeti Hitvallásunk és a történeti alkotmányunk vívmányai adják. A határozat értelmében Magyarország alkotmányos identitása olyan alapvető jellegzetességeket hordoz magában, mint az ország nyelvi, kulturális, történelmi és politikai hagyományai.
Mint ahogy azt az Alkotmánybíróság is kiemelte, a nemzeti szuverenitás fogalmával szorosan összefügg az alkotmányos identitás. Ahhoz, hogy megértsük mi is az az alkotmányos identitás, fontos néhány szót ejteni a nemzeti/állami szuverenitásról is. A szuverenitás szó általános jelentése a főhatalom. E fogalom elismerése az 1618-1648 között zajló harmincéves háborúhoz köthető, mivel az ezt lezáró vesztfáliai béke háromszáz önálló német entitás, ezzel együtt pedig a modern nemzetállamok létét ismerte el.
Az állami szuverenitásnak van “belső” és “külső” oldala is. A belső oldalról az államnak saját felségterületén korlátlan és oszthatatlan központi főhatalma van. Külső oldalról azt jelenti, hogy az állam a nemzetközi kapcsolataiban teljesen független, nincs senkinek sem alárendelve. A nemzetközi kapcsolatokban résztvevő államok között ez mellérendeltséget takar.
Miért fontos az alkotmányos identitás?
Az alkotmányos identitás nemcsak napjainkban játszik fontos szerepet az emberek életében. Deák Ferenc 1865. április 16-i húsvéti cikkében is kifejezésre került az alkotmányos identitás fontossága:
“A magyar nemzet mindig hűen ragaszkodott saját alkotmányos önállásához, s mindig határozott ellenszenvvel viseltetett a hatalomnak, s még inkább a hatalom némely kezelőinek azon törekvései ellen, melyek Magyarország alkotmányának mellőzése, sőt megsemmisítésére, s némileg az ország beolvasztásának voltak irányozva (…) mert azon hű ragaszkodás s a beolvasztás elleni határozott ellenszenv csakugyan nemzedékről nemzedékre szállt a magyarnál, s ma épp oly elevenen él, mint száz évvel ezelőtt, és ha a mindenható kegyelme tőlünk el nem fordul, élni fog még századok múlva is”.
Ez alapján ugyan az alkotmányos identitás koncepciója viszonylag új keletű, történelmi hagyományai a fentiek alapján messzire nyúlnak vissza a magyar történelemben.
Egy állam alkotmánya az ország jogi, társadalmi, gazdasági alaprendjének legfontosabb dokumentuma, melyet saját szuverenitása körében fogad el. Voltaképpen az Alkotmányban testül meg az ország. Az alkotmányozó célja az volt, hogy az alkotmányban kifejezésre juttassa, hogy milyenek is vagyunk mi, magyarok. Ennek a védelme fontos lépése annak, hogy az egyre inkább globalizálódó világban megőrizzük a magyarságunkat. Megfigyelhető, hogy manapság a nemzetek egyre inkább egymásra vannak utalva, s az alkotmányos identitás kiemelkedő szerepet játszik abban, hogy az egyes országok megőrizzék saját jogi kultúrájukat és értékeiket, miközben az integráció és a nemzetközi együttműködés előnyeit is kihasználják. Voltaképpen az alkotmányos identitás az alkotmány “magja”. Az ebbe foglalt értékeket nemzetközi szerződések vagy nemzetek feletti szervezetek, például az Európai Unió hatására sem lehet figyelmen kívül hagyni.
Az alkotmányos identitás kérdése és tartalma akkor válik igazán fontossá, amikor egy ország alkotmánya összeütközésbe kerül egy nemzetközi szervezet jogával. Az alkotmány ugyanis a belső jogforrási hierarchia csúcsán helyezkedik el. Ez azt jelenti, hogy azzal ellentétes jogszabály nem hozható létre. Az alkotmányos identitás ezért egyfajta biztosítékot nyújthat, hogy egy állam megőrizze alapvető értékeit és saját alkotmányos rendjét.
Az alkotmányos identitás jövője és jelentősége
Véleményem szerint az európai integráció mélyülésével párhuzamosan, az alkotmányos identitás kérdése is egyre fontosabb lesz az Európai Unió tagállamai számára. Az alkotmányos identitás ugyanis nem csak egy jogi fogalom. Jelentős szerepe van a nemzetközi politikában is. Napjainkban jelentős globális kihívásokkal kell szembesülnünk, melyeket a tagállamok nem tudnak önállóan megoldani. Így összefogásra kényszerülnek többek között a környezetvédelem, migráció vagy nemzetközi gazdasági/pénzügyi színtéren is. Ezeket a kérdésköröket a tagállamokat közös szabályok létrehozásával igyekeznek megoldani. Az alkotmányos identitás így véleményem szerint egyfajta “védőhálót” jelent az adott tagállamnak, hogy a legfontosabb nemzeti értékei az összefogások mentén ne sérüljenek.
Összegzés
A nemzetállamok és a szupranacionális szervezetek között húzódó határvonalak megőrzése és újradefiniálása az alkotmányos identitásra épülve biztosíthatja, hogy az európai integrációban megmaradjon az egyensúly. A tagállamok ezen alapértékei iránti tisztelet kulcsfontosságú ahhoz, hogy az európai integráció az együttműködést és a nemzeti sokszínűséget egyaránt támogassa. Az alkotmányos identitás révén az államok nemcsak jogi önállóságukat, hanem kulturális, történelmi és társadalmi értékeiket is védhetik. Az, hogy a gyakorlatban valójában hol húzódik az alkotmányos identitás és az európai integráció közötti határ az jóval bonyolultabb, azt az Európai Unió Bíróságának az esetjogán keresztül lehet értelmezni.
Ez a cikk az Arsboni 2024. őszi gyakornoki programjának keretében készült.
Irodalomjegyzék
- 22/2016 (XII.5.) AB határozat
- Kende Tamás, Sonnevend Pál – Nemzetközi Jog Tankönyv
- Az alkotmányos identitás funkciója és alkalmazhatósága a szupranacionális térben Doktori (Ph.D.) értekezés Készítette: Dr. Tribl Norbert
***
Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Arsbonit a Facebookon. Videós tartalmainkért pedig látogass el a Youtube csatornánkra.