„Az űrjog részben magyar találmánynak is tekinthető” – Interjú dr. Darvas Tamással

Jessup, befektetési alapok, Asimov, SpaceX, Pille sugárzásmérő doziméter és Michael Clayton. Számos témát érintettünk dr. Darvas Tamással, a Sárhegyi és Társai Ügyvédi Iroda ügyvédjelöltjével, aki nem csak a jelölti lét szépségeiről és kihívásairól mesélt nekünk, hanem még könyvet is ajánlott az olvasóinknak. Interjú.

Mikor döntötted el, hogy a jogászi pályát választod?

Nálam ez egyáltalán nem volt egyértelmű, nincs jogász a családban. Elsősorban amiatt választottam, mert angol-töri szakos voltam a gimnáziumban, inkább a humán tárgyak iránt érdeklődtem. Egy vicces történet is megmaradt e kapcsán. Egyszer a matek tanárom megkérdezte, nem akarok-e jogászi pályára menni, mert mindenbe belekötök, amit ő órán mond. Gyanítom, ez is tudat alatt arra motivált, hogy efelé menjek el. Az egyetemen már kezdtem érezni, hogy jó döntést hoztam. 

Az egyetemi éveid alatt elég aktív voltál: OTDK, perbeszédverseny, gyakornokoskodás. Mit tanácsolnál a joghallgatóknak, hogyan használják ki az egyetemi éveiket?

A Jessup nagyon fontos esemény volt számomra. Nyilván valamilyen szinten elfogult vagyok iránta, de azt tartom a legjobbnak az egyetemi évekből, mindenképpen ajánlanám valamennyi joghallgató olvasónak. Nekik azt tudnám tanácsolni, hogy próbálják ki magukat minél több dologban az egyetemen. Ez segít, hogy kialakuljon egy érdeklődési kör az emberben, amely aztán a pályaválasztást is megkönnyíti. Szerintem nagyon kevés ember van, aki egyértelműen tudja az egyetemen, hogy mit szeretne csinálni. 

Volt olyan oktatód, aki nagy hatást gyakorolt rád?

Igen, egyértelműen. A Jessup miatt Kajtár Gábort emelném ki, illetve Sulyok Katalint, ők nem csak a nemzetközi jogban tanítottak nekem nagyon sokat, hanem abban is példát mutattak, milyen az alázatos munka, és az, amikor az ember egy kitűzött célért képes küzdeni. Egyébként eléggé sok tanár volt, akivel jó munkakapcsolatot tudtam kialakítani. Pénzügyből Simon Istvánt tudnám említeni, nála írtam a szakdolgozatomat. A Jogelméleti Tanszékről Szmodis Jenőt, valamint a Polgári Eljárásjogi Tanszékről Varga Istvánt emelném ki.

Azt, hogy jelöltként kezded el egyetem után a pályádat, mikor döntötted el?

Talán annyiban nem volt teljesen egyértelmű a választás, hogy az egyetemről több tanár hívott PhD-zni. Azokat is megfontoltam, de erősebb volt bennem a bizonyítási vágy, hogy kipróbáljam magam jelöltként. Az egyetem utolsó éveiben már kialakult bennem, hogy szeretném kipróbálni magam komolyabb kihívást jelentő területeken is, emiatt jött a nemzetközi ügyvédi iroda. A DLA megkeresett az államvizsgák idején, én pedig minden szempontból jó lehetőségnek láttam. 

Az ügyvédek gyakran el szokták mondani, hogy az ügyvédjelöltek úgy jönnek ki az egyetemről, hogy csak elméleti tudásuk van, így az első félév azzal telik, hogy meg kell nekik tanítani a gyakorlati oldalt is. Te mit tapasztaltál ezzel kapcsolatban?

