Diszkós dulakodásból jogos emberölés? – A jogos védelem egyes szabályai

Képzeljük el, hogy egy éjszakai szórakozóhelyen egy enyhén ittas állapotban lévő személy közelít felénk. Amint odalép hozzánk, minden ok nélkül elkezd lökdösődni. Ha a helyzet erőszakosabbá válik, akár életveszélyessé, vajon arra a kérdésre, hogy megölhetem-e támadómat, mi a helyes válasz?

A jogos védelem

Ha valaki egy jogtalan támadással szemben védekezik, akkor – bizonyos törvényi feltételek fennállása mellett – nem vonható büntetőjogi felelősségre még akkor sem, ha elhárító cselekményével esetleg a támadója halálát okozza. Fontos követelmény azonban a szükségesség, azaz hogy

a védekezés a legkisebb sérelemmel járjon, de még szükséges legyen a támadás elhárításához.

Szituációs jogos védelem

A bevezetőben leírt rövid történet az ún. szituációs jogos védelem kategóriája alá esik. A fennálló szabályozás ilyenkor egy megdönthetetlen vélelmet alkalmaz, miszerint ha valaki személye ellen éjjel támadnak, úgy kell tekinteni, mintha a támadás a védekező életének kioltására is irányult volna. Ennek megfelelően a megtámadott személy elhárító cselekménye minden további nélkül irányulhat a támadó élete ellen is, hiszen ilyenkor a bíróságnak nem kell vizsgálnia a szükségesség feltételét.

Szintén ez a szabály alkalmazandó, ha a támadást fegyveresen, felfegyverkezve vagy csoportosan követik el. A szabályozás alapgondolata, hogy ha valakit éjjel vagy fegyverrel támadnak meg, akkor joggal gondolhatja, hogy veszélyben van az élete, így védekezése során akár meg is ölheti támadóját. Kérdéses azonban, hogy mennyiben helyes alkalmazni ezt a gyakorlatot egy diszkós verekedés során.

Mi minősülhet támadásnak?

A támadás rendszerint valamilyen aktív és erőszakos magatartás, ez azonban nem jelenti azt, hogy passzivitással (mulasztással) ne valósulhatna meg. Ha például valakit jogtalanul bezárnak valahová és felhívás ellenére sem engedik ki, akkor a bezárt személy jogos védelmi helyzetbe kerül, hiszen jogtalan támadás valósult meg ellene. Az erőszakosság sem feltétlenül szükséges, hiszen gondoljunk csak a lopás esetére, ahol mindenféle erőszak nélkül is megvalósíthatja az elkövető a támadást. (A jogos védelemmel összefüggésben itt utalunk Tóth Mihály ellenvéleményére, ugyanis szerinte „jogállamban igazolhatatlan” a vagyon elleni támadásoknál a behatoló életének kioltása.) Vannak azonban bizonyos korlátok is, így nem minősül támadásnak a verbális cselekmény, illetve a kihívás kölcsönös elfogadása (pl. kocsmai verekedés) sem.

A jogos védelem időbeli túllépése

A korábbi Btk. tartalmazta a kitérési kötelezettséget, amely alapján a védekező személy csak akkor nem volt büntethető, ha először megpróbált elmenekülni a támadás elől. Kitérési kötelezettség állt fenn a felmenővel, a testvérrel és a házastárssal szemben, illetve a súlyosabb fokban kóros elmeállapotban, szemmel láthatóan tudatzavarban lévő személyek és a gyermekkorúak jogtalan támadása esetén. 2009-ben megszűnt ez a kötelezettség, és a hatályos Btk. sem tartalmazza már.

A jogos védelmi helyzet addig tart, ameddig a támadás, illetve annak közvetlen veszélye.

Ha a megtámadott fél a védelmi cselekményt azután is folytatja, hogy a támadás már megszűnt és annak kiújulása sem fenyeget, időbeli túllépésről (megtorlásról) beszélünk. Ha például valakinek megpróbálják ellopni a táskáját, de a sértett azt sikeresen visszaszerzi a tolvajtól, illetve földre is teríti egy jól irányzott ütéssel, akkor a támadás elhárult.  Amennyiben viszont a védekező személy tovább kezdi rugdosni a földön fekvő elkövetőt, úgy már nem áll fenn jogos védelmi helyzet. Ebben az esetben a védekező személy is büntethető lesz a támadónak okozott sérelemért. Kivétel, ha a védekező személy a támadás miatti ijedtségből vagy menthető felindulásból nem képes felismerni az elhárítás szükséges mértékét.

A kép forrása itt.

Felhasznált források

  • Gellér Balázs – Ambrus István: A magyar büntetőjog általános tanai I. Elte Eötvös Kiadó, 2017.
  • http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=152383.315704

Támogatónk

Ez a cikk az Arsboni Gyakornoki Programjának keretében készült, melyet a Sárhegyi és Társai Ügyvédi Iroda támogat.

***

Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Ars Bonit a facebookon.