Egy írásbeli nyilatkozat megtételéhez nem mindig kell papírt és tollat ragadni

Valószínűleg a mindennapok során szinte mindenki találkozik azzal az igen fontos szabállyal, hogy az ilyen és olyan szerződés csak írásban köthető, vagy az ilyen és olyan nyilatkozat csak írásban tehető. Igen ám, de mit jelent pontosan ez az „írásba foglalás”? A kötelező írásbeliség vajon kizárólag a papír alapon történő nyilatkozattételt jelenti? Vagy papír és toll használata nélkül is eleget lehet tenni a kötelező írásbeli formának?

A Polgári Törvénykönyvben a jogalkotó szerencsére egy külön paragrafust szentel az írásbeli alakhoz kötött jognyilatkozat meghatározásának.

A vonatkozó rendelkezés első körben kimondja, hogy ha a jognyilatkozatot írásban kell megtenni, az akkor érvényes, ha legalább a lényeges tartalmát írásba foglalták [Ptk. 6:7. § (1)]. Ezzel a rendelkezéssel sajnos még nemigen vagyunk kisegítve. 

Azonban a jogalkotó azt is kimondja, hogy (ha törvény eltérően nem rendelkezik) a jognyilatkozat akkor minősül írásba foglaltnak, ha jognyilatkozatát a nyilatkozó fél aláírta [Ptk. 6:7. § (2)]. Tehát az aláírás megléte a döntő. És ezen a ponton már megdőlni látszik az „írásbeli forma egyenlő papír alapú forma” állítás, gondoljunk csak például az elektronikus aláírásra. 

A jogalkotó azonban még ennél is tovább megy és egyértelműen technológia semleges feltételeket szab a hagyományos (papír alapú) írásba foglalástól eltérő módon megtett jognyilatkozatok írásbeli minőségének megállapításához, amikor úgy rendelkezik, hogy akkor is írásba foglaltnak kell tekinteni a jognyilatkozatot, ha annak közlésére a jognyilatkozatban foglalt tartalom változatlan visszaidézésére, a nyilatkozattevő személyének és a nyilatkozat megtétele időpontjának azonosítására alkalmas formában kerül sor [Ptk. 6:7. § (3)]. 

A fenti rendelkezés gyakorlatba való átültetésekor tehát joggal merülhet fel bennünk a kérdés, hogy például egy e-mailben, chat felületen vagy SMS-ben tett nyilatkozat akkor most írásbeli nyilatkozatnak minősül-e vagy sem. Hiszen ezen elektronikus úton tett nyilatkozatok látszólag maradéktalanul megfelelnek a fent említett bekezdésben foglalt feltételeknek. 

Főleg, hogy a (3) bekezdés nem szabályozza a valódiság és hamisítatlanság követelményét, és nem várja el a nyilatkozat abszolút hamisíthatatlanságát ahhoz, hogy az írásbeli nyilatkozatnak minősüljön. Azaz például egy adott személyhez köthető e-mail fiókból elküldött üzenet esetében nem kell minden kétséget kizáróan bizonyítani azt, hogy az adott üzenetet biztosan az e-mail fiók „tulajdonosa” küldte-e el, és esetleg nem törték-e fel a fiókot. 

A fentiek megítélésében azonban sajnos nincs általánosan elfogadott álláspont.

Az Új Ptk. Tanácsadó Testület véleménye szerint például a bíróságnak minden esetben meg kell vizsgálnia és meg kell állapítania, hogy az adott közlési forma az adott körülmények között megfelelt-e a (3) bekezdés feltételeinek. Így amennyiben a fent említett, bármilyen fizikai formában megjelenített közlési forma megfelel a Ptk. feltételeinek –azaz a tartalom változatlan visszaidézése, a nyilatkozattevő személyének és a nyilatkozattétel időpontjának azonosítása biztosított-, úgy az írásbeli nyilatkozatnak minősül. Tehát a hagyományos (papír alapú), illetve az általunk eddig még nem említett, az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. tv. 17. §-ában (az eIDAS rendelet 26. §-ában) szabályozott írásbeli alakszerűség mellett tett jognyilatkozatok mellett írásbelinek kell elfogadni a (3) bekezdés feltételeit teljesítő valamennyi közlési módot, függetlenül annak megjelenési formájától. Ám ebben a kérdésben az Új Ptk. Tanácsadó Testület sem teljesen egységes. Ugyanis egy kisebbségi álláspont szerint az elektronikus úton tett jognyilatkozat akkor tesz eleget az írásbeliség követelményének, ha azt a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően elektronikusan is aláírták.

A fentieket összegezve tehát elmondható, hogy elméletileg akár egy e-mailben vagy egy SMS-ben elküldött nyilatkozat is írásbeli nyilatkozatnak minősülhet. Azonban –tekintettel a nem egységes gyakorlatra- akár már a legapróbb kétség esetén is érdemes rögtön jogi segítséget kérni, nehogy egy ilyen formai bakin bukjon el az adott szerződés vagy nyilatkozat érvényessége.

Ecovis Hungary logo Az Üzlet & Jog rovat az Ecovis Hungary Legal és az Arsboni szakmai együttműködésében megjelenő állandó melléklet

***

Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Ars Bonit a facebookon.