Jó esetben nem változik semmi, rossz esetben csak a nagy tüntetések maradnak
Nagyon sok fog múlni a rendőrségen és a bíróságokon az új gyülekezési törvény őszi hatálybalépése után. Továbbra is lesznek tüntetések, de főleg a kicsi,...
A választópolgárok kiskorúsítása? – választópolgári egyértelműség és a népszavazás-hitelesítés
A Kúria elkaszálta a CEU-népszavazást, mert szerinte a polgárok nem értik a jogi hátteret. Ilyen alapon azonban szinte bármilyen szavazás megakadályozható.
Kötelező szavazás, mint a populizmus elleni csodafegyver
Az athéni demokráciában úgy tartották, hogy minden polgár kötelessége részt venni a döntéshozásban. Időnként létezett az opprobrium (megszégyenítés) valamilyen formája is azok számára, akik...
Egyenlő Bánásmód Hatóság – a diszkrimináció elleni küzdelem felemelkedése vagy bukása?
A diszkrimináció az élet számos területén felbukkanhat: munkahelyen, kikapcsolódás vagy akár a bevásárlás közben is. A sértettek ma már több jogorvoslati lehetőség közül választhatnak:...
Parlament a parlamentben – A Törvényalkotási Bizottság
Első országgyűlési ciklusát zárta a 2014-ben elfogadott Házszabály. Ebből az alkalomból érdemes áttekinteni legfontosabb újításainak egyikét, a Törvényalkotási Bizottságot, megvizsgálva létrejöttének célját, feladatait és...
„Semmit rólunk nélkülünk!” – A választójogi cenzus alkotmányjogi kérdései
„A legjobb érv a demokrácia ellen egy ötperces beszélgetés egy átlagos szavazóval” – így szól a választójogi cenzus támogatói által leggyakrabban hangoztatott Churchill-idézet. De vajon...
A kétharmadon túl
Április 8-a egyszerre volt az országgyűlési választások és a meglepetések napja. A FIDESZ-KDNP pártszövetség kétharmados győzelmére sem a választópolgárok, sem a közvélemény-kutatók, de még...
A józan ész beteget jelentett – a választási plakátok alkotmányjogi megítélése
Sem a Nemzeti Választási Bizottságnak, sem a Kúriának, de még az Alkotmánybíróságnak sem sikerült eltalálnia, hogy pontosan mi az alkotmányjogi probléma.
