CSOK a családnak

Előző cikkemben a közelmúltig fennálló CSOK (Családi Otthonteremtési Kedvezmény) feltételeit, az ezen támogatás nyújtotta lehetőségeket taglaltam, most pedig kitérnék a „régi” CSOK utódjára, a CSOK Pluszra. A városi CSOK az elmúlt időszakban sok szempontból kiüresedett, és a támogatás összegei a fennálló háborúk és a szankciók miatt megváltozott gazdasági környezetben már nem adtak választ az ingatlanpiac kapcsán felmerülő kérdésekre. Ezt a problémát kívánja orvosolni a kormány egy újra gondolt otthonteremtési támogatási rendszerrel. 

Család + Otthon = Támogatás

Először is, elméleti jellegű bevezetésként kitérnék arra, hogy pontosan mit is jelent a családtámogatás fogalma, és mely elemeket foglalja magában a leggyakrabban alkalmazott családtámogatási értelmezés szerint. A legelterjedtebb felfogás alapján a családtámogatás azokat az állam részéről a gyermekes családoknak juttatott közvetlen pénzbeli ellátásokat foglalja magában, amelyekre a várandósságtól a gyermek nagykorúvá válásáig a szülők jogosultságot szerezhetnek, és amelyeknek célja, hogy az állam a gyermekes családok többletterhein enyhítsen. E körbe sorolható a családi pótlék, gyermekgondozási támogatás, a terhességi-gyermekágyi segély és a gyermekgondozási díj is. A családtámogatási rendszer keretében bekövetkezett változásokat a lakosság közvetlenül, személyesen tapasztalja meg.

A CSOK a családtámogatási rendszer meghatározó eleme, mely 2015-ben került bevezetésre hazánkban, és azóta több átalakuláson ment keresztül, mígnem jelenlegi formájában 2023. december 31-vel kivezetésre kerül. Akik esetleg nagyobb településen képzelik el az életüket, azoknak határozottan ez a támogatás a befutó. Ezt a programot ugyanis új és használt ingatlan vásárlására, meglévő otthon bővítésére vagy például tetőtér beépítésére is fel lehet használni. Ezt a támogatást váltja le a CSOK Plusz, amely 2024. január elsejétől lesz igénybe vehető.

A CSOK Pluszt – mint a családtámogatási rendszer új elemét – a gyermekvállalás előtt álló házaspárok igényelhetik, legfeljebb 50 millió forint összeg erejéig. A CSOK plusz keretében egy fix 3 százalékos lakáshitel vehető fel 10-25 éves futamidőre. A hitel mértéke, csak úgy, mint a „régi” CSOK-nál a gyermekek számától függ. A hitelösszegbe az igényléskor meglévő gyermek már beleszámít, viszont ahhoz, hogy igényelhető legyen a kedvezmény, még további gyermekvállalást tűzött ki feltételként a kormány. Tehát, meglévő gyermekekre további tervezett gyermekek nélkül nem jár a kedvezmény. Ezt a kedvezményt az új, első közös otthon vagy éppen használt ingatlan megvételére, annak korszerűsítésére vagy bővítésére indítja a kormány 2024. január elsejével, a gyermeket vállaló házasoknak.

Vajon mit gondolhatunk a hazánkban jelenleg végbemenő, a családtámogatási rendszer keretén belül bekövetkező változásokról? Lényeges, hogy a nagyobb összegű támogatás bevezetésének hátterében a családtámogatási rendszer optimalizálása áll, hiszen az eddig biztosított támogatási hitelösszegek szinte elenyészővé váltak a jelenlegi ingatlanpiacon fennálló ingatlanárak esetében. A kormány már hosszú ideje a gyermekvállaláshoz köti az otthonteremtési támogatások igényelhetőségét, a jelenlegi CSOK esetében azonban már megszületett gyermekre is igényelhető a támogatás, anélkül, hogy újabb gyermeket kellene vállalni. Az új otthonteremtési támogatás kidolgozásánál kétségtelenül fókuszba került néhány olyan demográfiai tény, amelyek mielőbbi orvoslásra szorulnak.

