Pályázat

Az új Polgári Törvénykönyv az öröklési jogi kitagadási okok halmazát kibővítette, növelve ezáltal az örökhagyó végintézkedési szabadságának terjedelmét a törvényes öröklési rend ellenében. Az egyes kitagadási okok valódi jelentéstartalma ugyanakkor pusztán a törvény szövegéből nehezen olvasható ki, azok értelmezése így a bírói gyakorlatra hárul.

Mit tehet a birtokos, ha sértik, esetleg zavarják birtokában, vagy megfosztják birtokától? Lehet a bíróság helyett más igényérvényesítési fórumot választani? Mit vizsgál a bíróság és mi alapján hozza meg döntését a jegyző?

Ha a kirepült méhrajt a tulajdonosa két napon belül nem fogja be, azon birtokbavétellel „bárki” tulajdonjogot szerezhet.

Pályázatomban röviden szeretném leírni, hogy a erőszakos magatartás kialakulásának, fiatalok bűnözővé válásának köze van más devianciaformák jelenlétéhez, vagyis az alkoholizmushoz, a kábítószer fogyasztáshoz, a családon belüli erőszakokhoz a családi funkciók sérüléséhez azaz szocializációs zavarokhoz vagy teljes hiányához.

Magánszemélyek esetén mit kell tudni az örökség utáni illetékfizetési kötelezettségről?

Az Alkotmánybíróság döntött, új tényállás született. Mennyiben ’új’ a szabályozás? Megfelel a XXI. század követelményeinek? Mi vár Vajnaira 2013 után?

Kiket értünk sajátos nevelési igényű (SNI) gyermekek alatt? Milyen lehetőségeik vannak a magyar közoktatási rendszerben? Hogyan integrálhatóak a normál iskolai osztályokba, milyen személyi és eszközbeli feltételek szükségesek ahhoz, hogy fejlesztésük sikeres legyen és a társadalom teljes jogú tagjai lehessenek? Írásomban ezekre a kérdésekre keresem a válaszokat.

Az elmúlt években nagyon sok a fizetésképtelen cég, köztük betéti társaságok is. Mivel a tartozások behajtása az esetek nagy részében nem vezet eredményre a cég ellen, a hitelezők gyakran a beltaggal szemben kénytelenek érvényesíteni a követelésüket. Ezért is olyan fontos tisztázni azt, hogy ebben az esetben a hitelező milyen módon léphet fel.