Az az álmom, hogy van egy álmom – A Compliance Risk Management 1. rész

Hát, folytatódik… Mondhatnám, hogy kezdődjön a második évad, de úgy érzem, hogy az e-jogászközgazdász rovat első évadát sem zártuk le teljesen. Ahogyan írom ezeket a sorokat, bele-belenézek a korábbi cikkekbe és öröm látni, hogy mennyi mindenről tudtunk beszélgetni a rovatnak és az Arsboninak köszönhetően. A továbbiakban ugyancsak találkozunk majd adózási és számviteli kérdésekkel, ahogyan pénzügyi gondolatokkal is, de a jövőben szeretném a témaköröket sokkal rugalmasabban kijelölni. Így tudjuk majd érinteni például a stagfláció fogalmát, a tax compliance összetett rendszerét vagy akár izgalmasabb nemzetközi vonatkozású történéseket. Utóbbira kiváló példa, hogy miért kell a jegybanki alapkamattal foglalkozni, ez milyen hatással van a hitelfelvételekre, kitérve az inflációval kapcsolatos összefüggésekre.

  1. Nosztalgia

Az adózás és számvitel témakörökben már nem fogunk olyan részleteket érinteni, amiket már átnéztünk, így aki szeretné újra felvenni a ritmust, nézzen bele a korábbi cikkekbe: https://arsboni.hu/category/e-jogaszkozgazdasz/. Természetesen vissza-vissza fogunk utalni a leírtakra, de sosem árt az ismétlés. Korábban beszéltünk többek között:

  • a számvitelről általában, a beszámolóról és annak fajtáiról,
  • a jogkövetési vizsgálatról,
  • a TBSZ-ről, vagyis a tartós befektetési szerződésről/számláról,
  • a bírságokról, melynek során példákon keresztül vizsgáltuk meg, hogy a fogalmak mit jelentenek,
  • kifejezetten részletesen megnéztünk az FCPA-t, vagyis az amerikai Külföldi Korrupciós Gyakorlatról szóló törvényt és egy releváns jogesetet is,
  • elég részletesen átbeszéltük a megbízható és a kockázatos adózó feltételeit, az előbbi kedvezményeit és az utóbbi „büntetéseit”,
  • végül pedig, a rovat első vendégszerzője írt az üzletrész átruházásának eseteiről.

2. Egy kis IMF útmutató a NAV-nak

2022. júniusa óta az Arsboni olvasói még inkább el vannak kényeztetve adójogi témában, mivel az Andersen Kollégáinak adójogi podcastje már az Arsboni felületén is elérhetők. Két adás is arra inspirált, hogy a sok, az adózók általi megfelelést elősegítő szabályok tömkelege után, foglalkozzunk kicsit a Nemzeti Adó- és Vámhatósággal (továbbiakban: Adóhatóság). Elképesztő fejlesztéseken ment és megy keresztül az Adóhatóság, amelyek során hatalmas mennyiségű adattal találkoznak, nem beszélve arról, hogy ekkora adathalmazból ki kell szűrni a kockázatos adózókat, hiszen az Adóhatóság legfontosabb feladata mégiscsak az adók beszedése. Ettől függetlenül, a leírt compliance praktikák, elemek hasznosak lehetnek minden vállalkozásnak, mert a követeléskezelés napirendi téma lehet náluk is, ha valamelyik ügyfelük nem fizet határidőre. Az említett két adás:

https://nyugtaval.hu/2022/03/11/van-uj-a-nav-alatt-ez-mar-reg-nem-ugyanaz-az-adohivatal/ 

https://nyugtaval.hu/2021/07/20/folytatodik-az-adodigitalizacios-forradalom/

Legal Fest 2022 Ősz

Számos élő és online eseménnyel várunk az ország legnagyobb jogászoknak szóló fesztiválján.

