Az impeachment háttere – ami a hírekbe már nem fér bele

Véget ért a Donald Trump elnök elleni impeachment eljárás – ezúttal sem mentettek fel elnököt ilyen eljárásban. Bár ez a huszadik impeachment az USA történetében, csupán a harmadik, amelyet az elnök ellen indítottak. Érdemes jogilag elemezni a hátteret a jelenlegi és korábbi események tükrében – a tárgyalás egy részét a karzatról követő szemtanú tollából (azaz billentyűzetéből).

Az USA alkotmánya a legrégebben hatályban lévő egységes alkotmány a világon. 1787-ben szövegezték, és két évvel késpőbb lépett hatályba, miután mindegyik tagállam ratifikálta (törvényhozásuk jóváhagyta). Eddig 27 alkalommal módosították, az első 10 ezek közül kiegészítés az alapjogokkal szóló résszel, a többi kiegészítés és szövegmódosítás vegyesen. Az utolsó ilyen módosításra 1992-ben kerül sor, ekkor hagyta jóvá az utolsó tagállami törvényhozás (203 év elteltével), pedig a módosítást már 1789-ben beterjesztették! A javaslat egyébként azt célozta, hogy a képviselői fizetéseket csak a következő Kongresszus összeülésétől kezdve lehet emelni. Az impeachmentről szóló cikkek azonban nem változtak 1787 óta. A rendelkezések tömörek, az alapító atyák idején ugyanis a gyakorlatban nem próbálták ki. Emiatt számos kérdés nem tisztázott, esetről esetre kell dönteni eljárási lépésekről, illetve meríteni a korábbi kisszámú eljárás tapasztalatából. Az alkotmány a következőkről rendelkezik: az USA Kongresszusának alsóháza, a Képviselőház – kizárólagos joggal – jogosult a közjogi felelősségre vonást (jobb híján ezt a magyar kifejezést használhatjuk az impeachmentre) kezdeményezni, bármely kormányzati tisztviselő ellen. A döntéshez egyszerű többség elegendő. A tárgyalás és döntés azonban – szintén kizárólagos joggal – a felső kamaráé, azaz a Szenátusé. Amikor a Szenátus ebből a célból ülésezik, a szenátorok esküt vagy ünnepélyes fogadalmat tesznek. Az elnök elleni eljárás esetén a tárgyalást a Szenátusban a Legfelsőbb Bíróság (Supreme Court) elnöke vezeti, mivel a Szenátus elnöke egyben az alelnöki tisztséget is betölti, ami erősen kötődik az elnökhöz, így a tisztség összeférhetetlen. A döntést a szenátorok a jelenlevő tagok kétharmadának egyetértésével hozhatják meg.

A közjogi felelősségre vonás során hozott ítélet nem terjedhet túl a hivatalból való elmozdításon, valamint azon, hogy az érintett személyt eltiltják az Egyesült Államok bármely tiszteletbeli, bizalmi vagy javadalmat biztosító hivatalától: az elítélt személyt azonban mindamellett vád alá lehet helyezni, bíróság elé lehet állítan, s a törvény szerinti büntető ítélettel lehet sújtani. Az impeachmentre az elnöki kegyelem nem terjed ki. Az elnököt, az alelnököt és a polgári tisztségviselőket közjogi felelősségre vonás útján hivatalukból csak árulás, vesztegetés vagy egyéb súlyos bűncselekmény (high crimes or misdemeanors). Eddig az alkotmányos rendelkezések, a fogalmak értelmezése, részletszabályai jogi viták tárgyát képezték, a mostani eljárásban különösen a súlyos bűncselekmény fogalma adott okot polémiára.

A kifejezés az angol jogból származik, és a közbizalmat élvező tisztségviselőkre vonatkozott, és főként hatalommal visszaélést értettek alatta, vagyis ez politikai és nem büntetőjogi kategória.

Célja nem is az egyén megtorlás, hanem a tisztség megtisztítása az oda nem illő személytől.Egyebekben azonban a tárgyalás a bírósági eljárásra hasonlít: a Képviselőház megfogalmazza és képviseli a vádat, a vádlott pedig jogászai útján védekezik. A döntés lehet felmentés vagy tisztségből elmozdítás. Mindeddig 62 alkalommal kezdeményeztek impeachment eljárást, ebből 20 eljárás indult el és zárult le. Ezek többsége (15 eset) szövetségi bírókat érintett, 13 körzeti, egy fellebbviteli, és egy legfelsőbb bírósági bírót. Egyszer egy államtitkár, egyszer egy szenátor, három esetben pedig hivatalban lévő elnök ellen indult eljárás. Két esetben nem került sor tárgyalásra, mert az érintettek lemondtak
hivatalukról, hét vádlottat felmentettek, nyolcat pedig – kivétel nélkül bírákat – elítéltek és elmozdítottak, az utolsót 1970-ben. (Érdekesség, hogy egyiküket bírói tisztségéből való felmentése után képviselővé választották.) Az okok között általában részegség, pártos döntéshozatal, korrupció, hamis tanúzás szerepelt.

