Az EU felpörgeti a digitalizációt – Az Európai Unió digitális iránytű stratégiája

A Covid-19 pandémia az Unió vezetői számára is egyértelművé tette azt, hogy a digitális átállást nem elegendő az egyes tagállamok szintjén megvalósítani, hanem ennek manifesztálódnia kell a közösségi intézményrendszerekben, illetve az unió jövőjét meghatározó közös stratégiákban is. Ennek mentén az Európai Tanács a 2020. október 1–2. között tartott rendkívüli ülésén felkérte a Bizottságot, hogy dolgozzon ki egy átfogó koncepcionális javaslatot, amely a 2030-ig terjedő időszakig határozza meg a digitalizáció előmozdításával kapcsolatos közös törekvéseket, beazonosítva az érintett területeket és meghatározza a megvalósítás lehetséges menetrendjét.

A Bizottság 2021. március 9-én terjesztette elő „A 2030-ig tartó időszakra vonatkozó digitális iránytű: a digitális évtized európai útja” című dokumentumot, amely Európa és az Európai Unió digitális átalakításának jövőképét, céljait és a megvalósításhoz szükséges főbb eszközöket és területeket vázolta fel. A Bizottság által készített digitális iránytű, a Bizottság által tavalyi évben elfogadott „Európa digitális jövője” című stratégiai dokumentumra épül, keretrendszerét az ebben meghatározott súlypontok jelentik. Ugyanakkor a digitális iránytű már számításba vette mindazon változásokat (különös tekintettel a Covid-19 pandémia világméretű hatásaira) amelyek időközben bekövetkeztek és amelyek miatt így indokolttá vált a 2020-as digitális stratégia újragondolása.

A digitális iránytű 2030-ig szóló elképzelései négy területre összpontosulnak:

  • Készségek fejlesztése: a stratégia szerint a teljes felnőtt lakosság legalább 80 %-ának rendelkeznie kell digitális alapkészégekkel. Növelni kell az IKT (információs és kommunikációs technológiák) szektoron belül a nők foglalkoztatási arányát. Az IKT szektorban el kell érni legalább 20 millió szakember foglalkoztatását
  • Vállalkozások segítése a technológiafejlesztés területén: az uniós vállalkozások legalább 75 %-ának felhőalapú, mesterséges intelligenciára és nagy adathalmazokat használó szolgáltatásokra kell épülnie. Innováció (a növekvő innovatív vállalkozások erősítése);
  • Közszolgáltatások fejlesztése. A kulcsfontosságú közszolgáltatásoknak 100%-ban online elérhetőnek kell lennie. Az egészségügyi dokumentumoknak 100 %-ban digitális formában történő elérhetőnek kell lennie. A teljes lakosságot 80 %-ban digitális személyazonossággal kell ellátni.
  • Infrastruktúra fejlesztése. A háztartások sávszélességének gigabitre történő növelése, 5G hálózatok lakott területen történő teljeskörű elérhetőségének biztosítása. Az élvonalbeli és fenntartható félvezetők európai gyártásának a világtermelés 20%-át kell kitennie. 10 ezer klímasemleges és fokozottan biztonságos peremhálózati csomópont kialakítása, Európának rendelkeznie kell első kvantumszámítógépével.

A Bizottság fentebb meghatározott törekvései rendkívül ambiciózusok és az eddigi döntési mechanizmusok sokszor döcögős és gyenge működését látva, talán elrugaszkodottnak tűnnek. Valószínűleg ezen aggályok miatt döntött úgy a Bizottság, hogy nemcsak célokat tűz ki magának, hanem egyúttal különböző biztosítékokat is épít a folyamatokba.

Indítsd be karriered az LKT Fresh Programmal!

Pályakezdő ügyvédjelöltként a későbbi karrieredre is óriási hatással van az első munkahelyed – nagy a nyomás, hogy jó döntést hozz a diploma után.

A Lakatos, Köves és Társai Ügyvédi Iroda neve a garancia arra, hogy itt mindent megkapsz, amire egy sikeres jogászi pálya beindításához szükséged lehet.

Ennek szellemében a digitális iránytű egy közös irányítási struktúrát határoz meg, amelynek szerves részét képezi az egyes folyamatok ellenőrzése, a visszacsatolás biztosítása. Ehhez különböző célértékeket, illetve kulcsfontosságú mérföldköveket határozott meg, amelyek teljesítését, valamint a sikerek és hiányosságok feltérképezését egy monitoringrendszer segítségével, illetve éves jelentéstételi kötelezettség teljesítésével kívánja biztosítani. A kitűzött célokat pedig – annak érdekében, hogy politikailag súlya legyen – az Európai Parlamenttel és a Tanáccsal közösen elfogadandó politikai programban rögzítik.

A fentiek ellenére továbbra is kétségesnek tűnhet, hogy a nagyratörő tervekben megfogalmazott változások, mennyire lesznek a gyakorlati életben, a lakosság, illetve a vállalkozói szektor számára érzékelhetőek.

A pandémia ugyanis nemcsak gazdasági szempontból rázta meg az Uniót, hanem számos olyan társadalmi változást idézett elő, amelyek kihatással voltak az egyes tagállamok politikai életére, ezáltal pedig a közös uniós politikára is. Vannak arra utaló jelek, mintha az Unión belül a digitalizációval kapcsolatos szabályozási folyamatok felgyorsultak volna. Április végén – hosszú idő után – végre megjelent meg a Bizottság mesterséges intelligencia szabályozásáról készített rendelettervezete, amelyet legutóbb Ződi Zsolt szemlézett.

A Bizottság hamarosan széles körű – többek között a polgárokkal folytatott – vita- és konzultációs folyamatot indít az EU jövőképéről és a digitális elvekről. Ennek keretében a Bizottság 2021 folyamán egyeztetni kíván a tagállamokkal, az Európai Parlamenttel, a regionális és gazdasági és szociális partnerekkel, valamint a vállalkozásokkal a digitális iránytű konkrét elemeiről. A Bizottságnak mindezekkel az a célja, hogy még nyár vége előtt kidolgozzon egy olyan digitális politikai programot, amelynek révén a digitális iránytűben meghatározott célok nemcsak szakpolitikai célként jelennek meg, hanem annak működőképességét is biztosíthatják majd.

Különös aktualitását adja a fenti kérdéskörnek az, hogy 2021. májusa és novembere között Magyarország tölti be az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának soros elnökségét. A soros elnökségnek pedig lehetősége van arra, hogy külpolitikai céljaihoz igazodóan meghatározza az elnökségi időszakának prioritásait. Ezek között pedig – az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának 2021. május–november közötti magyar elnökségét előkészítő feladatokról szóló 1616/2020. (X. 1.) Korm. határozata alapján – megtalálható a kiberbűnözés, illetve a mesterséges intelligencia is. Ennek alapján Magyarország akár zászlóshajója is lehetne az Európai Unió digitalizációval kapcsolatos törekvéseinek.

A cikk a Digitális jogalkalmazás rovat keretében jelent meg. Az eddigi írásokat itt találod.

***

Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Arsbonit a Facebookon. Videós tartalmainkért pedig látogass el a Youtube csatornánkra.