A továbbiakban tehát a compliance risk managementről (a továbbiakban: CRM) lesz szó, így a sok adójogi és számviteli gondolat mellé behozzuk a rendszerbe a kockázatmenedzsment izgalmas területét is. Az újdonság még annyi lesz mostantól kezdve, hogy néhány szót, fogalmat angolul és franciául is összegyűjtünk a cikkek végén, valamint a magyarázatra szoruló fogalmakat is ott bontjuk majd ki, hogy ne törjék meg a szöveget.

Az adóhatóság elsődleges feladata tehát az, hogy begyűjtse az adókat, melyeket aztán az ország társadalmi és gazdasági céljainak finanszírozására lehet fordítani. Az Alaptörvény O) cikke is tartalmazza, hogy „mindenki felelős önmagáért, képességei és lehetőségei szerint köteles az állami és közösségi feladatok ellátásához hozzájárulni”, vagyis az adózóktól elvárják, hogy a törvényben meghatározott adókötelezettségeiket teljesítsék.

A (jog)szabályoknak való megfelelés, vagyis a compliance annak a mértékegysége, hogy az adózók milyen mértékben tesznek eleget kötelezettségeiknek, akár önként, akár az Adóhatóság általi kikényszerítés révén. 

A Compliance Risk Management azt teszi lehetővé, hogy az országok adóhatóságai optimalizálják az adók beszedését azáltal, hogy azonosítják a problémás adózókat, akiknél az adófizetés teljesítése veszélybe kerül és az erőforrásaikat a legmagasabb kockázatokra összpontosítják.

Ez azért fontos, mert az Adóhatóságnak is az önkéntes adófizető a legjobb adófizető, hiszen az nem kerül pénzbe, nem kell jogkövetési vizsgálatot vagy egy nagyobb volumenű adóellenőrzést lefolytatni az adózónál. Alapvetően mindenki eleget szeretne tenni az adófizetési kötelezettségének, és természetesen érteni is szeretné, hogy mik ezek a kötelezettségek, mert pl. nem szeretnénk adóbírságot fizetni az adóhiányunk után amiatt, mert nem értettünk valamit a bevallásban szereplő sorokból és valamilyen összeget hibásan adtunk meg, aminek következtében kevesebb adót fizettünk be stb.

Vessünk egy pillantást a Gazdasági Együttműködés és Fejlesztés Szervezete (OECD) által kidolgozott és a compliance risk management területén általános gyakorlattá vált CRM eljárásra, rendszerre. Egy jól kidolgozott és hatékony CRM az adott szervezet, vállalkozás minden részét érinti. Ennek a folyamatnak van egy adott sorrendje, és legalább évente, ha pedig szuperek szeretnénk lenni, akkor még gyakrabban kell megismételni és a változásoknak megfelelően alakítani, hiszen láthattuk, hogy 2-3 év leforgása alatt mennyit változott a világ, nekünk erre is tudni kell megfelelően reagálni.

1. Működési környezet

Annak a környezetnek az értékelése, amelyben az adóigazgatás működik. Ez magában foglalhat belső (a személyzet létszáma és szakmai felkészültsége, digitalizáció) és külső tényezőket (jogszabályok, gazdasági helyzet) is.

2. Kockázatok azonosítása

Ez magában foglalja az adóhatóság rendelkezésére álló adatok felhasználását a minták és a tendenciák azonosítására. Ezek megmutatják a nem megfelelő adózói működést a regisztráció / bejelentkezés, a bevallások és a beszámoló benyújtása, és az adófizetés vonalon. Az első lépés ehhez a hasonló jellemzőkkel rendelkező adózók csoportokba sorolása és a lehetséges kockázatok azonosítása.

3. Kockázatok értékelése és rangsorolása

Különféle módszerek segítségével értékeljük és rangsoroljuk a feltárt kockázatokat, melyeket aztán összehasonlítunk annak érdekében, hogy a kockázat bekövetkezése esetén, annak következményét fel tudjuk tárni.

