Diszkriminatív Diákhitel? – a hallgatói hitelkedvezmények jogosulti körének kérdése

A hallgatói hitel (Diákhitel) népszerű életkezdési támogatás a magyar fiatalok számára, évente több ezer hallgató veszi igénybe egyetemi tanulmányainak finanszírozására, vagy egyéb célokra. 2023. január 1-je óta egy új módosítás került bevezetésre, amely az eddigiekhez képest még kedvezőbb támogatást nyújt a hitelt felvett édesanyák számára. Azonban kérdés, hogy a jogi szabályozás miért nem teszi lehetővé a diákhitel-tartozás alóli mentesülést a gyermeket vele közösen nevelő másik szülő számára még abban az esetben sem, ha esetlegesen az édesanyának eleve nem volt ilyen tartozása, vagy azt már visszafizette?


Több nézőpontból megvizsgálva, alkotmányjogi szempontból mutatom be a szabályozást és annak relevanciáját, mellette és ellene érvelve. E példán keresztül szeretnék rávilágítani arra is, milyen gyakori és könnyen előforduló jelenség, hogy egy jogszabály “igazságossága” vagy ésszerűsége megkérdőjeleződik, és milyen ritka az olyan, amely senki által nem kifogásolható, és a közvélemény által is tökéletesen megfelel a jogalkotói célnak – ez jelen esetben a családok támogatása a gyermekvállalásban. Arra is kitérek, hogy egyáltalán mekkora motiváló erő lehet maga a mentesülés, és mekkora lenne eltérő szabályozással, valamint, hogy helyezkedik el más családtámogató juttatások mellett, azok rendszerében.

Miről is szól a Diákhitel?

A hallgatói hitel a Diákhitel szervezet és a hitelfelvevő hallgató közötti pénzkölcsön, amelynek két típusa van: a szabad és a kötött felhasználású. Előbbit a hallgatók a hallgatói léttel kapcsolatos költségeik finanszírozásához vehetik igénybe, így gyakran használják fel például az albérletben élő diákok lakbér fizetésére, de a határ szinte a csillagos ég: van, aki startup céget alapít belőle, valaki befekteti, van, aki új számítógépet vesz. Igény szerint havi részletekben vagy félévente egy összegben is kérhető, ezzel is biztosítva a rugalmasságot, és a tényleges szabad felhasználást. A kötött felhasználású hitelt pedig a magyar állami részösztöndíjas és önköltséges képzésben tanulmányokat folytató hallgatók vehetik igénybe, de kizárólag a képzésük finanszírozására. Bármely aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkező hallgató jogosult mindkét típusú hitel igénylésére, ha magyar állampolgár, 45. életévét nem töltötte be, és bejelentett lakcímmel rendelkezik – emellett a menekültként elismertek, letelepedési vagy bevándorlási engedéllyel rendelkezők, illetve jogszabályban meghatározott jogcímen Magyarországon szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezők is. A kedvező kamatozás, illetve a kamatmentesség kifejezetten vonzó a magyar fiatalok számára, mely megmagyarázza a Diákhitel töretlen népszerűségét.

Az új módosítás

A hallgatói hitelrendszerről szóló 1/2012. (I. 20.) Kormányrendelet frissen módosított szakasza – 18/A. § (1a) – szerint, amennyiben a 30. életévét be nem töltött nőnek felsőoktatási tanulmányai alatt, vagy azok sikeres befejezését követő két éven belül gyermeke születik, vagy gyermeket fogad örökbe, a fennálló hallgatói hiteltartozása száz százalékának megfelelő összegű gyermektámogatásban részesül, amely nem visszatérítendő. Megfigyelhető, hogy mind a vér szerinti, mind az örökbefogadó szülő esetén is csak nőkről rendelkezik a jogszabály, holott mindkettő lehet férfi is: vajon ennek mi az oka, minősülhet-e ez a szabályozás diszkriminatívnak?