Családtámogatási politika a társadalmi, demográfiai körülmények tükrében

A továbbiakban azon lényeges körülményekre, tényekre térnék ki, amelyekre megoldást kínálhat az új otthonteremtési kedvezmény. Elsőként is, a statisztikai adatokat szem előtt tartva kijelenthető, hogy Magyarország népességének a lélekszáma 1981. óta folyamatosan csökken. Egy ország demográfiai termelékenysége nyilvánvaló és komoly társadalmi hatásokkal bír. Az újszülött nemzedékek létszáma, létszámának változása alakítja a népesség korösszetételét, valamint befolyásolja a fiatal-, közép- és időskorú népesség egymáshoz való viszonyát, mindezeken felül egyszersmind determinálja a népesség létszámának hosszabb távú alakulását is, a változások irányát és mértékét. A magyar termékenységet azonban hosszú ideje reprodukció alatti szint és a lélekszám tartós csökkenése jellemzi, a termékenység történelmi mélyponton van hazánkban.

A jelenlegi lakástámogatási rendszer átalakításának egyik oka többek között az volt, hogy az már nem segíti elő kellő hatékonysággal a gyermekvállalást. A szakemberek többnyire egyetértenek abban a kérdésben, hogy a családtámogatási rendszer egyes elemeinek önálló bevezetése önmagában még nem jár a születések számának érzékelhető növekedésével. Ez alól kivételt képez(het) a gyermekgondozási díj, melynek bevezetése, majd rendszerbe állítása azt követően, hogy az első szocialista kormány alatt eltörlésre került, némi statisztikailag is igazolható eredményt hozott. Erre mindössze azért szerettem volna kitérni, hogy igazoljam azt az álláspontot, hogy jól célzott és differenciált, összehangolt támogatási konstrukcióval ténylegesen lehet befolyásolni a népszaporulat alakulását.

De vajon pontosan milyen körülmények állnak a gyermekvállalási hajlandóság terén mutatkozó változások hátterében? Hosszú idő eltelt már azóta, hogy a gyermekek születése nem vállalás kérdése volt, hanem egy természetes velejárója az egyén életének, a családi összetartozásnak. Napjainkban azonban számos olyan társadalmi körülményről beszélhetünk, melyek változást hoztak a gyermekvállalási hajlandóságban, illetve jelentős mértékben kitolták a gyermekvállalás idejét is.

A munkaerőpiacon való elhelyezkedés fontossága, az aktív részvétel a felsőoktatási intézményekben – mely a komoly karrierlehetőségek előfeltételeinek teljesítéséhez elengedhetetlen – a függetlenséget ígérő magas jövedelmek és az előnyös munkahelyi pozíciók megszerzésének az igénye, a megszerzett tudás alkalmazása mind-mind előtérbe került a preferenciák sorrendjében, mindez ugyanakkor hosszútávon a gyermekvállalás kitolódását eredményezte. A felsőfokú oktatásban való részvétel és a minél többféle képzettség igénye fokozottabb mértékben van jelen napjainkban, a magas iskolai végzettség pedig együtt jár a munkaerő-piaci jelenlét növekedésével is.

E fenti körülmények tehát változást eredményeztek a gyermekvállalási hajlandóság és a családról alkotott felfogás tekintetében. Ezt az alapvetően is összetett helyzetet mindemellett tovább bonyolítja az is, hogy a stabil párkapcsolatok megteremtése manapság egyre inkább kihívásokkal teli, mely tovább fokozhatja azt, hogy a családalapítás és a gyermekvállalás jelentősége sok esetben hátrébb sodródott az egyéni preferenciák tekintetében. A stabil párkapcsolatok kiépítésének nehézsége a házasságkötések számának drasztikus csökkenéséhez és a házasságon kívüli egyéb alternatív együttélési formák elterjedéséhez vezetett. A családok stabilitását óriási mértékben nehezíti az a körülmény is, hogy napjainkra a válások száma megsokszorozódott, példaként említhető a 2021-es év, mikor egy év alatti óriási, 22 százalékos növekedést mutatott a házasságok felbontásának aránya.