Az Egyesült Államok elnökét tehát még soha sem mozdították el ilyen módon hivatalából. (Nixon esetében az a helyzet állt fenn, hogy bár folyamatban volt ellene a kezdeményezés, ám ő még az eljárás megindítása előtt lemondott.) Az első impeachmenttel érintett elnök Andrew Johnson volt, 1868-ban, majdnem száz évvel az eljárás alkotmányos megjelenése után. Johnsont menesztette védelmi államtitkárát (a mi fogalmaink szerint hadügyminiszterét), a Lincolt is szolgáló, és a polgárháborúban a szövetségeseket győzelemre segítő hőst, Edwin M. Stantont. Annak ellenére tette ezt, hogy a Stanton hivatalának meghosszabítását lehetővé tevő törvény ellen benyújtott vétőját a Kongresszus az előírt kétharmados többséggel felülbírálta. 11 vádpontot fogalmaztak meg az elnök ellen, köztük azt, hogy minősíthetetlen hangot használ a kormányülésen. A Szenátusban azonban ezek nem kaptak többséget. Elkkor erősödött meg az elnöki kormányzás elve, és dőlt el, hogy a törvényhozás nem mozdíthatja el az elnököt csak azért, mert a politikájával nem ért egyet. A következő eljárása közel 100 évet kellett várni: Bill Clintont eskü alatti hamis tanúzással és az igazságszolgáltatás akadályozásával vádolták meg egy gyakornokkal folytatott szexuális viszony kapcsán indul eljárás során 1998-ban, azaz ez estetben csupán két vádpontot emeltek. Az elsőt a 100 szenátor 45-55 arányban vetette el, a másikban 50-50 szavazategyenlőség alakult ki, azaz az indítványt nem hagyták jóvá, Clinton így hivatalában maradt. Donald Trump ellen az eljárást tavaly december 18-án szavazta meg a Képviselőház, két vádpontban: hatalommal való visszaélés és a Kongresszus akadályozása: Trump a vád szerint a 2020-as elnökválasztási kampányba való beavatkozás érdekében nyomást gyakorolt Ukrajnára.

A tárgyalás a Szentáusban januárban kezdődött, John G. Roberts, a 2005 óta hivatalban lévő legfelsőbb bírósági bíró vezetésével. Az eljárás menetéről – részletes szabályok híján – a feleknek kellett megállapodni. Az előkészítő tárgyalások eredményeként mindkét fél 24 órát kapott érvei kifejtésére. Mivel Roberst főbírónak délelőttönként a Kongresszus épületével szemben álló Legfelsőbb Bíróságon is néha elnökölnie kellett, a meghallgatásokat délutánra időzítették, így hat napon át, 13:00 és 21:00 között, 8 órán keresztül folyt a szenátorok meggyőzése. Az eljárást kezdeményező Képviselőház tagjaiból álló csapat kezdett, tagjai mintegy 40 percenként, szünet nélkül váltották egymást a pulpituson. Majd három nap után átadták a stafétát az elnököt képviselő jogászcsapatnak.

A szenátorok kvázi esküdtszékként voltak jelen, az érvelők igyekeztek hatásosan, meggyőzően kifejteni érveiket, gyakran bejátszásokkal, videókkal alátámasztva mondandójukat.

Persze a Szenátus nem bíróság, márcsak a hatalommegosztás elve szerint sem. Jogi felelősséget nem, csak poltiikait állapíthat meg, az eljárás tehát alapvetően politika természetű. A szenátus karzatról bárki figyelemmel követhette az eseményeket, ha éppen bejutott. Hétköznapokon az esti órákban már rövidültek a sorok, de ha nagy volt az érdeklődés, csak 30 percet tölthettek a látogatók a teremben, és újak csak távozásuk után léphettek be. (E sorok írája a második tárgyalási napon, este 7 után várakozás nélkül bejutott.) Ebben az időszakban a Szentáusban megáll az élet, sem plenárus ülés, sem bizottságoi ülések nem folynak, hiszen minden szenátornak jelen kell lennie a maghallgatáson, hogy felelős döntést tudjon hozni. Február 5-én a Szentáus zárt ülésen vitatta meg a hallottakat, majd – magyar idó szerint este 10:00-kor szavazott egyenként a két vádpontról. Az eredmény mindkét esetben: Trump nem bűnös.

Szerző: Szabó Zsolt, egyetemi docens, KRE-ÁJK

 

  1. fénykép: a szerző saját fényképe
  2. fénykép: https://www.axios.com/trump-impeachment-trial-opens-with-impartial-justice-oath-3949187b-ec0e-4faf-ac3d-dcfd0c4b0f02.html

***

Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Arsbonit a Facebookon. Videós tartalmainkért pedig látogass el a Youtube csatornánkra.