Ezzel teljességgel egyet tudok érteni. Az egyetemen nagyon elméleti fókuszú az oktatás, ami a munkában már nem túl szerencsés. Ha az ember többet szeretne kihozni az egyetemi éveiből, muszáj elmennie gyakornoki helyekre, akár több területre is. Én voltam gyakornok nemzetközi és magyar ügyvédi irodában is, ez is segített utána abban, hogy lett egy kialakult képem a piacról, megközelítőleg tudtam, hol mire számíthatok. Az egyetem utáni években még nagyon sokat kell tanulni, de nem csak a joganyag ismeretét kell gyakorlatban alkalmazhatóvá érlelni, hanem minden munkahelyen vannak kialakult munkafolyamatok, rendszer, hierarchia, amelyeket meg kell szokni. 

A DLA-nél kezdtél, aztán átjöttél a Sárhegyihez, ami egy más típusú iroda. Mi a különbség a kettő között, és miért pont ide jöttél?

Kicsit több munkatapasztalattal a hátam mögött már tudatosan olyan helyet kerestem, ahol több fajta ügybe tekinthetek be, jobban bevonnak és önállóban, szabadabban, nagyobb felelősséggel tudok dolgozni. Nagyon vonzó volt a Sárhegyiben, ami magyar irodához képest nagy méretű, hogy több nagy jelentőségű ügyet is képvisel, és az elejétől megbecsült, egyenrangú kollégaként vontak be a munkafolyamatokba, komoly feladatokat bíznak rám. Most már mondhatom, bevált a döntésem. A Sárhegyinél hivatásalapon közelítik meg a jogi kérdéseket a kollégák, az ügyfélkommunikáció során is végig tartják magukat az ún. „value-based” ügyvédi munka elveihez. Ez szerintem egy nagyon fontos dolog a 21. században. Emellett már van egy kialakult, nem azt mondanám, hogy szakterületem, inkább érdeklődési köröm, amiben a legtöbbet tudok dolgozni. Az a fajta elválasztás, hogy vannak egyrészt nemzetközi ügyvédi irodák és másrészt nemzetközi ügyfélkörrel rendelkező magyar ügyvédi irodák,  ma már kevésbé éles. Azokat a feladatokat, amiről régebben azt tartották, hogy csak nemzetközi ügyvédi irodák tudnak megoldani, nagyrészt már a magyar irodák is el tudják végezni ugyanolyan szakmai színvonalon és sokszor kedvezőbb áron, mivel nincsenek nemzetközi hálózat árszabásához kötve, így az ügyfeleknek is egyre vonzóbbak.

A work-life balance kapcsán tudnál különbséget tenni a két irodatípus között?

A nemzetközi ügyvédi irodákat úgy jellemezném, és én ezt nagyban becsülöm is bennük, hogy ott egyértelműen van egy kimondatlan elvárás, hogyha az egyik legjobb helyre jöttél, akkor a munkád legyen a legfontosabb. A magyar ügyvédi irodák, legalábbis azok, ahol érdemes dolgozni,ugyanúgy elvárják, hogy magas szakmai minőség kerüljön ki a kezed közül, de viszonylag rugalmasan kezelik a kérdést, és odafigyelnek az egyéni szükségletekre, hogy meg legyen az embernek a kívánt egyensúlya. Itt, a Sárhegyinél azt szoktuk mondani, hogy eredményfelelősség van a munkában, tehát a munkát kell elvégezni, nem a konkrét munkaóra számít. Természetesen, ha valaki sokat szeretne dolgozni, nagyobb teljesítményt szeretne nyújtani, akkor arra nálunk is van lehetősége és természetesen ezzel arányban honorálják is.

Térjünk át a szakterületeidre, azokból is elsőként a befektetési alapok jogi szabályozására. A digitalizáció milyen hatásokkal van ezekre az alapokra?

A munkám során sokat dolgozom befektetési alapok létrehozatalával, engedélyezésével. A mostani COVID időszakban felértékelődtek a befektetési alapoknál a rugalmas IT megoldások, a digitálisabb működés irányába való elmozdulás. Ez azt jelenti, hogy már úgy alakítjuk ki az alapoknál az IT rendszerüket, hogy az például teljesen felhő alapú legyen, tehát bárki bárhonnan el tudja végezni a munkáját. Azt látjuk, hogy ezek a technológiák a COVID miatt egyre szélesebb körben terjednek el, és bizonyos mértékben velünk fognak maradni a jövőben is. Fontos, hogy az IT infrastruktúra, amit létrehozunk, kellően rugalmas legyen. Az MNB-nek van erre egy ajánlása is, a felhőalapú szolgáltatásokra vonatkozóan. 

