“Ég a házad ideki!” – Hallgatói konferencia a lakhatásról

„És te hol laksz?” – tesszük fel gyakran a kérdést. Ezzel óhatatlanul is valami olyan darázsfészekbe nyúlva, ami, ha akarjuk, ha nem, jó ideig még a fejünkben fog döngeni. Na de mégis mi az oka annak, hogy ez egy ennyire felbolygató kérdés? Hogy jutottunk el odáig, hogy régen mindenkinek volt lakhelye, most meg nincsen? A lakhatás alapvető emberi jog? Van-e felelőssége ebben az államnak vagy éppen a társadalomnak? 

Ha meg akarjuk érteni ennek a bizonyos darázsfészeknek a szerkezetét, akkor el kell fogadnunk, hogy a lakhatással kapcsolatos probléma bizony létezik, és nem magyarázható egyetlen szemszögből. Ez egy olyan multidiszciplináris kérdés, melynek megválaszolásához különböző tudományterületek összesített tudása szükséges. A témában tehát a történelemtől kezdve a szociológián át egészen az építészetig szinte minden, a társadalomhoz kicsit is kapcsolódó tudományterület releváns állításokat fogalmaz meg.

Nézzünk erre pár példát, csak hogy biztosak lehessünk az elsőre talán kissé túlzónak tűnő állítás relevanciájában.

Mindenki ismer olyan embert, aki harmadmagával lakik egy négyszáz négyzetméteres budai villában, és olyanokat is, akik nyolcan élnek egy két és fél szobás vidéki bérházban. Ugye hangsúlyoznunk sem kell, hogy az ilyen bérháztömböket az építészet különböző ágainak köszönhetjük. Ehhez az egyszerű szoba-szociológiai megfigyeléshez szorosan kapcsolódik a társadalomföldrajzi megközelítés, amely vizsgálhatja a településszerkezetet vagy az elnéptelenedés folyamatát. Ezekhez a folyamatokhoz rögtön hozzá is tudjuk csatolni a gazdasági szempontokat, hiszen mindenképpen van valami oka annak, hogy valaki többet keres a másiknál, így jobb körülmények között is él, jobb helyen. De miért pont ő az a valaki, aki jobban vagy rosszabbul keres, mint mások? Ezen a ponton bele is süppedünk a politikatudomány sötét, bűzös bugyraiba. Más megközelítésben azonban a lakhatást és annak problémáit szakpolitikai kérdésként is felfoghatjuk. Meg ha az élethez van, akkor a lakhatáshoz miért ne lehetne jogunk? – tehetjük fel az újabb kérdést. És egyébként is, hogy jutottunk el odáig, hogy régen mindenkinek volt lakhelye, most meg nincsen? A lakhatás alapvető emberi jog? Van-e felelőssége ebben az államnak, vagy éppen a társadalomnak?

Tovább is van, mondjam még…?

Legal Fest 2019 - Regisztráció

Regisztrálj még ma a Legal Fest-re, ez év legnagyobb jogász közösségi eseményére!

Ha továbbra is kételyek merülnek fel bennünk azzal kapcsolatban, hogy ma Magyarországon a lakhatás kérdése fontos téma-e, akkor a legjobb lesz, ha most az egyszer hanyagoljuk a tömegközlekedést, és inkább gyalog tesszük meg az utat a lakásunktól egy parkon át egészen a két sarokra lévő kisboltig. Ezen a rövid szakaszon különösebb összpontosítás nélkül is láthatjuk a fentebb emlegetett lakhatási válság megtestesülését.

A bérházak udvarán gyerekek játszanak, az erkélyen tucatszámra szárad a ruhájuk. Sokan vannak, szemmel láthatóan testvérek. Ez így egészen felhőtlen, már-már idilli kép. Mégis bujkál ebben valami, amit a tébláboló bevásárolni igyekvő nem feltétlenül vesz észre, vagy inkább csak nem akar. Ez érthető. Abba belegondolni, hogy az ilyen lakások nem éppen egy ekkora családnak vannak tervezve, némileg terhes gondolat egy ilyen rutinszerű túra során. Nincs is idő a tűnődésre. Sietünk. A következő sarkon befordulva már a parkon keresztül vezet az út. Itt már jóval nyugodtabb minden, a padokon fiatalok ülnek, isznak vagy galambokat etetnek, a fák árnyékában hajléktalanok alszanak. Teljesen megszokott kép ez is. Szinte azt mondhatnánk: ez a táj így van egyben. Habár a legfurcsább itt a disszonancia érzetének hiánya. Van, akinek nyugalom. Van, akinek otthon. Szó mi szó, ez is túl súlyos gondolat ahhoz, hogy elmerengjen rajta az ember. A sarki vegyesig még egy tömb van, vásárlás, aztán vissza. És ha még mindig, így megrakodva, szuszogva, fújtatva sem vesz észre semmit az ember gyereke, akkor valóban a világgal lehet a baj. A hangya cipekedik, a tücsök hegedül, a mese végét mindenki ismeri. De tehet-e minden tücsök a nincstelenségéről, hajléktalanságáról, balszerencséjéről?