A családtámogatási kedvezmény jogosulti körével kapcsolatban már 2018-ban, a korábbi kedvezmények bevezetésekor is felmerült alapjogi visszásság, melyet az alapvető jogok biztosa is vizsgált. A kérdés jelenleg még aktuálisabb lehet. Ekkor ugyanis még „szigorúbb” volt a szabályozás: a második gyermek megszületéséhez kötötte a hallgatói hiteltartozás 50%-ának, és a harmadik gyermek megszületéséhez a 100%-ának az elengedését. A hátrányos megkülönböztetés tilalmának megsértése azonban már itt is kérdéses volt, a biztos külön kiemelte, hogy csak az édesanyáról rendelkezett a jogszabály, még örökbefogadó szülő esetén is, holott az egyedülállóként örökbefogadó személy ugyanúgy férfi is lehet. Éppen ezért ez a kevesebbről többre való következtetés elve alapján egy még nagyobb kedvezményt nyújtó szabályozás esetén – mint a jelenlegi – szintén vizsgálható lehetne.

Ésszerűségi teszt

Amennyiben nem alapjogra vonatkozik egy megkülönböztetés, az ésszerűségi tesztet alkalmazzák annak vizsgálatára. Ez a teszt az összehasonlíthatósági és az indokolhatósági próbából áll. Az összehasonlíthatósági próba során az összehasonlítható helyzetet vizsgálják: akkor lehet csak szó ugyanis alkotmányellenes diszkriminációról, ha valakit más azonos helyzetben lévő jogalannyal történt összehasonlításban kezelnek hátrányosabb módon. Ha megállapítható, hogy azonos szabályozási körbe tartozó jogalanyokról van szó, akkor azt kell vizsgálni, hogy a megkülönböztetés ésszerű indokokon nyugszik-e, tehát van-e a különbségtételnek igazolható, ésszerű indoka, ezáltal nem önkényes-e. Az ésszerű indok nélküli megkülönböztetés pedig végső soron az emberi méltóság alapjogát sérti, mert nem kezeli az érintetteket azonos méltóságú személyként, és nem értékeli mindegyikük szempontjait azonos figyelemmel, körültekintéssel és méltányossággal. Az Alkotmánybíróság gyakorlatában ez gyakran megjelenik (például 3062/2012. (VII. 26.) AB határozat, 3/2014. (I. 21.) AB határozat, 30/1997. (IV. 29.) AB határozat), hiszen az ésszerűség kérdése számos különböző esetben felmerül.

Mindezt a Diákhitel kérdésére vetítve az Alaptörvény azon rendelkezéseiből kell kiindulnunk, amelyek rögzítik, hogy a férfiak és a nők egyenjogúak, illetve, amelyek szerint az állam támogatja a gyermekvállalást, amelynek mértékét a gyermeknevelés kiadásainak figyelembevételével szükséges megállapítani. 2018-ban az alapvető jogok biztosa ennek kapcsán kiemelte, hogy ebből a rendelkezésből kiolvasható egy olyan értelmezés, miszerint a gyermeket nevelő, családot fenntartó személyek e szerepkörét az állam a szülői szerepektől függetlenül kell, hogy figyelembe vegye. A közterhek elosztása során a családok számára biztosított különböző kedvezmények jogosultja maga a család, mint gazdasági egység, nem az egyén. Ezért, ha a jogalkotó kedvezményt, juttatást biztosít, annak nem lehet kizárólagos szempontja, hogy azt melyik szülő veheti igénybe.

Mivel a gyermeket közösen nevelő szülők esetében a jövedelmek és az esetleges tartozások közösen alkotják a család összköltségvetését, a két szülő összehasonlítható helyzetben van. Abban az esetben tehát, ha adott családban csak az édesapának van hallgatói hiteltartozása, az a család közös költségvetésében ugyanolyan terhet jelent, mintha a tartozás az édesanyát érintené. Emellett egymással összehasonlítható helyzetben vannak azok a családok is, ahol csak az édesanyának, és azok, ahol csak az édesapának van hallgatói hiteltartozása. Első pillantásra tehát akár indokolatlan előnyben részesítésnek is tűnhet a jogszabályi rendelkezés.

