Az elektronikus aláírás szerepe a hazai jogrendszerben

Az elektronikus kommunikáció térnyerésével a hagyományos tranzakciók jogi relevanciájú építőelemeinek digitális kimunkálása elengedhetetlen. A technológia számtalan megoldási lehetőséget kínál, ugyanakkor a jogalkotók, jogalkalmazók (esetenként jogtudósok) feladata a hagyományos jogi értékeknek leginkább megfelelő eszközök meghatározása. Természetesen a technológia-semlegesség általánosan elfogadott elvének megfelelően, a jog elsősorban a funkcionális megközelítés segítségével írhatja körül a szükséges paramétereket.

Zámbó Alexandra a fenti címen előadást tart az Arsboni, Baker McKenzie Jog & Innováció konferencián május 27-én. Ha meghallgatnád, jelentkezz nézőnek ide kattintva!

A kommunikáció egyik lényeges (de nem feltétlenül alapvető) eleme, hogy meghatározott személyek között folyik. A személyek meghatározása, identifikálása az online világban több módon is megtörténhet. Amennyiben a kommunikáció célja joghatás kiváltására alkalmas jognyilatkozat megtétele, akkor az esetek többségében már nem csak a nyilatkozatot tevő fél, de az elektronikus formában megjelenő jognyilatkozat hitelesítése is szükségessé válik. A lehetséges megoldások közül, mind a személy, mind az elektronikus dokumentum azonosítására, hitelesítésére alkalmas az elektronikus aláírás, helyesebben ennek meghatározott formái.

Az elektronikus aláírásba fektetett jogalkotói bizalom az Európai Unió jogalkotásának szintjén még az ezredforduló előtt manifesztálódott, az elektronikus aláírásra vonatkozó közösségi keretfeltételekről szóló, az Európai Parlament és a Tanács 1999/93/EK irányelve elfogadásával, amelyet nemzeti jogrendszerünkbe (még tagállami státuszunk előtt) integráltunk az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvénnyel. Az elektronikus aláírás jogintézményének megítélése az elmúlt 15 évben nem jutott nyugvópontra. Az e-aláírás egyes típusaihoz fűzött joghatások átfogó vizsgálata különösen időszerű, hiszen 2016. július 1-jétől közvetlenül alkalmazandó a belső piacon történő elektronikus tranzakciókhoz kapcsolódó elektronikus azonosításról és bizalmi szolgáltatásokról, valamint az 1999/93/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló az Európai Parlament és a Tanács 2014. július 23-i 910/2014/EU rendelete (eIDAS). A közösségi jog elsőbbsége jelentősen átrendezte a hatályos nemzeti jogszabályokat, véleményem szerint a jogharmonizáció több-kevesebb sikerrel történő megvalósítása jelenleg egy homályos, kevésbé átlátható jogi helyzetet eredményezett, elsősorban a fokozott biztonságú elektronikus aláíráshoz fűződő joghatások vonatkozásában.

A tervezett prezentációban egy rövid elméleti bevezető után, bemutatnám az elektronikus aláírás jogi szabályozásának hazai történetét (2001-2016), majd ismertetném a jelenleg hatályos vonatkozó jogi előírások főbb sarokpontjait, végül ez e-jog ezen megkerülhetetlen jogintézményének jövőjét illető feltételezéseim kívánom felvázolni.

Kutatás a jogi munkaerőpiacról

A kitöltők között a nyertes választása szerint kisorsolunk 4 db Szigetjegyet, egy 75.000 Ft-os IKEA utalványt vagy egy 75.000 Ft-os Repjegy.hu utalványt!

Zámbó Alexandra

Szakmai gyakorlat és munkatapasztalat:
2016 okt. –Pécsi tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar, Közigazgatási Jogi tanszék, Informatikai és Kommunikációs Jogi Csoport
2004 - 2016Pécsi Tudományegyetem Kancellári Hivatal, Jogi Főosztály, Igazgatási Jogi Osztály
Tanulmányok:
2016 –Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi doktori képzés
2009jogi szakvizsga
2002 - 2006Pécsi Tudományegyetem ÁJK, szakokleveles politológus szakirányú továbbképzés
1999 - 2004Pécsi Tudományegyetem ÁJK, jogász szak
2003Tilburg University, Law School (Erasmus tanulmányi félév)
Nyelvtudás:angol


Nézőként jönnél? Regisztrálj a konferenciára!

Kép forrása

*** Wulters Kluwer logo A Jog és Innováció rovat támogatója a Wolters Kluwer

***

Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Ars Bonit a facebookon.