„Az ügyvédi pályán a sikert a kapcsolati hálózatok hozzák” – Interjú az AegisLegal csapatával

Simon Stella és Perger Gábor különböző szakterületekről gyűjtött tapasztalataikat egyesítette, amikor idén megalapította az AegisLegalt. Velük és munkatársukkal, Dávid Barbarával beszélgettünk a networking fontosságáról, az ügyvédi munkával kapcsolatos félreértésekről és arról, hogy milyen egy niche jogterületekkel foglalkozó iroda. Interjú. 

Fotó: Hegyi Júlia Lily

Stella, mielőtt Perger Gáborral megalapítottátok az AegisLegalt, dolgoztál a Gazdasági Versenyhivatalban, egy BIG4 nemzetközi ügyvédi irodában, majd egy közepes méretű adótanácsadói irodában. Tudatos volt ez a karrierút? 

Stella: A pályámat nagyon tudatosan indítottam el. Végzős egyetemista hallgatóként megterveztem a karrieremet 30 éves koromig. Most éppen ennyi vagyok, és hát a terv nem valósult meg… szerencsére! A Pázmányon végeztem, és már harmadéves koromban versenyjoggal kezdtem el foglalkozni. Az egyetemről aztán egyenes út vezetett a Versenyhivatalba. A GVH-ban éreztem, hogy a közigazgatási pályának megvannak a szépségei, de az én személyiségemhez a változatosabb ügyek, pörgősebb életmód jobban passzol. Ekkor jött egy lehetőség az EY-ból. Ez azért volt nehéz döntés, mert az interjún nyíltan megmondták, hogy nem fogok tudni a teljes munkaidőmben versenyjoggal foglalkozni. Visszagondolva, nagyon jó döntést hoztam meg akkor. Korábban azt hittem, hogy egész életemben csak versenyjoggal fogok dolgozni, de itt kinyílt a jog világa. Bár az EY-ban hihetetlenül sokat tanultam, de néhány év után éreztem, hogy eljött az ideje a váltásnak. Ekkor egy adótanácsadói irodában kezdtem dolgozni, aminek az egyik fő profilja a bizalmi vagyonkezelés volt: bizalmi vagyonkezelési struktúrák felállításán, szerződések előkészítésén és a struktúra implementálásán dolgoztam. 

Mikor döntötted el, hogy ügyvédi irodát építesz?

Stella: Már az egyetemen éreztem, hogy nem leszek életem végéig alkalmazott. Igaz, akkor még nem tudtam, hogy pontosan mi lesz az, amivel foglalkozni fogok. Ahogy egyre inkább önállóan oldottam meg a feladatokat a munkahelyeimen, úgy éreztem, hogy innen már csak egyetlen lépés a saját iroda megalapítása. 2020 őszén fogalmazódott meg bennem az első gondolat, de főleg az év elején kezdtem tudatosan is építeni a saját ügyfélkörömet. Ekkor találtuk ki Gáborral, hogy elkezdjük együtt megvalósítani az irodát. Hirtelen annyi munkánk lett, hogy napi 14 órákat dolgoztunk mindketten, hétvégén is. Úgy éreztük, hogy már ketten sem bírjuk, így kerestük meg áprilisban Barbit. Szerencsére igent mondott, és májusban már kezdett is nálunk. 

Fotó: Hegyi Júlia Lily

Gábor, te 17 éve foglalkozol tőkepiaci tranzakciókkal. Korábban is ügyvédként dolgoztál. Honnan jött az AegisLegal ötlete?

Legal Fest 2022 Ősz

Számos élő és online eseménnyel várunk az ország legnagyobb jogászoknak szóló fesztiválján.

