Az önkormányzati választások eljárásrendje

2014 utolsó választása közeleg. A köztársasági elnök október 12–re tűzte ki a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választásának időpontját. A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény (továbbiakban: Mötv.) rendelkezéseinek egy része a választás után lép majd hatályba. A képviselő-testületeket és a polgármestereket 5 évre választjuk majd meg.

19331

A választási eljárás azonban már egy jó ideje elkezdődött. Február 15-ig állapították meg a helyi illetve a területi választási irodák vezetői a képviselő-testület illetve a közgyűlés megválasztandó tagjainak számát, a választási eljárásról szóló törvény (továbbiakban: Ve.) alapján. A helyi választási iroda vezetői a 10.000-nél nagyobb lakosságszámú településen kialakították az egyéni választókerületeket.

Augusztus 15-éig azt a választópolgárt, aki a szavazóköri névjegyzékben szerepelt, a Nemzeti Választási Iroda tájékoztatta a szavazóköri névjegyzékbe vételről. Augusztus 18-áig kellett megállapítani az egyéni listás, az egyéni választókerületi jelölt, valamint a polgármester jelölt állításához szükséges ajánlások számát.

Szeptember 8-áig lehetett jelöltet ajánlani. A jelölésre vonatkozó szabályokat immár harmadszor alkalmazták. Problémát jelentett, hogy a törvény teljeskörű egyezést vár el a választópolgár ajánlóíven található adatai és a központi névjegyzékben található adatai között. A kérdést az 5/2014. számú NVB iránymutatás az ajánlások ellenőrzésének egyes kérdéseit rendezi. Ez alapján dől el, hogy mi minősül csekély eltérésnek, tehát mely adatokkal fogadható el az ajánlás, és mely eltérések minősülnek elfogadhatatlannak. Elfogadható az ajánlás, ha például a választópolgárnak a központi névjegyzékben több utóneve szerepel, de az ajánlóíven csak az egyiket tüntette fel. Elfogadhatatlannak minősítette ugyanakkor a helyi választási bizottság azt az eltérést, hogy az ajánlóíven a választópolgár anyja neve tévesen szerepel. Ezt a döntést később az Ítélőtábla is helybenhagyta. Jobb megoldásnak gondolnám ugyanakkor, ha erről a kérdésről jogszabály rendelkezne, nem pedig egy NVB iránymutatás.

Az ajánlásokat a helyi választási iroda ellenőrzi, döntése ellen kifogást lehet benyújtani, melyet az a választási bizottság bírál el, amelyik mellett az iroda működik. A választási bizottság elsőfokú döntése ellen fellebbezés nyújtható be. A választási bizottság másodfokú határozata, illetve a Nemzeti Választási Bizottság határozata ellen bírósági felülvizsgálat kezdeményezhető. Nincs helye sem fellebbezésnek, sem bírósági felülvizsgálatnak a jegyzőkönyvbe foglalt döntés ellen.

Abban nem történt változás, hogy egyéni listás, egyéni választókerületi képviselőjelölt az lehet, akit az adott választókerület választópolgárainak legalább egy százaléka támogat.

Polgármester jelöléshez kellő ajánlások:

lakosságszámválasztópolgárok száma
10.000 vagy kevesebb3 %
10.000- 100.000300
100.000-nél több500
Főpolgármester5000 fővárosi választópolgár

Önkormányzati választások esetében is egy választópolgár több jelöltet is ajánlhat.

_

A választási fórumrendszer önkormányzati választások esetén

1. A választási irodák

Nemzeti Választási Iroda (NVI) a területi választási iroda, és a helyi választási iroda. A szavazatszámláló bizottságok mellett a helyi választási iroda egy tagja jegyzőkönyvvezetőként működik. Az NVI autonóm államigazgatási szerv. Ebből következően független, csak a törvénynek van alárendelve, feladatkörében nem utasítható, a feladatát más szervektől elkülönülten, befolyásolástól mentesen látja el. NVI számára feladatot csak törvény vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály írhat elő. Fejezeti jogosítványokkal felruházott központi költségvetési szerv, amelynek költségvetése az Országgyűlés költségvetési fejezetén belül önálló címet képez. Az NVI-t elnök vezeti. Elnökét a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki a felsőfokú végzettségű, az országgyűlési képviselők választásán választható, magyar állampolgárok közül.

A választási irodák feladatai többek között ellátni a választás előkészítésével, lebonyolításával kapcsolatos szervezési feladatokat. Gondoskodnak a választópolgárok, jelöltek és jelölő szervezetek tájékoztatásáról, választási információs szolgálatot működtetnek, döntésre előkészítik a választási bizottságok hatáskörébe tartozó ügyeket. Biztosítják a választási bizottságok működésének és a szavazás lebonyolításának tárgyi és technikai feltételeit. Az adatvédelem és az informatikai biztonság követelményeinek biztosításával, feladatkörükben eljárva működtetik a választás előkészítéséhez és lebonyolításához szükséges választási információs rendszereket. Az NVI feladata ezeken kívül még, hogy vezesse a központi névjegyzéket.

_

2. A választási bizottságok

A választópolgárok független, kizárólag a törvénynek alárendelt szervei, amelyeknek elsődleges feladata a választási eredmény megállapítása, a választások tisztaságának, törvényességének biztosítása, a pártatlanság érvényesítése és szükség esetén a választás törvényes rendjének helyreállítása.

