Don’t cross the picket line – sztrájkolnak a gig-economy sofőrjei

Minden bizonnyal senkinek sem kell bemutatni a gig-economy egyik legnagyobb vállalatóriását, az Uber-t. Saját állításuk szerint fuvarmegosztó cégként működnek, összekötik a keresletet (utasok) a kínálattal (sofőrök), azonban számos ellentétes szempont értelmében személyszállítási szolgáltatást nyújtanak (akár csak a taxi vállalatok).

A mai napon (2019. május 8.) világszerte sztrájkolnak az említett applikáción keresztül dolgozó sofőrök, valamint a Lyft dolgozói is. (Ez utóbbi cég az Uber legnagyobb versenytársa és ugyanazon szolgáltatást nyújtja, mint az előbbi.) Több amerikai nagyvárosban (New York, Boston, Los Angeles…), Nagy-Britanniában (London, Birmingham…), Dél-Amerikában és Ausztráliában is összehangolt munkabeszüntetést folytatnak. Azért esett a mai napra a választás, mert a tervek szerint a napokon belül tőzsdére vezetik az Uber-t, de a sofőrök még ezt megelőzően szerettek volna hangot adni szavuknak. New Yorkban például reggel hét és kilenc óra között történt a sztrájk, szándékosan a legnagyobb csúcsforgalomban, viszont más városokban huszonnégy órás a munkabeszüntetés.  

A közösségi oldalakon nem csak a sofőröket szólították fel arra, hogy a mai napon ne vállaljanak fuvart, hanem az utasokat is arra kérik – „Don’t cross the picket line” címszóval, olyakor megdöbbentő videókkal –, hogy ne használják a fuvarmegosztó alkalmazást huszonnégy óráig, ezzel is támogatva a dolgozók harcát.

Mára már megkérdőjelezhetetlenné vált, hogy a gig-economy dolgozói ugyanúgy munkajogi és szociális jogi védelemre szorulnak, mint a tradicionális munkavállalók. Heti hetven órás munkaidő, minimálbér alatti bevétel, kizsákmányolt pozíció, gazdasági függőség, és még lehetne sorolni, hogy mi jellemzi a sofőrök munkáját. Egyértelműen nem beszélhetünk független vállalkozókról, hiszen – az egyik legfontosabb tényezőként – nem saját maguk határozzák meg az elvégzett munkáért járó díjazást, sőt egy-egy fuvar elvállalásakor azt sem tudják, hogy az mennyire lesz jövedelmező számukra.

De mit is akarnak a sofőrök? A követeléseik közé tartozik az állásbiztonság, vagyis a tisztességtelen deaktiválás megszüntetése, ami félelemben tartja a sofőröket a megélhetési forrásuk elvesztésével. Ez a munkajog nyelvezetében megfelel a jogszerűtlen munkajogviszony megszüntetés fogalmának. Emellett harcolnak az élhető bevételek megteremtéséért, többek között az Uber által alkalmazott előzetes árszabás megszüntetéséért, illetve átláthatóvá tételéért. Ugyanis a dolgozók nem tudják, hogy a vállalat milyen szempontok alapján határozza meg a fuvardíjat. Valamint a viteldíjak szabályozását is követelik, garantálva, hogy a platform által meghatározott díj 80-85%-át a sofőr kapja meg. A fő követelések mellett az egyes szervezeteknek vannak sajátos igények is. Például a Rideshare Drivers United azt is követeli, hogy a sofőrök érdekeinek képviseletére megválasztott személy bekerülhessen a vállalat igazgatótanácsába.

Kérdéses, hogy van-e értelme sztrájkolni, lesz-e bármi eredménye a munkabeszüntetésnek. Szakértők szerint elég valószínűtlennek mutatkozik, hogy a mai nap történéseinek tükrében az Uber emelni fog a bérek mértékén, azonban figyelemfelhívásnak és a meglévő problémákra való rávilágításnak mindenképpen megfelelő.