Összefoglalóan tehát, ezek azok a társadalmilag adott körülmények, amelyek mindegyikére egyfajta megoldást kíván nyújtani az otthonteremtési támogatási rendszer. Ahogyan az már szóba került, a nagyobb összegű kedvezmények döntési hátterében a családtámogatási rendszer optimalizálása áll, hiszen mint már említettem, az eddig biztosított támogatási hitelösszegek egyre kevesebbnek bizonyulnak a mostani ingatlanpiacot tekintve. Figyelembe véve ezeket a nehezítő tényezőket, az optimalizálás hátterében a családok megsegítése állt, amivel a gyermekvállalás idejének kitolódását kívánják visszaszorítani.

Érdemes felhívni a figyelmet azonban arra a körülményre, hogy a magyar társadalomban nem áll ok-okozati összefüggés a korlátozott anyagi lét és a kevesebb gyermek vállalása közt, ugyanis a statisztikai adatokból kiderül, hogy a gyermekvállalási kedv nem a szegényebb sorsú szülők esetében alacsony, hanem a magasabb végzettségű és magasabb jövedelemmel rendelkező szülők körében. Érdemes tehát figyelembe venni, hogy még ha a gyermekvállaláshoz szükséges anyagi feltételek adottak, és még ha a magas színvonalú és bőkezű támogatások egyértelműen enyhítenek is gyermekvállalással járó anyagi terheken, mindez még nem növeli garantáltan a gyermekvállalási hajlandóságot.

A családtámogatási rendszer hátterében meghúzódó társadalmi körülmények, politikai célok taglalása ismeretében számos pro és kontra érvet fel lehet sorakoztatni a családtámogatási programmal kapcsolatosan. Egyéni preferencia kérdése, hogy ki mekkora teret enged egy ilyen állami program megválasztását követően, az egyéni, privát döntéseik alakításában. A családok életének befolyásolása azonban semmiképpen nem lehet önmagában egy önálló kormányzati törekvés, mivel a családtervezés, illetve a gyermekvállalás az önrendelkezési jog megnyilvánulása. Mindez ugyanakkor összeütközik azzal a nyilvánvaló ténnyel, hogy egy fogyatkozó népesség a társadalom elöregedéséhez vezet, mely körülmény ugyanakkor nem áll meg ennyiben, hiszen a társadalom elöregedése rengeteg terhet is maga után von. Ezt a folyamatot kívánja lelassítani, illetve megállítani a kormány olyan erős eszközökkel, mint egy bőkezű otthonteremtési program. Vannak azonban olyan objektívnek mondható gyermekvállalás ellen ható tényezők is, mint például a jövedelemhiány, a szűkös lakásméret, a bizonytalan támogatási rendszerek, vagy éppen a hosszú távra tervezhető életpálya hiánya. Véleményem szerint a családtámogatások rendszerét egészen új alapra kellene helyezni, kezdve a családok biztonságának megteremtésével és a gyermekvállalás feltételeinek komplex javításával, tekintve, hogy az államnak is az érdeke a népesedéspolitika javítása.

A CSOK plusz rendszere

A családtámogatási rendszer hátterében álló körülmények felvázolása után kitérnék az igénylés feltételeire, részleteire is. A CSOK Plusz 2024. januárjától igényelhető otthonteremtési kedvezmény, mely a 2023 végén lezáruló CSOK helyébe lép és indul meg a gyermeket vállaló házasoknak, célja pedig, hogy többféleképpen támogassa a családok lakáscéljainak megvalósítását. Ezt a támogatást az új, első közös otthon vagy éppen használt ingatlan megvételére, annak korszerűsítésére vagy bővítésére lehet felhasználni. A CSOK Pluszhoz (eltérően a CSOK-tól) nem egy közvetlen állami támogatás és egy kedvezményes hitel, hanem egy kedvezményes, de magasabb összegű hitel jár, és ehhez párosul a kedvező kamatozás mellett néhány új engedmény is. A futamidő legalább 10, legfeljebb 25 év, és az igénylést követő első évben csak a kamatot kell törleszteni, mindemellett az első születendő gyermek érkezésekor a törlesztési kötelezettség egy évre felfüggeszthető.

Az igényelhető hitel összege jelentősen megnövekedett az előző CSOK-hoz képest, egy gyermek után ugyanis 10, két gyermek után 30, három gyermek után pedig maximálisan 50 millió forint hitelösszeg lesz felvehető. A jelenlegi ingatlanárakat figyelembe véve ezek a kölcsönösszegek nagy jelentőséggel bírnak, tekintve, hogy a piaci hitelek kamatai 7 % körül kezdődnek, addig a CSOK plusz esetében, mint ahogyan az már említésre került, a kamatozás maximum 3 % lehet.

