Csire Balázs: “A kamarai vezetés elégtelenre vizsgázott”

Az Arsboni szakcikkek mellett a jogászságot és az ügyvédséget érintő változásokról és közéleti eseményekről is gyakran beszámol. Bemutatkozási lehetőséget kívánunk ezért biztosítani a Budapesti Ügyvédi Kamara tisztújításán minden tisztségre pályázó számára. A kérdéseinkre elsőként Csire Balázs válaszait olvashatják, aki a választásokon a BÜK elnökségi tagságára pályázik.

1. Mit tart jelenleg az ügyvédség legnagyobb kihívásainak, melyek az Ön legfontosabb céljai, amelyeket megválasztása esetén el szeretne érni?

Karunk legnagyobb problémája a többi jogalkalmazó körében az ügyvédi szakmai és személyes elfogadottság hiánya. Szakmai elfogadottságunk, így lobbierejünk s ezzel az érdekérvényesítő képesség is alacsony. Ez részben más jogalkalmazók (bírák, ügyészek, közigazgatás, rendőrség) eltérő eljárási szerepében, céljaiban és szemléletmódjában rejlik, de tény, hogy az ügyvédi jogértelmezési, jogalkalmazási megoldások méltatlanul lekezeltek, elutasítottak. S ennek nem csak az ügyvédekre van hátrányos következménye. Ezen kell változtatni, de nem elvtelen kompromisszumkereséssel hanem a megfelelő konfliktusok felvállalásával, „beleállással”. A fű hajlik, de nem törik – ám rálépnek. A sulyom nem hajlik, hanem törik – de nem is lépnek rá. Én azt szeretném ha súlyunk lenne, s ehhez szúrós sulyomnak kell lennünk , nem lágy fűnek.

Alázatos kérelmezői pozícióból nem lehet érdekvédelmet folytatni,

az csak határozott kiállással, rendíthetetlen követelésekkel lehetséges – s ehhez néha be kell feszülni.

A Nagy Arsboni Piackvíz összdíjazása idén több, mint 100 000 forint.

2. Hogyan értékeli a korábbi évek elnökének, elnökségének, más tisztségviselőinek munkáját? Mit gondol a kamara működéséről, és az általa ellátott szolgáltatások színvonalát érintő kritikákról (például: lassú ügyintézés, magas díjak)?

A kamarai vezetés lényegében elégtelenre vizsgázott.

Sem a kar érdekeit nem mozdította előre, sem meg nem védte az ostoba jogalkotástól vagy alkalmazástól, sem fel nem készítette erre, s a belső viszonyaink is siralmasak. A kamarai vezetés a tagságot cserben hagyta s elszakadt tőle.

Mindebben az elnök felelősségét látom alapvetőnek s megkerülhetetlennek, mivel egyszemélyes vezetési modellt vitt,

feladatokat, területeket, felelősséget, lehetőségeket nem szubdelegált, az elnökségi ügyrend elfogadását elszabotálta, az elnökség így nem is tudta feladatait betölteni, bár egy része nem is szaggatta az istrángot. Az elnökhelyettesek igazi feladatokkal nem rendelkeztek, a vezetés informális és ad hoc volt, a főtitkárral való küzdelmek kontraproduktívak. Kell egy elnökségi ügyrend, s egy feladat s felelősségmegosztó elnök és egy dolgozni tudó s akaró, nem dísznek való vezetőség s elnökség. Én ilyenbe akarok tartozni.

3. Az ügyvéd tevékenységében szabad és független. Mit jelentenek az Ön számára személyesen és Ön szerint a Budapesti Ügyvédi Kamara számára ezek az alapelvek?

Hogy nem kell félnem ha hangosan kimondom: a kormány hazudik, a bíró inkompetens, az ügyészség kontrollálatlan,

bármit, ami tetszik. És hogy a Kamara mondhatja: no pásaran. Hogy megmaradhassak szabadon gondolkodó független, félelem nélküli értelmiséginek, akit nem kötnek alkuk, kérések, fenyegetés, csak a saját lelkiismeretem. Hogy olyan legyen a szabad akaratom mint a lepke szárnya: érintetlen, hogy szállhassak.

4. Mit gondol az ügyvédséggel kapcsolatban gyakran felmerülő társadalmi kritikákról, amely szerint indokolatlan monopol-jövedelemre tesznek szert bizonyos tranzakcióknál? Van olyan terület, ahol lazítana az ügyvédkényszeren?

Egy felelőtlen, alulképzett, állami paternalizmusra vágyódó, kötelességeit nem teljesítő, jogait fennen hangoztató társadalomban,

egy következmények nélküli országban nem lehet magukra hagyni az állampolgárokat, hogy gyermekként játszanak a töltött pisztollyal.

Ahol az embereknek a kölcsön az ajándék pénz, amit majd valamikor majd nem kell visszafizetni mert az állam megment, sajnos sok ügyvéd kell.

5. Az ügyvédjelöltek körében gyakran elhangzó kritika, hogy sok ügyvéd olcsó munkaerőként tekint a jelöltekre. Ön szerint indokolt az ügyvédjelölti munkakörülmények, bérezés fejlesztése? Ha igen, ennek milyen eszközei lehetnek?

Nincs eszköze.

Piaci alapú kapitalista társadalomban a céhlegényekre vonatkozó szabályok nem működnek.

Október 31-ig várjuk a jelöltek válaszait a kérdéssorra. Amennyiben Ön is szívesen megosztaná a gondolatait az olvasóinkkal a témában, kérjük küldje el nekünk írását az arsboni@arsboni.hu e-mail címre.

 

***

Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Ars Bonit a facebookon.

MEGOSZTÁS