Az IT-s kollégákkal való közös munka során a te skilljeid is fejlődtek a területen?

Nekem alapvetően voltak IT-s skilljeim, abból kifolyólag, hogy több mérnökinformatikus is van a családban, de az biztos, hogy az ilyen információbiztonsági tudás elsajátításához kellett autodidakta tanulás is. Az elején meg voltam lőve, mert először kellett ilyet csinálnom, de én is hamar belejöttem. 

Ejtsünk szót a másik speciális területedről is, ami viszonylag különlegesnek számít Magyarországon. Ez az űrjog. Hogyan kerültél vele kapcsolatba?

Van egy személyes része is a dolognak: az űrrel kapcsolatos dolgok mindig érdekeltek. Fiatalkoromban rengeteget olvastam Asimovot, aztán később találkoztam Carl Sagan „Korok és démonok”-jával, amely egy szemléletváltó mű volt számomra. A dolog másik része az volt, hogy amikor idekerültem, megkérdezték, szeretnék-e foglalkozni a területtel, én pedig igent mondtam. Hozzá kell tenni, hogy ez egy nagyon formálódó jogterület, a legújabb jogág. Emiatt nem csak az elméletibb, tudományos alapokra van szükség hozzá, hanem kreativitást is igényel. A területen meghatározóak a tudományos publikációk, amelyeket folyamatosan követni kell azért, hogy ha stratégiai tanácsot kérnek tőlünk, akkor naprakészek legyünk. Így a tudományos munka iránti érdeklődésemet is meg tudom élni, dea tudományos vonal mellett van egy nagyon is gyakorlati vetülete a területnek, izgalmas látni, ahogyan formálódik ez a jogterület, és izgalmas a részének lenni. Mindezek ellenére nem kell túlmisztifikálni az űrjogot, mert a tényleges gyakorlati munkánk nagyon hasonlít bármilyen más területen végzett, klasszikus jogi tanácsadáshoz. 

Sokat lehet olvasni arról, hogy magáncégek is küldenek az űrbe rakétákat. Elindult a privatizáció a világűrben? Mik lesznek a következő lépések?

Az űrjog legégetőbb kérdése ez mostanában, a terület alapjait is nagyon komolyan érinti. A jelenlegi állás szerint az űrszektorban a magánjognak és közjognak egy együttélése, együttműködése figyelhető meg. Erre példa, hogy a SpaceX-nek mint cégnek mind a mai napig a legnagyobb megrendelője egy állami intézmény, a NASA. Viszont az egyértelműen látszik, hogy a szellemet már kiengedtük a palackból, és nagyon nehéz lesz visszaparancsolni. A Starlink műholdas rendszer által szolgáltatott WIFI szolgáltatások béta felhasználóinak az ÁSZF-ében az üzemeltető SpaceX már olyan nyilatkozatot írat alá, hogy a Marsot szabad bolygónak kell tekinteni. Tehát aki elfogadja az ÁSZF-et, az a Marsra ilyen bolygóként fog tekinteni. Nem zárom ki, hogy később ebbe az irányba fogunk elmenni, és tulajdonjogot lehet majd szerezni a bolygók meghatározott területein vagy a kibányászott ásványi erőforrásokon. 

A hatalmas vállalatok, nagyhatalmak mellett Magyarországnak lehet valamilyen szerepe az űrszektorban?

Egyértelműen igen. Mind a mai napig vannak olyan magyar cégek, akik beszállítói láncolatokon keresztül érdemben be kapcsolódnak a nagy űrcégek tevékenységébe, vagy akár ők maguk is önállóan részt tudnak venni az űrtevékenységben. Érdemes utánanézni: a Magyar Asztronautikai Társaságnak van egy 2020-ra a Külgazdasági és Külügyminisztérium támogatásával kiadott nemzeti űrkörképe, amely összefoglalja ezeknek a cégeknek a körét.

