Az Európai Unió Bírósága (a továbbiakban: EUB) egy évtizedes jogvitát zárt le, amikor az Európai Unió Bizottsága (a továbbiakban: Bizottság) fellebbezése után szeptember 10.-én elmarasztalta az Apple-t, illetve Írországot és 13 milliárd eurós adóhiány megfizetésére kötelezte az amerikai céget. Az alábbiakban összefoglaljuk az eljárás hátterét és történetét.
A tiltott állami támogatás
A Bizottság és a tagállamok konfliktusának lényege, hogy a Bizottság versenyegyenlőséget kíván elérni az Unióban az adózás terén, a tagállamok pedig be akarják vonzani a nagy nemzetközi cégeket az országukba, ezt pedig gyakran adóelőnyökkel tudják megtenni. Tekintettel arra, hogy az adójog tagállami hatáskörbe tartozik, az alapító szerződések nem adtak jogalapot a Bizottságnak a tagállamok nagyvállalatok számára nyújtott kedvező adókonstrukcióival szembeni fellépésre, így limitált eszközrendszer állt a Bizottság rendelkezésére ezen gyakorlatokkal szemben. Azonban, a Bizottság 2013-ban kialakított egy innovatív álláspontot, miszerint a vizsgált adózási stratégiák egyenlőtlen versenyfeltételeket teremtenek a belső piacon, megsértve ezzel az uniós versenyjogi szabályokat és megsértik az EUMSZ 107-109. cikkében foglalt tiltott állami támogatásokról szóló szabályozást, ezzel a Bizottságnak jogalapot teremtve az eljárásra. A Bizottság ezt követően kezdte vizsgálni a tagállamok nagyvállalatokra vonatkozó feltételes adómegállapító, illetve előzetes ármegállapító határozatait az új módszer alapján.
Az Európai Uniós jog alapvetően megkülönböztet tiltott és engedélyezett állami támogatásokat. Azt, hogy melyik kategóriába tartozik egy támogatás azt az alábbi kritériumrendszer alapján vizsgálja: a Bizottság megvizsgálja, hogy
- a támogatást vállalkozás számára nyújtották-e,
- állami források igénybevételételével történt-e,
- szelektív alapon nyújtották-e,
- torzítja-e a versenyt.
A szelektivitás feltételének megállapítása kihívások elé állította a Bizottságot, azonban egy un. referenciarendszertől való eltérés vizsgálatával megállapíthatóvá vált, hogy az adott támogatást szelektív alapon nyújtották-e. Amennyiben pedig a Bizottság úgy találja, hogy egy adott állam megsértette a tiltott állami támogatásról szóló Uniós szabályozást, abban az esetben határozatban marasztalta el a tagállamot, a vállalatot pedig az adóhiány megtérítésére kötelezte. A határozat azonban csak az eljárás első lépcsőfoka, hiszen az EUB előtt megtámadható, elsőfokon a Törvényszéken, másodfokon pedig a Bíróság hoz végső döntést.
A Bizottság tiltott állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásai
A Bizottság 2013 óta számos ügyben indított eljárást a tiltott állami támogatások ügyében, ilyenek az Egyesült Királysággal szemben megindított eljárás a CFC mentességekkel kapcsolatban[1], a Luxemburggal és a McDonald’s-al[2], Engie-vel[3], Amazonnal[4] és Fiat[5]-al szemben indított ügyek, a Holland Starbucks[6] ügy, illetve a továbbiakban részletesen bemutatott Írországgal és Apple-el szemben lezárult eljárás[7]. A McDonald’s ügy különlegessége, hogy ott a Bizottság nem állapított meg tiltott támogatást határozatában, így abból nem lett bírósági ügy, azonban a többi eljárás az EUB elé került, amely 3 esetben a Bizottság ellen, 1 esetben a Bizottság javára döntött, 2 esetben pedig még nincs jogerős ítélet. Cikkünk írásakor nem született még ítélet az Egyesült Királyság és Bizottság közötti ügyben, illetve a Fiat ügyben, azonban a Törvényszék mindkét esetben a Bizottságnak adott igazat[8],[9]. Az Engie[10], Amazon[11] és Starbucks[12] ügyekben pedig a Bíróság, illetve a Starbucks ügyben a Törvényszék jogerős döntésében elmarasztalta a Bizottságot. A három jogerősen elvesztett per után a Bíróság ítéletet hozott az Apple ügyben is, amely alapján a Bizottság megnyerte a legfontosabb pert, mely mind a megállapított támogatás (az öt ügyben összesen megállapított 550 millió euró támogatásnak több mint 23 szorosa az Apple által visszafizetendő támogatás), mind pedig a sajtónyilvánosság tekintetében a legszignifikánsabb ügy. Az Apple és Írország elleni eljárást a lentiekben részletezzük.