A lakhatási válság jelensége, ha közszájon forog is, azt igen-igen visszafogottan teszi. Hiszen ez egy, az össztársadalmat mélyen érintő, a mindennapjaink szerves részét képező közéleti téma, ami könnyedén felkavarhatja, azt a bizonyos pártpolitikai állóvizet. A kitörési lehetőséget ebből a csöndes apátiából, a fentebb már sokat emlegetett tudományos megközelítés jelentheti. Ennek elősegítése érdekében az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának két szellemi műhelye – a Jogszociológia TDK és a Bibó István Szakkollégium – közös hallgatói konferenciát szervez a témában 2019. szeptember 27-én, pénteken, amelyen minden egyetem minden hallgatóját szívesen látják. (A konferencia Facebook-oldala az alábbi linken érhető el: https://www.facebook.com/events/2129250783795248/)

Az ilyen kezdeményezések lehetnek azok, amelyek végre beindítják a szakmai párbeszédet a lakhatási problémáról, és a későbbiekben talán más fontos társadalmi kérdésekről is. De ha más nem, legalább egy rövid időre a középpontba kerülhet napjaink egyik legégetőbb szociális kérdése, és egyszer talán ennek hatására nem félünk majd feltenni a kérdést: „És te hol laksz?”.

 Lakhatás: Zárt ajtók, nyitott kérdések – Hallgatói Konferencia

ELTE Állam- és Jogtudományi Kar (Budapest 1053 Egyetem tér 1-3.)

2019. szeptember 27. péntek

A program:

9:00-9:30 Regisztráció

9:30-10:00 Megnyitó

o Dékáni köszöntő

o Ámon Kata: Hitel-, büntető vagy lakáspolitika? A lakásügyek (át)alakulása 2010 után

10:15 – 11:15 Hajléktalanság kialakulása, hatásai és megoldásai

o László Norbert: Lakhatás Magyarországon általános jelleggel

o Burai Krisztina: Ellenség-e a hajléktalan? – Társadalmi averzió és ellenségképzés a hajléktalanokkal szemben

o Kmecs-Hajnal Evelin: Lakhatás: zárt ajtók, nyitott kérdések – avagy a fejlődésben lévő társadalmunk szélmalomharca

11:15 – 11:30 Kávészünet

11:30 – 12:50 Különösen veszélyeztetett csoportok

o Antreter Fanni: Nők a társadalom peremén

o Gyöngyösi Katalin: Pszichoszociális fogyatékosság hajléktalan emberek körében.

o Dombrovszky Borbála: Kivétel vagy főszabály? – A családok átmeneti otthona rendszer szerepe a lakhatási szegénység elleni fellépésben

o Fürnstáhl Melánia: „Van-e kiút?” – Az egyre növekedő lakhatási válság tényleges károsultjai napjainkban

12:50 – 13:30 Ebédszünet

13:30 – 14:30 Új típusú problémák és kezelésük

o Kovács Mikolt: Rövidtávú lakáskiadás: veszély vagy esély?

o Kisgyörgy Eszter és Ohmacht Petra: Residencity: A 21. századi közösségi élet hiányait pótló építészeti válaszok

o Papp András: Studentifikáció és dzsentrifikáció Belső-Ferencvárosban

14:30 – 14:45 Kávészünet

14:45 – 15:45 Jogi és jogelméleti problémák

o Vági Renátó: Lakhatási válság mint a kapitalizmus kései szakaszának következménye.

o Gera Anna: „Mi nékem a világ nélkülem?” – A hajléktalanság-probléma megoldásának intern és extern modellje

o Beregi Zsolt: A hajléktalanság kriminalizációja az alapvető emberi jogok tükrében

15:45 – 16:30 Zárás

o kötetlen beszélgetés

Felhívjuk figyelmét, hogy a részvétel regisztrációhoz kötött. Regisztrálni az alábbi linken keresztül lehet:

https://forms.gle/64pJHpW5tCC1gXmt9

Esetleges kérdéseikkel a szervezőkhöz a konferencia@bibokoll.elte.hu címen fordulhatnak.

 

***

Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Ars Bonit a facebookon.

MEGOSZTÁS