Azt mondtad, mind a mai napig. Ez azt jelenti, hogy már korábban is volt szerepünk az űrszektorban? 

A rendszerváltás előtti időszakban voltak olyan innovációink, amelyek nagy nemzetközi elismerést kaptak az űrjogban. Gál Gyula például a második ember volt a világon, aki összefoglalóan, egységesen könyvet írt a világűrjogról. Az űrjog ilyen szempontból részben talán magyar találmánynak is tekinthető. A másik dolog, hogy voltak űrkutatással kapcsolatos eredményeink is, amelyek nemzetközi szinten is számottevőnek mondhatóak. Ilyen például a Pille sugárzásmérő doziméter. A nemzetközi űrállomáson mind a mai napig van egy olyan készülék, amely ennek a továbbfejlesztett változata. Volt tehát egy kiépült know-how, kutatói garnitúra Magyarországon, akiket a rendszerváltás időszakában elhanyagoltunk. Csak mostanában kezdjük el őket újra felfedezni, de rájuk tudunk majd később is építeni.

Az űrből visszatérve a földre, a COVID a ti irodátokra milyen hatással volt?

Ügyeletes kollégáink az irodában folyamatosan ellátják a személyes feladatokat, a küldemények átvételét, a higiéniai előírásoknak megfelelően. Viszont rajtuk kívül mindenki teljes mértékben home office-ból dolgozik, amióta kihirdették a veszélyhelyzetet Magyarországon. Megvoltak az alapjaink, hogy így tudjunk működni: a szerverek, az IT infrastruktúra. A mi irodánk teljesen felhőalapon működik, úgyhogy ez az átállás nálunk abszolút be is vált. Arra számítok, hogy a pozitív tapasztalatok után sok iroda fog legalább részben home office alapon működni a jövőben. Nekem személy szerint ugyanakkor már nagyon hiányzik, hogy visszajöjjünk, mert hiányzik az irodai pezsgés és a személyes csapatmunka. 

Hamarosan következik a szakvizsga. Mi lesz a következő állomás?

Azt már említettem, hogy vannak úgymond szakmai területeim, a befektetési jog és az űrjog. A jövőben is velük szeretnék tevékenykedni. Az biztos, hogy a Sárhegyi és Társai Ügyvédi Irodában hosszútávon gondolkodom. A tudományos érdeklődésemről sem mondtam le teljes mértékben, ha nem is aktívan, egy egyetem napi életében részt véve, de törekszem arra, hogy jelenjenek meg tudományos publikációim. 

Mivel töltöd szabadidődet, van-e valamilyen hobbid?

Az olvasást, a tudományos kutatást, a hobbimnak tartom, ahogyan az elméleti jogi érdeklődésemet is. A szabadidőmben nagyobbrészt olvasni szoktam. Illetve  pályaválasztás előtt a filmkészítésen is gondolkodtam, emiatt borzasztó sok filmet nézek. Illetve nézünk, mivel  igyekszem minél több időt tölteni a családommal.

Hogyha ajánlanod kellene egy filmet és egy könyvet az olvasóknak, melyek lennének azok?

Könyvből a Factfulness-t ajánlanám, Hans Rosling-tól. Nagyon érdekes olvasmány, azt mutatja meg, hogy az emberek mennyire másként tekintenek az őket körülvevő valóságra, mint amilyenek azok valójában. Emellett rámutat arra is, hogy az emberiség képes fals inputok mentén sokkal rosszabb, vagy akár sokkal jobb képet kialakítani egyes kérdésekről, egyfajta szándékos vakság alakul ki. Filmek közül pedig a Michael Clayton-t ajánlanám, amit szerintem külön érdemes megnézni jogászként, kiváló film. Egyébként nem ez a kedvenc filmem, de most ezt ajánlom az olvasóknak.

***

Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Ars Bonit a facebookon.