Az ügyvédi iroda, mint a személyegyesítési jog sajátos formációja

Egy társadalom hatékony működéséhez szükséges, hogy egy adott szakma képviselői tisztában legyenek az adott hivatásrendhez tartozó kollégáikra vonatkozó szabályozással. Ez alól a különféle jogász hivatásrendek sem képeznek kivételt. Fontos lenne, hogy például az ügyvédek, bírók, közjegyzők, ügyészek tisztában legyenek egymás működését érintő jogi környezettel. Ebből a célból közöljük az alábbi cikket, amely az ügyvédi irodák egyes sajátosságait tárja fel.

susuAz ügyvédi iroda tagsága

Ügyvédi tevékenységet a jogi szakvizsga letételét követően, a területileg illetékes kamara tagjaként lehet folytatni. A kamarai felvétel előtt álló választhat, hogy milyen formában kíván ügyvédi tevékenységet végezni. Lehet egyéni ügyvéd, vagy alapíthat egyszemélyes ügyvédi irodát is, esetleg többekkel együtt társas ügyvédi irodát, vagy tagként csatlakozhat egy már létező társas ügyvédi irodához. Végezetül dönthet úgy, hogy alkalmazott ügyvédként kíván a továbbiakban dolgozni.

Amennyiben ügyvédi iroda keretein belül folytatják tevékenységüket az ügyvédek, úgy a jogi szolgáltatást az ügyvédi iroda, mint tagságától elkülönült, és jogi személyiséggel rendelkező jogalany nyújtja. Az ügyvédi iroda tagjainak ettől függetlenül megmarad a mögöttes felelőssége, így amennyiben az ügyvédi iroda helytállni tartozik, és vagyona nem fedezi a tartozását, úgy az az ügyvéd, akinek a mulasztása miatt az ügyvédi iroda felelősségét megállapították maga is korlátlanul felel.

Az ügyvédi irodára az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény rendelkezésein túlmenően háttérszabályként a Ptk. rendelkezéseit is alkalmazni kell. Az ügyvédi iroda jogi személy, és erősen személyegyesítő jellege van, így elsősorban a Ptk. polgári jogi társasági szerződésre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni esetében. Az ügyvédi iroda gazdasági tevékenységének eredménye a tagjai közreműködésén alapszik, így a tagok nyereségben vagy veszteségben való részesedése nem feltétlenül a vagyoni hozzájárulások mértékétől, hanem az ügyvédi iroda tagjaként végzett munkájuktól is függhet. Adott esetben azt is nehéz megállapítani, hogy kinek milyen mértékű vagyoni hozzájárulása van az irodában.

Amennyiben a tagok bizonyos összeget az iroda rendelkezésére bocsátanak, vagy valamilyen ingóságot, vagy egyéb vagyoni értékű jogot az irodára ruháznak, úgy e hozzájárulások mértéke természetesen az adott tag vagyoni hozzájárulásának tekintendő. Ugyanakkor megállapítható, hogy amennyiben egy tag az iroda részére hozzáadott értékkel bíró munkát végez, amelynek eredményeként az iroda hatékonyabban és gazdaságosabban működhet a jövőben, például a szakmai kapcsolatok kibővítése, vagy a megbízási állomány fejlesztése révén, úgy e tevékenység az ő vagyoni hozzájárulásának része, értékének meghatározása azonban már nem könnyű.

Karrier Kávézz velünk!

Alakítsd karriered ingyenes tanácsadásunk során!

Az ügyvédi iroda tagjaival való elszámolás, a tagsági jogviszony megszűnése

Az ügyvéd, kivéve az alkalmazott ügyvédi státussal rendelkezőket, nem állhat munkaviszonyban. Így az ügyvédi iroda tagjaként dolgozó ügyvéd jövedelmet tagi kivét, vagy osztalék jogcímén tud elsajátítani. A tagi kivét magas adó és járulékterhe miatt marginális jelenség, így elegendő az osztalék kérdését vizsgálnunk. Az osztalékban (nyereségben) való részesedés szabályait az ügyvédi iroda alapító okirata tartalmazza. Rendelkezhet akként, hogy a tagok vagyoni hozzájárulásuk arányában kaphatnak osztalékot, vagy esetleg az alapító okiratban a tagok jelentőséget tulajdoníthatnak a tagok egyéni teljesítményének is a nyereség elosztásakor. Tagot a nyereségből és a veszteségből teljes mértékben kizárni, az ügyvédi iroda személyesítő jellegére tekintettel, nem lehet, az ilyen tartalmú rendelkezés semmis.

homlokzat

A tagsági jogviszony megszűnése esetén az ügyvédi iroda köteles a volt taggal a tagsági jogviszony megszűnésének időpontjában elszámolni. Ez annyit jelent, hogy az ügyvédi iroda köteles elkészíteni az elszámolás alapját képező dokumentációt, és amennyiben azt a volt tag elfogadja, úgy annak megfelelően köteles az iroda vagyonából a volt tagot megillető részt kiadni. A tagsági jogviszony megszűnésére szóló elszámolás esetében szintén a vagyoni hozzájárulás mértékét kell figyelembe venni. Az alapító okirat, vagy bármilyen egyéb, a tag és az ügyvédi iroda között létrejött szerződés nem korlátozhatja vagy zárhatja ki az ügyvédi iroda elszámolási kötelezettségét, ugyanis az elszámolási kötelezettséget kogens tartalmú jogszabályi rendelkezések írják elő, attól a felek nem térhetnek el. Ennek többek között az is az oka, hogy az ügyvédi irodai tagság nem forgalomképes. Így harmadik személy nem válthatja meg a volt tag tagi jogviszonyának értékét, és léphet be új tagként az ügyvédi irodába.

Így amennyiben egy fiatal ügyvédnek az ügyvédi irodába való tagi felvételét a többi tag vagyoni hozzájárulás, vagy bármilyen pénz, ingó, ingatlan, vagy egyéb vagyoni értékű jog átruházásához kötik, úgy a tagsági jogviszony megszűnésekor e vagyoni hozzájárulással el kell számolni, még akkor is, ha a tagi felvételkor kötött szerződésben a felek kizárták a visszatérítési kötelezettségét az irodának. Az elszámolási kötelezettség vonatkozik továbbá az adott évben, a tagsági jogviszony megszűnésének időpontjáig keletkezett nyereség megfelelő részének a volt tagnak való kiadására. E tekintetben a gazdasági társaságokra vonatkozó azon hitelezővédelmi rendelkezés, miszerint osztalékot csak annak a tagnak lehet fizetni, akinek az arról döntő taggyűlés időpontjában fennáll a tagsági jogviszonya, az ügyvédi irodák esetében nem alkalmazható.

***

Ha nem szeretnél lemaradni további írásainkról, kövesd az Ars Bonit a Facebookon!

A képek forrása innen és innen.

***

Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Ars Bonit a facebookon.