Az MRP (50) árnyalata

E cikk a Bird & Bird és az Arsboni által meghirdetett 2019. évi Cikkíró Pályázat keretében született.
Szerző: Duzs Edit

Az MRP-vel kapcsolatos megfontolandó kérdések a bevezetése előtt

Minden cég igyekszik arra törekedni, hogy a javadalmazási és juttatási programjaikat költséghatékony, adóhatékony és jogszabályoknak megfelelő módon alakítsák ki és működtessék – mind a munkáltató, mind pedig a munkavállalók szempontjából. A munkavállalói résztulajdonosi program (MRP) leginkább az előnyeiről ismert, írásomban azonban a kialakítása előtt megfontolandó kérdésekre szeretném felhívni a figyelmet, hiszen a jelenlegi gazdasági és munkaerőpiaci helyzetben különösen fontos, hogy a társaságok olyan ösztönző rendszert alakítsanak ki, amely egyrészről segíti a vállalat üzleti céljainak elérését, másrészről a munkavállalók elégedettségét növelve hozzájárul a munkaerő megtartásához és motiválásához – mindezt lehetőleg jelentős többletköltségek nélkül.

De mi is az az MRP?

A munkavállalói résztulajdonosi program, rövidebb nevén az MRP, egy javadalmazási rendszer. Az MRP fő célja a vállalatok és azok dolgozói közötti tulajdonosi kapcsolat megteremtése, illetve a munkavállalók tulajdonosi szemléletének erősítése.A Munkavállalói Résztulajdonosi Programról szóló 1992. évi XLIV. törvény szerint Magyarországon bejegyzett részvénytársaság részvényeit vagy korlátolt felelősségű társaság üzletrészeit a társasággal munkaviszonyban álló személyek – mint kedvezményezettek MRP keretében – az e törvényben szabályozott módon szerezhetik meg (privatizációs típusú MRP).

2015 folyamán a Munkavállalói Résztulajdonosi Programról szóló törvény kiegészült egy új lehetőséggel, melynek alapján javadalmazási politika keretében új típusú MRP szervezet alapítható. Ennek következményeként a személyi jövedelemadóról szóló törvény is új szabályokkal egészült ki, amelyek kedvező adózási lehetőségeket biztosítanak az új típusú MRP keretében megszerzett jövedelmek adózását és járulékkötelezettségeit illetően (javadalmazási típusú MRP).

Kutatás a jogi munkaerőpiacról

A kitöltők között a nyertes választása szerint kisorsolunk 4 db Szigetjegyet, egy 75.000 Ft-os IKEA utalványt vagy egy 75.000 Ft-os Repjegy.hu utalványt!

Az MRP egy korlátozott felelősségű jogi személy, amelyet a székhelye szerint illetékes törvényszék vesz nyilvántartásba. Javadalmazási MRP létrehozását csak részvénytársaság kezdeményezheti. Az MRP irányítását az alapítótól és a munkavállalóktól független vezető testületek: a legfőbb szerv (közgyűlés) és az ügyvezető(k) végzik.Vezető tisztségviselőkből és tagokból áll. A munkáltató cég alapítja, ő bocsátja a szervezet rendelkezésére a működéséhez szükséges eszközöket. A vezető tisztségviselőknek (ügyvezetőnek) is függetlennek kell lennie, nem lehet alkalmazásban annál a cégnél, aki alapította. A munkavállalók érdekeit egy meghatalmazottnak nevezett jellemzően ügyvédi iroda képviseli, aki az MRP szervezettel kapcsolatos legfontosabb döntéseket hozza, és neki szintén függetlennek kell lennie az alapítói cégtől.

Mi az MRP célja?

Az MRP-nek a munkavállalók érdekeit kell képviselnie a cégtől függetlenül. Bár a munkavállalók tulajdonosai lesznek az MRP szervezetnek, részesedésük kizárólag arra jogosítja őket, hogy kifizetésben részesüljenek a szervezeten keresztül. Azonban szavazati joguk vagy beleszólásuk sem az MRP szervezet ügyeibe, sem pedig azon keresztül a munkáltató ügyeibe nincsen. Az MRP révén a dolgozók sokkal hatékonyabb munkavégzése és tulajdonosi szemléletű hozzáállása várható és a működésükhöz jelentős adózási kedvezmények kapcsolódnak. A kedvezményeket részben a dolgozók, részben pedig a vállalat veheti igénybe.

Mi az MRP előnye?

Az MRP legnagyobb előnye annak adózásában rejlik, mivel a dolgozók MRP szervezetben való részesedésszerzése adómentes. Normális esetben ugyanis, amikor a munkáltató közvetlen juttat a munkavállalóknak ingyenesen vagy kedvezményesen értékpapírt, a juttatás után adózni kell.