Kérdéses még a kedvezmény eleve apa általi igénybe vehetősége. A 2018-as jelentés nem tartja a jogalkotói céllal ellentétesnek azt, hogy amennyiben az édesapa egyedül neveli gyermekét, ő ugyanúgy kérhesse a Diákhitel elengedését. Az olyan családokra, ahol az édesanya egészségügyi okból, halál okán, vagy saját döntés alapján nem vesz részt a gyermek nevelésében, egyébként nagy számban találunk példát Magyarországon is – igaz, a hallgatói hitel kapcsán csak egy kis százalék lesz érintett. Az alapvető jogok biztosa úgy gondolja, pusztán a tény, hogy a jelenlegi szabályozás szerint a fenti lehetőség nem biztosított, felvethet aggályokat az egyenlő bánásmód követelményével összefüggésben. Emellett kiemeli, hogy gyermekek mindenek felett álló érdeke azt kívánná meg, hogy a támogatásban minden érintett család egyaránt részesülhessen.

Milyen szempontból lehet a jelenlegi szabályozás mégis ésszerű?

A választ erre a kérdésre attól függ, hogy a cél általánosságban a gyermekvállalás terheinek csökkentése a lehető leghatékonyabb módon, vagy pusztán az édesanyákra fókuszál a jogszabály. Az nyilván nem kérdéses, hogy ha a kedvezmény mindkét szülőre érvényesülne, az még nagyobb könnyebbség lenne a háztartásoknak, azonban egy ilyen szabályozás ellen is felhozhatók érvek. A jogszabály által biztosított kedvezmény ugyanis formálisan beleillik a nők előnyben részesítését lehetővé tevő alkotmányos rendelkezésbe, mely szerint „Magyarország külön intézkedésekkel védi a családokat, a gyermekeket, a nőket, az időseket és a fogyatékkal élőket”. Nincs tehát alkotmányba ütköző akadálya annak, hogy a jogalkotó külön támogatást nyújtson az édesanyáknak ilyen módon: ahogy teszi ezt például a személyi jövedelemadó-mentesség útján, és más módokon is.

Fontos kiemelni még a kérdésben a jogalkotó széles mérlegelési körét, amely az ehhez hasonló ún. ex gratia jellegű juttatásoknál megilleti, ahol nem jogi igényeket elégít ki, vagyis nem eleve jogosultakat különböztet meg. A jogegyenlőség követelményéből, illetve a diszkrimináció tilalmából nem következik, hogy az állam például jogok és kötelezettségek megállapítása során ne tehetne különbséget, amennyiben ezzel nem sért alkotmányos követelményeket. A családok támogatásának lehetősége emellett más jogszabályokon keresztül, különböző juttatások, kedvezmények útján is adott.

Ezenkívül a vér szerinti szülői minőség igazolása az anya esetén egyes vélemények szerint könnyebb, az apaság bizonyítása esetlegesen a támogatások nyújtásának gördülékeny lebonyolítását akadályozhatná, ugyanis az apaság tényét abban az esetben, ha a szülők nem állnak házastársi életközösségben, külön nyilatkozattal lenne szükséges igazolni.

Elhelyezés a hazai családtámogatási rendszer keretei között és nemzetközi kitekintés

Érdemes lehet összevetni a hallgatói hiteltartozás hazai hatásait egy nemzetközi példával is. A diákhitel rendszerének köztudottan nagy hagyománya van az Amerikai Egyesült Államokban: bár a magánegyetemek és azok magas tandíjai miatt az amerikai egyetemisták helyzete némileg eltér a magyar fiatalokétól, az adósság ténye és demotiváló hatása annak mértéke függvényében hasonlóságokat mutathat. Az USA-ban az egyetemi hallgatók átlagosan 30.000 dollár – ez kb. 10,2 millió magyar forintnak felel meg – diákhitel tartozást halmoznak fel tanulmányaik során, azonban mivel ez egy átlagérték, lényegesen magasabb összegekkel is nagy számban találkozhatunk. Egy 2022-es kutatás szerint a megkérdezett egyetemi hallgatók jelentős százaléka hamarabb alapítana családot, ha elengednék hallgatói hiteltartozásukat, és úgy érzik, önmagában az adósság fennállta későbbre halasztja számukra a gyermekvállalást, ugyanis a családalapítás szükséges előfeltételének érzik az anyagi stabilitás megteremtését.

Láthatjuk tehát, hogy bizonyos összeg felett már önmagában a hiteltartozás ténye is alkalmas a fiatalok családalapítási motivációját negatívan befolyásolni.