Választási bizottságok a Nemzeti Választási Bizottság, a területi választási bizottság, a helyi választási bizottság, és a szavazatszámláló bizottság. Az NVB legalább hét, a szavazatszámláló bizottság, valamint az egy szavazókörrel rendelkező településen a helyi választási bizottság legalább öt, a területi választási bizottság, és a több szavazókörrel rendelkező településen a helyi választási bizottság legalább három tagból áll.

Az NVB hét tagját és három póttagját a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés az előző NVB választott tagjai megbízatásának lejártát megelőző kilencven napon belül választja kilenc évre. Az NVB tagjának és póttagjának megválasztásához a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.

A területi választási bizottság három tagját és legalább két póttagot a fővárosi, megyei közgyűlés a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választásának kitűzését követően, legkésőbb a szavazás napja előtti negyvenkettedik napon választja meg; személyükre a területi választási iroda vezetője tesz indítványt. A helyi választási bizottság három – az egy szavazókörrel rendelkező településen öt – tagját és legalább két póttagot a települési önkormányzat képviselő-testülete a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választásának kitűzését követően, legkésőbb a szavazás napja előtti negyvenkettedik napon választja meg; személyükre a helyi választási iroda vezetője tesz indítványt. A szavazatszámláló bizottság három tagját és szükséges számban póttagokat a települési önkormányzat képviselő-testülete az országgyűlési képviselők általános választásának kitűzését követően, legkésőbb a szavazás napja előtti huszadik napon választja meg; személyükre a helyi választási iroda vezetője tesz indítványt. A szavazatszámláló bizottság tagjait és a póttagokat települési szinten kell megválasztani.

_

A kampány

Az elmúlt kampányidőszakban az egyik, bíróság által eldöntött vita a választási plakát elhelyezésével kapcsolatos. A Kúria a Kvk.II.37.307/2014/3. számú döntésében foglalt állást a plakátok elhelyezésével kapcsolatban, mely iránymutató döntésnek bizonyult, és későbbi döntései során tartotta magát az itt kialakított feltételekhez. Megállapításra került, hogy a választási plakát elhelyezésére vonatkozó szabályokat a Ve. VIII., a választási kampányról szóló fejezetének 144. §-a tartalmazza. A választási plakát tekintetében a Ve. 144. § (3) bekezdése azt az általános szabályt rögzíti, hogy a plakát a kampányidőszakban – meghatározott kivételekkel – korlátozás nélkül elhelyezhető. Ez a szabályozás összhangban áll azzal, hogy a véleménynyilvánítás szabadsága kiterjed a választási kampány során a jelöltek és a jelölő szervezetek által folytatott kampánytevékenységre, melynek egyik eszköze a plakátok készítése, elhelyezése. A Ve. 144.§ helyes értelmezése szerint a választási plakát elhelyezésére kizárólag a Ve. 144.§-ának rendelkezései az irányadóak. A választási szervek az e rendelkezéseknek való megfelelést vizsgálhatják, míg a közúti közlekedési szabályok, továbbá a reklámtáblák elhelyezésére vonatkozó rendeleti szabályokat nem alkalmazhatják, tekintve, hogy a Ve. 144.§-a egy zárt szabályrendszert alkot.

A plakátokkal szemben felmerült másik probléma éppen a választás utáni eltakarításuk volt. Az NVB 13/2014. számú iránymutatásában rendelkezett arról, hogy a választási plakátnak a szavazást követő harminc napon belül történő eltávolítására vonatkozó kötelezettség megszegése miatt előterjesztett kérelem elbírálására a választási bizottságnak nincs hatásköre és bírság kiszabására sem jogosult. Arra a következtetésre jutott, hogy ez az ügy a Mötv. 13. § (1) bekezdés 2. pontja alapján az önkormányzat hatáskörébe tartozó ügy. Ez a megoldás azonban problémát vethet fel, ha az éppen megválasztott polgármesterrel szemben kellene a képviselő-testületnek, mint az önkormányzat hatáskörének címzettje, eljárni.

A korábbi két választás tapasztalatai alapján elmondható, hogy nem jelentettek sok olyan esetet amely beleütközött volna a törvény azon rendelkezésébe, mely előírja, hogy a szavazóhelyiséget magában foglaló épületnek a szavazóhelyiség megközelítését szolgáló bejáratától számított 150 méteres távolságon belül – közterületen – választási kampánytevékenység a szavazás napján nem folytatható.

Az eddigi két választás alapján elmondhatom, hogy az eljárásrend nem okozott fennakadást. A Kúria el tudta látni a soron kívüli ítélkezési feladatát, és a megjelenő jogesetekből megállapítható, hogy az ítélőtáblák is megbirkóznak a feladattal. Látnunk kell ugyanakkor, hogy szemben az anyagi joggal, ahol a változások számottevőek voltak, az eljárási jog többségben csak részletkérdésekkel módosult.

Felmerült ugyanakkor egy egyéni jogsérelem, a korábbi EP választáskor. Egy megszüntetett gondnokság után a választópolgár az országgyűlési választásokon szavazhatott, de az EP választáskor már nem tudta leadni a szavazatát. Az ok a gondnokoltakról vezetett nyilvántartás hibájában rejlett. Mivel az ilyen típusú jogsérelmet nem lehet utólag orvosolni, ezért nagyon fontosnak tartanám, hogy az ilyen eseteket elkerüljük. Annál is inkább, mert 2010-ben már elmarasztalta Strasbourg Magyarországot a gondnokság alatt álló személyek választójogának megsértése miatt.

Szamek Gabriella

A kép forrása:

http://nrw.vtvszeged.hu/imgs_news/!eredetik/19331.jpg

***

Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Arsbonit a Facebookon. Videós tartalmainkért pedig látogass el a Youtube csatornánkra.