Tehát a munkavállalói értékpapír juttatási programoknál általában már a részvények megszerzésekor felmerül adó- és járulékkötelezettség. Az értékpapírok megszerzése jellemzően munkaviszonyból származó jövedelemnek minősül, így már azt megelőzően meg kell fizetni a kapcsolódó közterheket, hogy a részvényjuttatást a munkavállaló pénzzé tenné (magyarországi kifizető esetén ez 33,5%-os egyéni és 28,5%-os munkáltatói terhet jelent). Ez megnehezíti az értékpapír juttatási programok céljának, azaz a dolgozói motiváció emelésének az elérését, hiszen mind a munkáltató, mind pedig a munkavállaló már a részvények eladása előtt jelentős adófizetési kötelezettséggel találja szemben magát. A munkavállalónak a részvények eladásakor szintén felmerülhet adókötelezettsége, amennyiben nyereséget realizál az értékpapír értékesítéséből (árfolyamnyereség után 15% személyi jövedelemadó, esetlegesen 14% egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség merül fel). A munkavállaló tehát két időpontban is adókötelessé válhat a részvényjuttatás kapcsán.

Ezzel szemben lényegesen kedvezőbbek a szabályok azon értékpapír juttatásokra, amelyek a javadalmazási politika keretében indított MRP szervezet útján megszerzett jövedelemnek minősülnek. Az MRP szervezetben megszerzett tagi részesedés és az MRP szervezeten keresztül juttatott értékpapír ugyanis adózási szempontból nem minősül a munkavállaló bevételének a szerzés időpontjában. Az MRP-n keresztül a munkavállalók tőkejövedelemként (azaz 15 százalékos adóteherrel) adózó jövedelemhez jutnak, ahelyett, hogy a juttatás után a teljes munkavállalói és munkáltatói közterhet meg kellene fizetni.

Van-e az MRP-nek hátránya?

Az MRP népszerűsége abból fakad, hogy rengeteg előny fűződik hozzá, azonban érdemes figyelemmel lenni, hogy vannak kockázatok és bizonytalanságok is a javadalmazási MRP szervezet kapcsán, melyek elsősorban a szabályozás újszerűségéből és így a joggyakorlat hiányából fakadnak.

Az MRP szervezetet nyilvántartási kötelezettség terheli, mely első sorban a tagi részesedések, a pénzbeli és nem pénzbeli vagyoni hozzájárulások alakulását követi nyomon. Az MRP alapítói vagyonában bekövetkező változásokról (pl. visszaváltás) a bíróságot is értesíteni kell. Az MRP szervezeteknek számviteli követelményeket is teljesíteniük kell, meghatározott időközönként beszámoló és mérlegkészítési kötelezettség terheli őket, pénzügyi eszközeiket a valós értékelés szabályai szerint félévente piaci értékre kell értékelniük, amely könyvvizsgálati kötelezettséget is maga után von.

Alapvetően három típusú költség vetődik fel. Egyrészt egyfajta bérleti díj, a székhely bérleti díja, hiszen az MRP részére székhelyet rendelkezésre kell bocsátani (ahol fizikai helység áll rendelkezésre abból a célból, hogy nyilván tartsák a Szervezetbe belépőt, kilépőt, aki eladta a részvényét, újat vásároltak stb.). Olyan helységnek kell lennie, ahol más cég nem működik, hiszen bizalmas adatok kezelése történik. Másrészt mivel a legtöbb esetben ügyvédi iroda az MRP legfőbb szerve (olyan, mint egy vagyonkezelő) itt vannak a részvények, meghatározza a stratégiai döntéséket a részvények kapcsán, így tevékenységéért javadalmazásra lesz jogosult. Harmadrészt pedig költségként merül fel az ügyvezető bére.

A munkavállalói kifizetések alapdokumentuma a javadalmazási politika, amely tartalmazza, hogy mely munkavállaló milyen mértékben juthat hozzá az MRP-ben képződő jövedelemhez. Nem tartalmazhat azonban a munkavállalók között indokolatlan hátrányos megkülönböztetést, valamint figyelembe kell venni azt a törvényi kritériumot is, hogy a kifizetések feltétele a társaság működési eredményének vagy egyéb mutatóinak előre rögzített javulása.

A kifizetéseket feltételhez köti a törvény. Úgy definiálja, hogy függ a gazdasági teljesítmény alakulásától, a hatékony és eredményes kockázatkezeléstől, illetve a cég tőzsdére való bevezetésétől.Egyes szektorokban iparági mutatóval kell alátámasztani.

Megfelelő struktúrával és szerződéses rendszerrel kell a foglalkoztató társasága feletti tulajdonosi kontroll megtartását kidolgozni, hiszen hiába kerül át a foglalkoztató részvényeinek egy része az MRP-hez, az semmiképpen sem eredményezheti a tulajdonosi döntési jogok megnyirbálását.

Az MRP szervezet, mint önálló jogi személy társasági adóalanynak minősül, így társasági adóteherrel működtethető.

Kockázatot jelenthet mind az alapító, mind pedig a résztvevők számára az MRP legfőbb szervének feladatát ellátó „meghatalmazott” tevékenysége, akinek a kinevezése határozott időre, de minimum 3 évre és maximum 7 évre szól, és akit tevékenysége során sem az alapító sem a résztvevők nem utasíthatnak. Ezért körültekintő vizsgálat javasolt bármely javadalmazási MRP szervezet felállítását megelőzően.