És hogy néz ki mindez hazai viszonylatban? A Diákhitel-tartozással érintett korosztály tekintetében több szempontot kell figyelembe venni, mivel a húszas éveikben lévő magyar fiatalok családalapítási motivációjára sok tényező hat. Egyrészt hosszabb időt töltenek el az iskolarendszerben (általában a felsőoktatási intézményekben), emellett az önálló egzisztenciájuk megteremtése (például saját lakás, autó vásárlása) egyre nehezebb számukra. Szintén megfigyelhető tendencia az utóbbi évtizedekben, hogy a párkapcsolatok tartóssága gyengül. A komoly párkapcsolat, házasságkötés, de főleg a családalapítás, gyermekvállalás folyamata jellemzően 30 éves kor felett kezdődik el napjainkban. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a magyar nők átlagéletkora az első gyermek megszületésekor dinamikusan növekedett az utóbbi évtizedekben, amely folyamat várhatóan folytatódni fog. Ez a jelenség a fenti okokkal vélhetően szoros összefüggésbe hozható.

Hol helyezkedhet el a Diákhitel elengedése a hazai családtámogató kedvezmények rendszerében? Tegyük fel, hogy egy hallgatónak egyetemi tanulmányai alatt körülbelül 10 millió forint hallgatói hiteltartozása gyűlt össze – ez mondjuk egy 10 féléves képzést elvégző hallgató esetén reális összeg lehet: ekkor vajon mekkora jelentőséggel bír ezen összeg elengedése, amennyiben gyermeket szeretne vállalni párjával? A válasz a családtámogatások rendszerében keresendő. Minden gyermekvállaláshoz kapcsolódó kedvezményt számba véve – pl. családi pótlék, anyasági támogatás, CSED, GYED, GYET, GYES, CSOK, babaváró hitel, SZJA-mentesség, adóvisszatérítés – is azt találjuk, hogy több millió forint elengedése nem lesz figyelmen kívül hagyható egy család számára sem, bár mindezek mellett nem szabad elfelejteni, hogy a gyermekvállalás minden költségével sokkal nagyobb terheket ró a családokra, mint amekkora kedvezményekre szert tehetnek ilyen intézkedések útján. Így – kifejezetten napjaink gazdasági helyzetében – egyébként sem ez lesz az egyetlen figyelembe vett szempont a gyermeket vállalók által.

Konklúzió

A nullázható Diákhitel kapcsán is megjelenik tehát az az ellentmondásosság, amely számos, a jogalkotó által biztosított kedvezménynél megfigyelhető: annak jogszerűsége és indokoltsága nem feltétlenül eredményezi annak ésszerűségét, vagy lehető legnagyobb hatékonyságát. Azonban, mint általában, mindkét oldal mellett lehet meggyőzően érvelni. Az első pillantásra ésszerűtlennek tűnő szabályozások, juttatások mögött komplex okok húzódhatnak meg. Jelen esetben pedig a jogalkotó szemszögéből, a szándékának megfelelően a Diákhitel elengedése az édesanyák részére már önmagában is markáns szerepet tölt be a családok támogatásában, és a minél előbbi gyermekvállalás ösztönzésében.

Ez a cikk az Arsboni 2023. tavaszi gyakornoki programjának keretében készült.

Források

  1. Alaptörvény XV. cikk (2) bek., (3) bek., (5) bek.
  2. Alaptörvény L) cikk
  3. 1/2012. (I. 20.) Korm. rendelet a hallgatói hitelrendszerről 18/A. § (1a)
  4. 2011. évi CXI. tv. az alapvető jogok biztosáról
  5. Családok támogatásáról szóló tv.
  6. Diákhitel.hu
  7. AJB-978/2018.
  8. Alkotmányjog II: alapjogok és emberi jogok
  9. https://diakhitel.hu/tobb-mint-a-duplajara-emelkedett-a-diakhitel-1-osszege/
  10. Kuperberg, A., & Mazelis, J. M. (2022). Social norms and expectations about student loans and family formation. Sociological inquiry, 92(1), 90-126.
  11. 170/2010. (IX. 23.) AB határozat

***

Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Arsbonit a Facebookon. Videós tartalmainkért pedig látogass el a Youtube csatornánkra.