A mai akciónak több irányba mutató jelentése is van. Egyrészt a kollektív szervezkedés vonatkozásában megmutatkozó átalakulás, vagyis, hogy egy ilyen nagyságú – az egész világot átívelő – sztrájk megszervezésére pusztán online felületeken, közösségi oldalakon került sor. Ez is példázza a digitalizáció széleskörű hatását a mindennapjainkra, valamint egy újfajta eszközt is ad a kollektív szervezkedésben résztvevő felek kezébe, amit kihasználva nagyobb tömeget lehet elérni és összefogni.

Másrészt pedig azt is bizonyítja, hogy nem várhat már sokat a gig-economy munkavégzésének jogi szabályozása, hiszen egyre több és gyakoribb a dolgozók megmozdulása és felszólalása a tisztességes munkakörülmények mellett. A leginkább vitatott kérdés a dolgozók klasszifikációja, amellyel kapcsolatban már számos nemzetközi bírósági döntés is született. A platformok kitartanak azon álláspont mellett, hogy a sofőrök vállalkozóknak minősülnek. Azonban erősen megkérdőjelezhető ez a felfogás, hiszen az Uber meghatározza a munkavégzés módját, hogy milyen útvonalon kell haladnia a sofőrnek; megszabja a fuvar díját és azt is, hogy abból milyen arányban fog részesülni a dolgozó; ellenőrzi a munkát, GPS jel alapján követi az autók mozgását; valamint az utasok értékelése alapján olyan döntéseket hoz, amik befolyásolják a munka további menetét (rangsor alapján munkakiosztás, fiók aktivitás felfüggesztése, vagy deaktiválása).

Az Uber és hasonló cégek állítják, hogy az üzleti modelljük működését hátrányosan érintené, ha a dolgozókat munkavállalóknak minősítenék. Ebben az esetben minden olyan garanciát biztosítani kellene nekik, amit a tradicionális munkavállalóknak (minimálbér, fizetett szabadság, túlóra díjazása, stb.). Azonban – a fentiekben említett sztrájk is azt támasztja alá, hogy – a platformok egyszerűen nem léteznének a sofőrök nélkül, így ha nem biztosítanak hosszútávon tisztességes és élhető munkafeltételeket, akkor végül senki sem fog nekik dolgozni, ami szintén „hátrányosan érintené” a vállalat működését. Tehát a cégnek is fontos, hogy megtartsa a dolgozóit és a fogyasztók elégedettek maradjanak a szolgáltatással.

Mindkét fenti megállapítás alátámasztja, hogy átalakulóban van a munka és a munkajog világa. Az új típusú munkák új típusú kérdéseket és problémákat hoznak magukkal, amikre nem feltétlenül lehet ráhúzni a meglévő szabályozási formákat. Nagyon fontos, hogy kitágítsuk a gondolkodásmódunkat a jelenleg is zajló paradigmaváltáshoz. A jövő munkáját és munkaerőpiacát a hiper-globalizáció jellemzi, az atipikus munka lesz az új tipikus, és a (munka)jogi szabályozás elsődleges célja már nem az – kellene, hogy legyen –, hogy a statikus munkajogviszony védve legyen a változásoktól, hanem  egy dinamikus állásbiztonság garantálása a változások esetére.

Munkajogi különdíj a Cikkíró Pályázaton!

A jövő szerinted is a munkajogban van? Akkor írj cikket a legdinamikusabb jogágban, és nyerd meg a BNT Ügyvédi Iroda 100.000 Ft-tal együtt járó különdíját a Cikkíró Pályázatunkon.

Érdekel a munka(jog) jövője? Gyere el Lawtech Meetup-unkra!

Applikációkon keresztül történő munkavégzés, gig-economy? Milyen kockázatokat hordoz magában a digitalizáció a munkajog szempontjából? Július 30-án, 19:00 órától a HubHub-ban dr. Rácz Ildikó munkajogász ezekre a kérdésekre is választ fog adni. Csatlakozz Te is!

Források:

***

Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Arsbonit a Facebookon. Videós tartalmainkért pedig látogass el a Youtube csatornánkra.

MEGOSZTÁS