Gábor: Az én karrierem másféle pályán haladt, mint Stelláé. Magyar tulajdonosi hátterű ügyvédi irodáknál dolgoztam ügyvédjelöltként, majd alkalmazott ügyvédként, mielőtt 2016-ban megalapítottam volna a saját irodámat. Főleg gazdasági joggal és tranzakciós joggal foglalkoztunk, egyik legnagyobb ügyfelünk a régió egyik meghatározó fesztiválszervező cége volt. De úgy hozta az élet, hogy a tőkepiaci jog lett az a terület, ami nálam túlzás nélkül karrierformálóvá vált, és amivel a mai napig kelek-fekszek. Számos tőzsdei cégnek dolgoztam: részvénykibocsátásokat, vállalatfelvásárlásokat koordináltam, közgyűléseket vezettem, és a nyilvánosan működő részvénytársaságok napi jogi feladatait is elláttam, szükség esetén a válságkezelésben is részt vettem. Az elmúlt tíz évben ügyfeleim jelentős része az informatikai piacon tevékenykedik. Valószínűleg bevonzottam: kifejezetten érdekelnek az IT fejlesztések, a startup szcéna és az új technológiák. 

Barbara, a te pályád hogyan indult? Tudatosan választottad a versenyjogot? 

Barbara: Én is a Pázmányra jártam, ahol a versenyjog oktatásának kiemelt hagyománya van. A könyvtárban harmadéves koromban Motta és Whish könyveit olvasgatva nagyon megtetszett a versenyjog. Ekkor gondoltam arra, hogy milyen izgalmas lehet a Versenyhivatalban dolgozni. Az egyetem elvégzését követően éppen munkatársat keresett a GVH, azonnal jelentkeztem. Kezdetben a Fogyasztóvédelmi Irodán dolgoztam vizsgálóként, ahol főként az élelmiszeripari, a gyógyszeripari, a pénzügyi és telekommunikációs szektort érintő ügyeim voltak, majd a Kartell Irodára kerültem, ahol a versenykorlátozó megállapodások vizsgálatán túl részt vettem számos rajtaütésen, illetve engedékenységi kérelmek elbírálását készítettem elő. A GVH után a Réti, Várszegi és Társai PwC Legal Ügyvédi Irodában helyezkedtem el, ahol a versenyjogi csapatot erősítettem egészen az idei évig. Itt elsősorban fúziós eljárásokban, reklámkampányok teljeskörű jogi véleményezésében működtem közre, illetve több alkalommal adtunk jogi tanácsot a beszállítók és kereskedelmi láncok közötti aszimmetrikus viszonyrendszerben megvalósuló tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal (vevői erővel való visszaélés) kapcsolatos kérdésekben. Az elmúlt években rengeteget tanultam a nemzetközi irodák működéséről, a szakmaiságról, a PwC Legal rendkívül jó iskola volt számomra. 

Miért váltottál egy kisebb irodához?

Barbara: Általánosságban elmondható, hogy a nemzetközi irodákban abszolút rászakosodsz egy-két jogterületre, ami után már nagyon nehéz profilt váltani. Például, ha te vagy a versenyjogos ügyvédjelölt, akkor egy idő után azt fogod tapasztalni, hogy más területekről ritkán fognak keresni, és csak elvétve fogsz ingatlanjogi vagy tranzakciós ügyeken dolgozni. Emellett sokkal formalizáltabban is működnek, mint a kisebb irodák. Egy néhány fős ügyvédi irodában nagyobb teret adnak az ember személyiségének kibontakozásához. Hátránya persze, hogy hiányzik az a védőháló, ami a nemzetközi irodákban adott. Mivel az AegisLegal a versenyjogon kívül más, niche jogterületekkel is foglalkozik, amelyek mindig is érdekeltek, ezért úgy éreztem, hogy ez egy jó alkalom a váltásra. 

Fotó: Hegyi Júlia Lily

Az ügyvédi munka mellett részt vettél egy igazi magyar legaltech sikersztoriban is, tagja vagy a Global Legal Hackathon győztes magyar csapatnak, amelyről mi is írtunk korábban. Vannak fejlemények a versennyel kapcsolatban?