4. Adófizetői magatartás elemzése, értékelése

Segít meghatározni, hogy hogyan lehet a korábban azonosított, értékelt és rangsorolt kockázatokat a legjobban kezelni. A szabálykövető adózók általában ismerik a jogszabályokat, a bevallásokat időben nyújtják be és rendesen fizetik az adót. A nem szabálykövető adózók azok, akik pl. vagy aktívan igyekeznek kibújni adókötelezettségeik alól, vagy akár azok is, akik félreértik a törvényt vagy annak alkalmazását. A kézikönyv szerint és ez a gyakorlatban is igaz, hogy az oktatás és az adózók különféle módon történő „okosítása” költséghatékonyabb, mint mondjuk egy adóellenőrzés megindítása és lefolytatása. Egy apró példa erre az Adóhatóság oldalának megváltozása és „adófizetőbarátabbá” tétele.

5. Kezelési stratégiák meghatározása

A kockázatok rangsorolása és az adófizetői magatartás kiértékelése után a következő lépés egy kezelési stratégia kidolgozása. A kezelési stratégia tartalmazhat megelőző, támogató vagy kikényszerítő eszközöket. A stratégiát Compliance Improvement Plan-nek (a továbbiakban: CIP) hívják, és általában minden kiemelt kockázathoz külön stratégiát készítenek. Egy CIP-et bármilyen kiemelt kockázatra el lehet készíteni, de gyakori a kis-közepes-nagy adózók tengelyén, vagy iparági alapon (pl.: építőipar) történő tervezés.

6. Stratégia megtervezése és végrehajtása 

7. Teljesítmény nyomon követése a stratégia tükrében 

8. Eredmények kiértékelése

A folyamat utolsó lépése a CIP hatásának kiértékelése mind az önként teljesítő adózók, mind pedig a kényszer hatására teljesítő adózók vonatkozásában. Az eredmények kiértékelése ahhoz szükséges, hogy a vezetőség tájékoztatást kapjon az eredményekről és ennek megfelelően tudják fejleszteni, módosítani stb. a CIP-eket, illetve az eredményeknek megfelelő döntést tudjanak hozni.

Egyelőre itt megállunk a gondolatmenettel, mivel nagyjából kaptunk egy képet, hogy mit is takar a CRM és legalább már annyi bizonyos, hogy nem a Customer Relationship Management-ről beszélünk. Ahogy ígértem, a cikk végére jöjjön néhány szó, kifejezés a magyar mellett angolul és franciául is (ebben a sorrendben).

  1. Gazdasági Együttműködés és Fejlesztés Szervezete – Organisation for Economic Co-operation and Development (OECD)Organisation de coopération et de développement économiques
  2. Nemzetközi Valutaalap – International Monetary Fund (IMF) – Fonds monétaire international
  3. adócsalás – tax fraudfraude fiscale
  4. adófizető – taxpayer contribuable
  5. adókulcs – tax rate – taux d’imposition

A cikk dr. Hancz Patrik Arsbonin indult rovatának tizenkettedik része. Az eddigieket itt találod.

A szerző jogász-közgazdász, az Arsboni Közösség tagja.

Felhasznált források és irodalom:

  1. OECD Guidance Note. 2004. “Compliance Risk Management, Managing and Improving Compliance.” (https://www.oecd.org/tax/administration/33818656.pdf) [Letöltve: 2022.10.13.]
  2. Revenue Administration: Compliance Risk Management (https://www.imf.org/-/media/Files/Publications/TNM/2022/English/TNMEA2022005.ashx) [Letöltve: 2022.10.13.]
  3. Governance, risk, and compliance handbook – Technology, finance, environmental, and international guidance, and best practices. Edited by ANTHONY TARANTINO, PHD. JOHN WILEY & SONS, INC. 2008.

Kép forrása: https://pixabay.com/hu/illustrations/agy-fej-silhouette-l%c3%a9pcs%c5%91k-5472126/

***

Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Arsbonit a Facebookon. Videós tartalmainkért pedig látogass el a Youtube csatornánkra.