Ahogy az már a fentiekben is említésre került, a hitel mértéke (akárcsak a „régi” CSOK-nál) a gyermekek számától függ. A hitelösszegbe az igényléskor meglévő gyermek már beleszámít, viszont ahhoz, hogy igényelhető legyen a támogatás, további gyermekvállalást tűzött ki feltételként a kormány. Lényeges vonás tehát, hogy már megszületett gyermekekre további tervezett gyermekek nélkül nem jár a támogatás.
Az igénylést követően megszületett második és minden további gyermekre a kölcsön tőkerészéből 10-10 millió forintot engednek el, valamint az igénylők illetékmentességre és áfa visszaterítésre is jogosultak lesznek. A tartozáselengedés szempontjából csak a futamidő alatt született gyermekek fognak számítani.

A szerződéskötést követően született második gyermek után tehát 10 millió forintot vállal át az állam a fennálló tőketartozásból. A hiteltörlesztés szüneteltetése már a várandósság 12. igazolt hetétől jogosulttá teheti a gyermeket vállaló szülőket. A program kidolgozásánál a személyi feltételek nem sokban módosultak. A jelenlegi CSOK-hoz képest szigorúbb feltétel azonban, hogy függetlenül az igényelt hitel összegétől, legalább két év társadalombiztosítási jogviszonyt kell igazolni, és az igénylést megelőző 180 napra eltérő és némileg szigorúbb szabályok érvényesülnek. Ezek mellett változatlan, hogy büntetett előélettel és 5000 forintnál nagyobb köztartozással nem lehet állami támogatást igényelni.

Melyek a főbb különbségek a régi és az új CSOK között?

Ahogyan azt már korábban említettem, a CSOK egy 2015-ben bevezetett, és azóta több átalakuláson keresztülment otthonteremtési kedvezmény, melyet 2023 december 31-ig lehet igényelni.

Eltérést mutat a CSOK Plusz a CSOK-hoz képest abból a szempontból, hogy a januártól igényelhető új támogatáshoz nem jár a sikeres igénylést követően a hiteltől függetlenül felvehető egyösszegű támogatás. Ismertetve ennek a jelentését, a CSOK két részből áll: egyrészről a vissza nem térítendő állami támogatásból, másrészről pedig egy kedvezményes kamatozású jelzáloghitelből, amelyet “CSOK hitel” néven ismerhetünk. A CSOK Plusz esetében a vissza nem térítendő támogatás már nem igényelhető, viszont a gyermekvállalás teljesítését követően a tartozás java része könnyen “lefaragható”.

Lényeges különbség, hogy míg a CSOK-ot meglévő gyermekre is lehet igényelni, újabb gyermek vállalása nélkül, addig a CSOK Plusz csak gyermekvállalással lesz felvehető, újabb gyermek vállalása esetén azonban a már meglévő gyermek is beleszámít a hitelösszegbe.

Az igénylők esetében is módosítás következett be, mivel a CSOK Pluszt kizárólag házaspárok igényelhetik, egyedülállók vagy élettársak nem lesznek rá jogosultak. Kritériumként határozták meg továbbá azt is, hogy a házaspár női tagja az igényléskor nem töltötte be a 41. életévét. Itt azonban meghagytak egy kiskaput a kidolgozásnál, ugyanis 2025. december végéig 41 évnél idősebb nő is igényelheti a CSOK Pluszt, abban az esetben, ha a tervezett gyermek úton van, és igazolni tudják a legalább 12 hetes terhességet.

A CSOK Plusz kidolgozásánál a gyermekvállalás teljesítésére is hangsúlyt fordított a kormány. Egy gyermek vállalása esetén 4, két gyermek esetén 8, három gyermek vállalása 10 év áll a rendelkezésre gyermekvállalási “határidőként”.