Barbara: Igen, tavasszal megvolt a döntő. Nagyon büszkék vagyunk arra, hogy a legaltech legnagyobb világversenyén a finalisták közé került a csapatunk. Az ötlet, amivel indultunk arra kínál megoldást, hogy az élelmiszeripari vállalkozások hogyan tudnak könnyedén az élelmiszerekkel kapcsolatos hatásállítások kiválasztásakor, illetve alkalmazásakor az Európai Unió által lefektetett szigorú és rendkívül komplex jogi keretek között maradni. A COVID helyzet függvényében, a Global Legal Hackathon a Financial Times szervezésével még az ősszel tartana egy zárógálát, amelyre a FoodFighters csapata is meghívott, és ahol lehetőségünk nyílna arra, hogy az ötlethez befektetőket keressünk.

Szerintetek mi az ügyvédi pálya legnagyobb hibája?

Stella: Hiányolom a nyílt kommunikációt: állításuk szerint mindenhol szuper és fiatalos a csapat, a főnök támogató, lehet fejlődni, barátságos a környezet, kizárólag high-profile ügyfelei vannak az irodának; igaz, kell dolgozni, de nem extrán sokat. Ha ez így lenne, akkor az összes ilyen iroda álommunkahely lenne. Mégis, jellemzően nagy a fluktuáció ezekben az irodákban. 

Szerinted mi állhat a háttérben?

Stella: Ne csodálkozzunk azon, hogy a végzett joghallgatók hatalmas elvárásokkal érkeznek a munkahelyre. Ha az employer branding azt a látszatot kelti, hogy a világ legmenőbb irodájába keresnek embert, a jelölt ezeket az attribútumokat fogja kapcsolni a céghez, és el is várja, hogy ezek igazak legyenek. Aztán persze jön a csalódás. A munkáltatók általában nem azt emelik ki, hogy ténylegesen mennyi munkával jár az ügyvédkedés. Az ügyvédjelöltek (és ügyvédek) nagyon nagy százalékának nincs magánélete: reggel 9-kor elkezded a munkát, jó esetben este 7-8 körül befejezed. Felmerül a kérdés, hogy ennyi – vagy több – munka után mire lesz ideje a munkavállalónak? Néha akár hétvégén is dolgozni kell, és folyamatosan elérhetőnek kell lenned. Érthető, hogy sokan nem szeretnének ilyen életet. Fontos látni, hogy a jogi pálya hosszútávfutás. Az ember nem fog berobbanni 26 évesen. Annyira széleskörű tudást kell felszedni ügyvédként, jogászként, hogy ezt ilyen hamar nem lehet megcsinálni.

Tudatosítani kell a fiatal jogászokban, hogy ez a pálya nem arról szól, hogy ügyvédjelöltként beleteszed a sok munkát, és akkor ügyvédként majd hátra dőlhetsz. Ügyvédként még többet kell majd dolgozni.

Persze, ha jól csinálod, ennek meg is lesz az eredménye, anyagilag például jóval nagyobb potenciál van az ügyvédkedésben, mint a közigazgatásban.

Mit tanácsolnátok a fiataloknak?

Stella: Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy olyan munkád legyen, ami boldoggá tesz. Ha pedig nem tesz azzá, akkor ne félj váltani. Ehhez az önismeretfejlesztés rengeteget segít – van egy pont, ahol őszintén szembe kell nézni a helyzettel, és lépni kell. Nehéz elvonatkoztatni attól, hogy beletettél több évnyi munkát valamibe, aminek aztán egyszerűen hátat fordítasz, hisz ez micsoda pazarlás. De a kérdés: ötven év boldogtalanság vagy öt plusz néhány év kuka, majd egy olyan munka, amiben ki tudsz teljesedni. Szerintem egyszerű a válasz. 

Gábor: A munkabírás elengedhetetlen. Kiemelném még a precizitást és az igényességet. Ami viszont ahhoz kell, hogy saját ügyvédi irodát alapíts, az a network. Barabási-Albert László könyvében a sikert próbálja leképletezni. A siker I. törvénye: „A teljesítmény vonzza a sikert. De ha a teljesítmény nem mérhető, a sikert a hálózatok hozzák meg.” Egy ügyvédi pályán a teljesítmény nehezen mérhető. Az lesz a legjobb ügyvéd, aki a leghosszabb beadványt írja, vagy aki a legtöbb jogi kutatómunkát teszi bele a projektbe? Nehéz megítélni. Ahhoz viszont, hogy sikeres legyél, el kell érned a megfelelő emberekhez. Ebben segítenek a kapcsolatok.