Az Apple elleni eljárás
A Bizottság 2013-ban kezdte el vizsgálni az ír adóhatóság által az Apple javára kibocsátott feltételes adómegállapításokat, melyek a Bizottság álláspontja szerint 1991 óta jelentősen csökkentették az Apple által Írországban fizetett társasági adó mértékét. Az adómegállapítások alapján a Bizottság álláspontja az volt, hogy az Apple minden európai bevételét Írországi struktúrában realizálta, azonban ezt az Apple helyi vállalatai szinte teljes egészében egy csak papíron létező „központ”-ba rendelték, amely után nem vagy alig fizettek adót. Ennek eredményeképp az Apple más vállalkozásokhoz képest jóval kevesebb adót fizetett üzleti nyeresége után Írországban. Az alábbi ábra a folyamat működését szemlélteti:
A Bizottság 2016. augusztus 30‑án hozta meg határozatát, mely elmarasztalta Írországot és az Apple-re 13 milliárd euró kamatos megfizetését szabta ki. Írország a Törvényszéken támadta meg a Bizottság határozatát, mely 2020-ban megállapította, hogy a Bizottság nem bizonyította megfelelően, hogy Írország intézkedése Uniós jogot sért. A Bizottság a Törvényszék döntését fellebbezte, az ügy így a Bíróság elé került, amely szeptember 10.-én megjelent ítéletében megsemmisítette a Törvényszék ítéletét és helybenhagyta a Bizottság 2016-os határozatát, ezzel az Apple-t 13 milliárd euró tiltott támogatás és késedelmi kamat Írország részére történő megfizetésére kötelezte. Az ítélet mérföldkő a versenyegyenlőség megteremtéséhez a tagállami adórendszerekben, példaként szolgál a többi tagállam és nagyvállalat számára.
Irodalomjegyzék [1] A Bizottság (EU) 2019/1352 határozata (2019. április 2.) az Egyesült Királyság által a CFC-csoportfinanszírozási mentességgel kapcsolatban végrehajtott SA.44896. számú állami támogatásról [2] A Bizottság (EU) 2019/1252 határozata (2018. szeptember 19.) a Luxemburg által a McDonald’s Europe javára kiadott SA.38945. (2015/C.) (korábbi 2015/NN.) (korábbi 2014/CP.) számú feltételes adómegállapítási határozatokról [3] A Bizottság (EU) 2019/421 határozata (2018. június 20.) a Luxemburg által az Engie javára végrehajtott SA.44888. (2016/C.) (korábbi 2016/NN.) számú állami támogatásról [4] A Bizottság (EU) 2018/859 határozata (2017. október 4.) a Luxemburg által az Amazon javára végrehajtott SA.38944. (2014/C., korábbi 2014/NN.) számú állami támogatásról [5] A Bizottság (EU) 2016/2326 határozata (2015. október 21.) a Luxemburg által a Fiatnak nyújtott, SA.38375 (2014/C, korábbi 2014/NN) számú állami támogatásról [6] A Bizottság (EU) 2017/502 határozata (2015. október 21.) a Hollandia által a Starbucksnak nyújtott SA.38374 (2014/C korábbi 2014/NN) állami támogatásról [7] A Bizottság (EU) 2017/1283 határozata (2016. augusztus 30.) az Írország által az Apple-nek nyújtott SA.38373 (2014/C) (ex 2014/NN) (ex 2014/CP) számú állami támogatásról [8] A Törvényszék ítélete, (2022. június 8.) a T-363/19. és T-456/19. sz. ügyekben [9] A Törvényszék ítélete, (2019. szeptember 24.) a T‑755/15. sz. és T‑759/15. sz. ügyekben [10] A Bíróság ítélete, (2023. december 5.) a C‑451/21. P. és C‑454/21. P. sz. egyesített ügyekben [11] A Bíróság ítélete, (2023. december 14.) a C‑457/21. P. sz. ügyben [12] A Törvényszék ítélete, (2019. szeptember 24.) a T‑760/15. és T‑636/16. sz. ügyekben

***
Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Arsbonit a Facebookon. Videós tartalmainkért pedig látogass el a Youtube csatornánkra.