Az igénylés menete a CSOK Plusz esetében szintúgy, ahogy az előző CSOK-nál is, a hitelintézetekben történik. Ebből következik, hogy nem csak a CSOK Plusz támasztotta követelményeknek kell megfelelni az igénylőknek, hanem önmagukban is hitelképesnek kell lenniük. A bankok az igényelt kölcsönösszeg legfeljebb 0,75 százalékának megfelelő, de 300.000 forintot meg nem haladó díjat kérhetnek.

A részletszabályokat folytatva, az ingatlan hasznos alapterülete kapcsán is néhány előírás meghatározásra került.  Külön- külön megállapították a lakás, illetve az önálló lakóház esetében az alapterületre vonatkozó minimális négyzetmétereket. Lakás esetében egy gyermek születése esetén minimálisan 40, két gyermek esetén 50, három gyermek esetén pedig 60 négyzetméter az alapterületre vonatkozó minimális előírás.  Önálló lakóház esetén egy gyermek után 70, két gyermek után 80, három gyermek születését követően pedig 90 négyzetméterben került meghatározásra az alapterületre vonatkozó minimális előírás.

Amennyiben első ingatlanról van szó, abban az esetben maximálisan 80 millió forint, egyéb esetben pedig 150 millió forint lesz a limit. Fontos, hogy az ingatlan forgalmi értéke legfeljebb 20 százalékkal térhet el a vételártól. Egyrészről a vételárkorlát miatt fontos tudni, hogy első lakásról beszélünk-e, ugyanis amennyiben nem felel meg az első lakás kritériumának, a CSOK Plusszal érintett ingatlan, akkor a meglévő ingatlanunk forgalmi értékét meg kell haladnia az új lakás vételárának.

Kérdésként merülhet fel ennek kapcsán, hogy mi is minősül pontosan “első lakásnak” a CSOK Plusz rendszerében. A frissen megjelent jogszabálytervezet konkrétan meghatározza az erre adandó választ. Külön- külön, önmagukban az igénylők rendelkezhetnek tulajdonjoggal más ingatlan esetében. Első lakásszerzőnek akkor minősül egy házaspár, ha a kölcsönkérelmük benyújtásakor vagy azt megelőzően Magyarország területén nem rendelkeztek ugyanabban az ingatlanban tulajdoni hányaddal.

A könnyebb átláthatóság érdekében az alábbi táblázat összehasonlításképp tartalmazza a CSOK és a CSOK Plusz rendszere közötti eltéréseket.

Összegzésképp tehát, a CSOK Plusz bevezetése több tekintetben is változást eredményez a családtámogatás rendszerében. Kérdés, hogy sikerül-e beváltani a hozzá fűzött reményeket, és a családtámogatási rendszer optimalizálódása összességében valóban be fog-e következni.

Lényeges kiemelni még zárásképpen, hogy a preferált kistelepüléseken élők számára óriási potenciál rejlik a családtámogatás jelenlegi, a CSOK Plusszal kiegészített rendszerében, hiszen a falusi CSOK megmarad jövőre is, sőt az kombinálható lesz a CSOK Plusszal is. E kisebb, preferált településeken élők számára egyrészről 2023-től emelkedik a Falusi CSOK támogatás összege, emellé pedig ezen újfajta, kedvezményes hitelt is megigényelhetik a jogosultak. Amennyiben pedig a Babaváró hitelt is igénybe veszik a preferált településeken, akkor ez minden eddiginél jelentősebb anyagi előnyt jelenthet a családoknak.

Manapság, leginkább az ingatlanvásárlás előtt álló fiatalok, de akár az idősebb korosztály is fokozott figyelemmel kíséri a családtámogatási rendszerek nyújtotta lehetőségeket, és miután a CSOK Plusz egészen aktuális, kétségkívül érdemes kiemelten figyelni az újonnan bevezetett szabályozásra, és mindehhez igyekeztem hozzájárulni jelen cikkemmel is.

A cikkem fő mondanivalója tehát az lenne – válaszolva az előző cikkemben feltett kérdésre, hogy igen, mégiscsak van remény a saját otthonunk megteremtéséhez. Az állam számos lehetőséget biztosít egy családi fészek megalkotásához. A központi kérdés az, hogy ki, mekkora teret enged át az életéből egy államnak?

Ez a cikk az Arsboni 2023. őszi gyakornoki programjának keretében készült.

Források