Ti hogyan networkingeltek?

Gábor: Alapvetően ott kell lenni. Rá kell szánnod az időt arra, hogy az emberekkel kapcsolatot tarts. Sok olyan találkozóm van személyes körben, hogy leülök és csak beszélgetek az ismerőseimmel. Ezek nem feltétlenül ügyféltalálkozók, hanem az a céljuk, hogy például átadjam az információt, hogy az AegisLegal elindult. És ez oda-vissza működik. Nagyon fontos, hogy mindig nyitott legyél arra, hogy az ismerőseid mivel foglalkoznak. Az emberek szeretnek beszélni a saját üzletükről, sikereikről. Ilyenkor kölcsönösen áramlik az információ, el tudsz helyezni bizonyos kapaszkodókat a memóriájukban, így amikor elő fog kerülni egy bizonyos ügy, akkor eszükbe fogsz jutni, és meg fognak csörgetni, hogy mi a véleményed róla. A networking lényege, hogy legyél ott, emlékezzenek rád az emberek.

Stella: Nyilván a joghallgatóknak, fiatal jogászoknak még nem az ügyfélszerzés a céljuk, hanem hogy kapcsolatokat építsenek. Nekik azt tanácsolnám, hogy minél több helyre menjenek el gyakornoknak, ismerjék meg az adott szervezetet, beszélgessenek a kollégáikkal. A lényeg, hogy próbáljanak nyüzsögni, ha érdekli őket egy téma, menjenek el egy azzal kapcsolatos konferenciára, workshopra, akár már egyetemistaként is. Természetesen van, akinek ezekre kevesebb hajlama van, mert introvertáltabb típus, de nekik sem kell kétségbe esniük, vannak szuper technikák, amelyekkel a networkingelési skilleket lehet fejleszteni. Ez egy tanulható dolog. 

Fotó: Hegyi Júlia Lily

Mit gondoltok, mik a munkáltatók feladatai az ügyvédjelöltek karrierjében?

Gábor: Azt gondolom, hogy az ügyvédi irodáknak meg kell tanítani a jelölteket a szakmára, ebbe beleértendő az is, hogy tudniuk kell a jég hátán is megélni; továbbá valódi kihívásokat kell adni nekik. Az ügyvédjelöltek feladata pedig az, hogy szakmailag a lehető legtöbbet tanuljanak és a munkamorált elsajátítsák. Később ez nagyon nehezen megy. 

Az AegisLegal más, mint egy hagyományos ügyvédi iroda? Mi az erősségetek? 

Gábor: Az irodánk négy szűk, niche jogterülettel foglalkozik: tőkepiaci és tranzakciós jog, versenyjog és bizalmi vagyonkezelés. Ezenfelül természetesen az ehhez kapcsolódó társasági jogi feladatokat is ellátjuk. Mi ezeken a területeken vagyunk erősek, ebben érezzük igazán otthon magunkat. Persze, azt nem tartjuk kizártnak, hogy a jövőben bővüljön a portfolió, főleg, ha új szakemberek érkeznek hozzánk.

Honnan ered az AegisLegal elnevezés?

Gábor: Az egyik jelenlegi ügyfelünknek korábban szívességből csináltam néhány jogi munkát. Ahogy meghallotta, hogy indul az ügyvédi irodánk, megkeresett minket és most már három különböző projektet viszünk neki. Kialakult köztünk egy bizalmi kapcsolat, amely annak köszönhető, hogy úgy érzi, hogy pajzsként állunk mellette. Az ő megjegyzése inspirálta az AegisLegal elnevezést is (szerk.: az aegis jelentése: pajzs). 

***

Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Arsbonit a Facebookon. Videós tartalmainkért pedig látogass el a Youtube csatornánkra.