Tulajdonosi kockázatot hordoz magban továbbá amiatt is, hiszen példával élve 1 Ft, lehet, hogy 1 Ft-ot ér a kifizetés pillanatában, de lehet, hogy csak 50 fillért vagy 1,2 Ft-t, mivel a részvényárfolyam folyamatosan mozog, mozoghat úgy, hogy más piaci mozgások miatt lefelé tart az árfolyam annak ellenére, hogy a vállalat munkavállalói rengeteget dolgoznak, vagyis nagyon sok tényező bír befolyással a piaci árra. A kifizetés nem garantált, hanem feltételekhez kötött, teljesítménytől és árfolyamkockázattól is függ a tényleges összeg.

Alapvetően a részvénytársaságok mind a két formájánál van lehetőség létrehozni MRP Szervezetet, viszont Zrt.nél esetén felmerülhet gyakorlati probléma, hiszen Nyrt.nél egyértelműen meg lehet határozni, hogy mennyi az adott értékpapírnak az értéke, addig Zrt- nél sokkal nehezebb azt meghatározni. Előfordulhat az az eset is, hogy a szakértők külön állásponton vannak, egymásnak eltérő vélemény alakul ki.

Körülbelül 20 európai országban került bevezetésre, mégis az USA-ban és Franciaországban leginkább elterjedt. Magyaroroszágon az OTP, MOL, MKB, Telecom azok a vállalatok, akik belevágtak. A rendelkezésre álló statisztikák szerint 2-3%-kal jobban teljesítenek azok a munkavállalók, ahol bevezetésre került az MRP. Leggyakrabban agrárcégek, logisztikai, szállító cégek, gyártó cégek, vagy pénzügyi szektor vállalatai alkalmazzák.Sajnos a nagy vállalatoknál előfordulhat, hogy elsősorban csak a management, a kulcsmunkavállalók jutnak hozzá azon logika mentén, hogy ők azok, akik a legnagyobb hatással vannak a vállalat stratégiájára. Európai uniós szabályok alapján a bankoknál a management esetén a teljesítményjavadalmazás egy része kötelező, hogy részvényjuttatás formájában valósuljon meg. Sokan próbaként csak a vezetőknél vezették be és csak később terjesztették ki, de a jogszabályi környezet alapján minden munkavállalóra ki lehet terjeszteni.

Nem tisztázott az sem pontosan, hogy hogyan hat a javadalmazási MRP létrehozása és működtetése a szervezeten keresztül biztosított részvényeket kibocsátó vállalkozás és annak tulajdonosa számviteli kötelezettségére és így társasági adópozíciójára.

A munkaerő megtartásához és motiválásához a jogszabály tartós tulajdonosi jogviszonyt vár el, így minimálisan 24 hónapig kell értékpapírt tartani, így ez szintén egy kockázatot jelent a résztvevők számára annak ellenére, hogy nem jelenthet röghöz kötést. Viszont, amennyiben a munkavállaló idő előtt kezdeményezi a munkaviszonyának a megszüntetését abban az esetben elveszíti a részesedését. Természetesen a javadalmazási politika rendelkezhet ettől eltérően is nyugdíj vagy más speciális helyzetekre pl.: amennyiben a munkáltató szünteti meg a munkaviszonyt lehetőséget biztosíthat továbbra is az MRP-ben való maradásra.

Kisebb vállalkozásnak kicsit nehezebb dolguk van, de érdemes megvizsgálniuk, hogy a nagy működő programokat mely szakemberek állították össze, mert speciális tudást igényel az MRP Program kialakítása, vagyis megfelelő szakembereket kell megkeresni. Kisebb vállalkozások esetén előfordulhat, hogy a költségek magasra rónak, így külön fel kell mérni, hogy egyáltalán megéri-e bevezetni. Az ő esetükben az lehet megoldás, ha több cég összeáll egymással.

A vállalat által kibocsátott értékpapír, étékpapírhoz kapcsolódó jog (részvény), ingyenes vagy feltételhez kötött átruházását jelenti a munkavállók vagy a management számára. A közös kockázatvállalás pozitív hatást vált ki a cég életére, és így közvetve a gazdaság életére is. A tulajdonosi részesedés nem befektetési eszköz, hanem munkavállalói hűséget, lojalitást szolgál, azt, hogy a munkavállalók tulajdonosi szemléletet alakítsanak ki. Sima kötvény alkalmatlan hiszen nem hitelviszonyt testesít meg.

A javadalmazási politika semmisségének megállapítása iránti per megindítására is sor kerülhet, ha felvetődik, hogy a Program nem alkalmas arra, hogy a résztvevők tulajdonosi érdekeltségét megteremtse. Ezzel a törvényalkotói szándékkal az lenne a cél, hogy abban az esetben, ha mégsem váltaná be a hozzá fűzött reményeket az MRP, akkor egy védelmi vonalat állítsanak.

Felhasznált források:

***

Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Ars Bonit a facebookon.

MEGOSZTÁS