Az Alaptörvény mint „gránitszilárdságú” alkotmány

Avagy tekinthetünk-e biztos pontként az Alaptörvényre? Jogi egyetemeken előszeretettel hangoztatják az oktatók, hogy kezdjük el időben bemagolni az Alaptörvényt, hiszen nem csupán államvizsgán lesz fontos,...

Az utcára szorított kritika – Az engedetlenkedés jogi megítélésének változása

Intézkedés-e, ha a rendőr megkér, ne üvöltözzek vele? És ha kérdez tőlem valamit? Kell válaszolnom? Mi az engedetlenkedés? Molnár Noémi elemzése.

Parlament a parlamentben – A Törvényalkotási Bizottság

Első országgyűlési ciklusát zárta a 2014-ben elfogadott Házszabály. Ebből az alkalomból érdemes áttekinteni legfontosabb újításainak egyikét, a Törvényalkotási Bizottságot, megvizsgálva létrejöttének célját, feladatait és...

Különvélemény

Volt olyan alkotmánybíró, aki visszamenőleges hatállyal megsemmisítette volna az Alaptörvény negyedik módosítását.

Vissza a jelenbe? – A Nemzeti Hitvallás és a magyar alkotmánytörténet preambulumai

”A Dunának, mely mult, jelen s jövendő, egymást ölelik lágy hullámai.” /József Attila/ Ha a preambulumokról beszélünk, elkerülhetetlen, hogy megemlítsük Platón és Seneca nevét. Platón a...

Követendő? Példa nélküli?

Zárókőszerep az uniós alapjogvédelemben?

Válsághelyzet és különleges jogrend a gazdasági krízis tükrében

Palpatine-tól Boccaccióig a válsághelyzetre adott reakciók nyomában.