Az igazság kiderítése nélkül is meg lehet egyezni

(Az Ügyvédvilág.hu írása)

Polgári ügyekben nem csak a bíróság lehet az egyetlen megoldás. Sokszor tud segíteni a közvetítői (mediációs) eljárás igénybe vétele, ha a felek szeretnének egyezségre jutni, de köztük a viszony megromlott vagy egyedül nem képesek dűlőre jutni.

mediation

Ki lehet közvetítő?

Aki szerepel az Igazságügyi Minisztérium által vezetett névjegyzékben. A felvétel szakmai képesítéshez és képzettséghez kötött, nyilvános.

További feltétel, hogy az adott személy konkrét ügyben való részvétele ne legyen összeférhetetlen, vagyis ne legyen az érintettek hozzátartozója, alkalmazottja, képviselője, vagy egyébként ne legyen elfogult.

Milyen szakmai ismeret szükséges a közvetítéshez?

A jogszabály nem írja ezt elő, azonban a feladat jellege folytán jogi, vagy pedagógusi diploma tűnik a legalkalmasabbnak.

A közvetítési eljárás lefolytatásának feltételei

A közvetítésnek egyetlen feltétele van: az érintettek kívánsága.

Helyettesíti-e az eljárás a bírósági döntést?

Nem helyettesíti, nem ez a célja.

Mikor van szükség mediációra/közvetítésre?

Ha a felek önállóan, külső segítség nélkül megegyeznek a szükséges teendőkben – márpedig a viták legtöbbjében ez történik – nincs szükség közvetítésre, hiszen ebben az esetben az érintettek önállóan képesek erre.

Amennyiben valamelyik érintett csak az állam beavatkozását és döntését képes elfogadni, ugyancsak nem kerül sor ilyen eljárásra. Marad tehát az az eset, amikor a felek szeretnének, azonban a megromlott kapcsolat okán, vagy elfogadható megoldás hiányában nem tudnak megoldást találni.

Hol folytatható le az eljárás?

Bárhol, ahol ez a felek számára elfogadható.

Titoktartás

Az eljárásban résztvevő közvetítő, természetesen, köteles az eljárás során tudomására jutott adatokat megőrizni.

A közvetítő az egyik féltől kapott tájékoztatást az eljárás során és annak sikere érdekében közölheti a másik féllel annak érdekében, hogy a másik fél ennek figyelembevételével álláspontját kialakíthassa, előadhassa, kivéve, ha a tájékoztatást adó fél nyilatkozata szerint a tájékoztatás nem hozható a másik fél tudomására.

Az eljárás menete

Az eljárás menetét a felek maguk határozzák meg, a közvetítői eljárásról szóló 2002. évi LV. törvény csak azt írja elő, hogy a közvetítői eljárásban a közvetítő a feleket részletesen meghallgatja, biztosítva, hogy a felek egyenlő elbánásban részesüljenek. Ennek során a felek kifejthetik érdekeik alapján kialakított álláspontjukat és a rendelkezésükre álló iratokat is bemutathatják.

Szükséges-e személyes közreműködés?

A kérdésnek akkor van jelentősége, ha a felek között a kapcsolat megromlott és legszívesebben nem is találkoznak a másikkal. Ilyen esetben lehetőség van arra, hogy őket – az első meghallgatást követően – a teljes eljárás során más meghatalmazott képviselje egészen addig, amíg a megállapodás létrejön és azt aláírják, mert ez az ő személyes jelenlétüket indokolja.

Az, hogy a meghallgatásokat egy időben, vagy eltérő időpontokban folytatja le, a mediátor határozza meg. Gyakori, hogy egy időben vannak jelen a felek, azonban az ingatlan más –  más helyiségében és a közvetítő mintegy ingázik közöttük az álláspontokkal és javaslatokkal.

Szakértő a közvetítői eljárásban

A közvetítő a felek egyetértésével és költségére szakértőt vehet igénybe. Szakértőként bárki eljárhat, aki valamely kérdésben kellő szakértelemmel rendelkezik, és akinek a személyében a felek megegyeznek. A szakértőre a közvetítő összeférhetetlenségére és a titoktartási kötelezettségére vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell.

mediation1(1)

Bizonyítás

Bizonyításra nem kerül sor, az eljárás célja nem az igazság megállapítása, hanem megállapodás megkötése. Ennek ellenére a közvetítő a felek kérésére a közvetítői eljárásban a vitás ügy körülményeiről tudomással bíró más személyeket is meghallgathat.

Milyen költségei vannak az eljárásnak?

A közvetítő díjazása és a felek saját kiadásai, amivel számolhatnak a felek. A közvetítővel azonban előzetesen megállapodnak, így az ő díjazása előre kiszámítható lesz.

Mennyi ideig tart az eljárás?

A közvetítés legnagyobb előnye a viszonylagos gyorsaság.

A felek eltérő döntése hiányában 4 hónapon belül be kell fejezni az eljárást. A bírósági eljárásoknál ilyen határidő – mint az köztudott – nincsen, sok esetben ilyen időn belül még az első tárgyalásra sem kerül sor. Nincs azonban akadálya annak sem, hogy a közvetítő felkérésében a felek maguk határozzanak meg egy igen rövid időszakot, ha érdekük kizárólag egy gyors egyezség megkötésére terjed ki, pl. egy következő versenytárgyaláson való közös részvétel függ ettől az egyezségtől, ami ha nem jön létre, immáron elveszti fontosságát a gyorsaság.

Lehetőség van-e a megállapodás írásba foglalására?

Nemcsak lehetőség, de a törvény szerint ez kötelezettség is. Ebből az is következik, hogy a megkötött egyezség megfogalmazása rendkívül fontos kérdés, hiszen a felek ezzel mintegy egy új szerződést hoznak létre.

A mediátor feladata a megfelelő alakiságokról való gondoskodás, így pl. annak biztosítása, hogy a létrejött megállapodást a szervezet erre jogosult képviselői írják alá.

A mediátor azonban, akárcsak a közjegyző, pártatlan, feladata kizárólag a megállapodás megszövegezése és formába öntése, de nem feladata annak biztosítása, hogy az teljesedésbe is menjen. Ebből következően hangsúlyozni kell jogi képviselő jelenlétének fontosságát, hiszen egy esetlegesen nem teljesíthető egyezség nem érheti el a célját. Arra is van lehetőség, hogy a megállapodás alapján a végrehajthatóság biztosítása érdekében a megállapodást közjegyzői okiratba foglalják.

A képek forrása:
http://www.pcblawyers.com/images/mediation.jpg

http://www.schoolofmediation.org/userfiles/images/mediation1(1).jpg

A cikk az Ügyvédvilág.hu-n jelent meg, az Ügyvédvilág.hu az Ars Boni szakmai együttműködő partnere.

***

Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Ars Bonit a facebookon.